Televíziós trónkövetelők

A 2006-ban aláírt genfi egyezmény szerint Romániában 2015. június 17-éig kell átállni a digitális földfelszíni műsorszórásra. A szoros határidő miatt az ütemterv is igen szoros – fogalmazott Turos Loránd, az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) tagja. A bukaresti távközlési hatóság (ANCOM) meghirdette a digitális földfelszíni műsorszórás alapjául szolgáló multiplexek (MUX) üzemeltetési jogát, a pályázati dokumentációt május 8-áig lehet megvásárolni 4000 lejért. Az öt multiplex kikiáltási ára egyenként 300 ezer euró, a pályázóknak az ajánlattétellel egy időben kell meghatározniuk a megvásárolni kívánt mennyiséget is.

MUX-kötelezettségek

Elméletben az öt MUX – ellentétben például Magyarországgal – akár öt egyéni szolgáltatóhoz is kerülhet, noha gazdasági szempontokat figyelembe véve ennek nem lenne sok értelme. A MUX1-es üzemeltetőjének vállalnia kell, hogy a közszolgálati csatornákat, illetve az országos lefedettségű kereskedelmi adók műsorait ingyenesen szórja. Az országos területi lefedettségnek legkésőbb 2016 végéig el kell érnie a 80 százalékot, ahhoz hogy a lakosság 90 százaléka számára elérhetővé váljon a szolgáltatás. A többi MUX esetében egyetlen kikötés, hogy 2017. május elsejéig multiplexenként legkevesebb 36 adóval kell rendelkezniük.

„A szakma nem számít éles versenyre a pályázaton, egyrészt a romániai piac sajátosságai, másrészt a magas beruházási igény miatt” – reagált megkeresésünkre Szatmári Ferenc, az országos földfelszíni televízió- és rádióműsor-szórást jelenleg végző állami vállalat, a Radiocom kereskedelmi igazgatója. A szakember szerint a hazai telekommunikációs piacon igen kiélezett a konkurenciaharc, ezért alacsonyak az árak. 20–30 lejért internet, mobiltelefon és közel száz televíziócsatorna is elérhető egy csomagban, akár kábelen, akár műholdon keresztül. Ezeket az előfizetőket nem lesz könnyű átcsábítani a digitális szolgáltatóknak, így megkérdőjelezhető, hogy anyagi szempontból megéri-e a tíz évre szóló licenc megvásárlása mellett saját infrastruktúrát kiépíteni vagy bérelni. A Radiocom az infrastruktúra szempontjából versenyelőnyben van, így a pályázaton legalább az első két MUX megszerzése a cél, jelezte Szatmári. A Radiocom éves árbevételének 80 százaléka jelenleg is a földfelszíni rádió-, illetve televízióadások sugárzásából származik, az analóg infrastruktúra lecserélése több mint 20 millió eurós beruházást igényel, amire a szakember szerint megvan a fedezet. Helyi viszonylatban a jelenleg is országos sugárzási licenccel rendelkező MediaPro vállalat lehet érdekelt, de nem zárható ki a nagy kábelszolgáltatók, köztük az RCS&RDS társaság bejelentkezése sem.

Román digitális átállás

A CNA adatai alapján Romániában jelenleg a lakosság kevesebb mint 4 százaléka veszi igénybe a földfelszíni analóg televíziószolgáltatást, ami elsősorban a szegényes, alig 3-4 csatornás műsorkínálatnak tudható be. A Radiocom menedzsmentje ugyanakkor úgy számol, hogy megfelelő televíziós tartalomcsomaggal és egyéb telekommunikációs szolgáltatásokkal feltornázható ez az arány. Szatmári szerint az a cél, hogy a stratégiai közszolgálati csatornák ne kerüljenek magán-, adott esetben külföldi kézbe. Kérdés, hogy a román pályázat felkelti-e a külföldiek figyelmét?

Magyar példa
Magyarországon tavaly zárult le a digitális átállás folyamata. A 2008-ban meghirdetett nemzetközi tenderen az Antenna Hungária Zrt. (AH) úgynevezett erős multiplex-operátori pozícióba került, a szórás joga mellett ugyanis a cég üzleti döntése, hogy milyen tartalmakat sugároz az öt multiplexen. Az AH a 300 millió forintos kikiáltási ár helyett 360 millió forintos egyszeri díjat fizetett, az általa vállalt árbevétel-alapú pályázati díj az éves árbevétel három százaléka. Az infrastruktúra kiépítésének költsége 20 milliárd forint volt. Az AH jelenleg három multiplexen 33 csatornát sugároz, amiből nyolc ingyenesen elérhető.

A szlovák TRI R műsorszolgáltató 2008-ban kemény harcot vívott az Antenna Hungáriával (AH) a magyarországi televíziós szórási jogokért, így nem zárható ki, hogy a román piacban is látnak fantáziát. Az AH-ról a javában zajló tulajdonosváltás miatt egyelőre nem tudni, vannak-e terjeszkedési szándékai a régióban, elképzelhető azonban, hogy a korábbi tulajdonos, a TDF versenybe száll a román sugárzási jogokért.

Az Unió tagállamai 2010 májusában döntöttek arról, hogy felszabadítják a 800 MHz-es frekvenciasávot, a lépés az Európai Bizottság számításai szerint akár 44 milliárd euróval erősítheti a kontinens gazdaságát. A digitális átállás azt jelenti, hogy 2015. június 17-én Romániában lekapcsolják az analóg tévésugárzást, amelyet modern, számtalan előnyt felvonultató digitális jel vált fel. A digitális műsorszórásnak köszönhetően egy frekvencián akár 15-20 csatorna is sugározható, szemben az analóg technológiával, amely egy frekvencián mindössze egyetlen csatorna átvitelére képes. Sőt a MUX-okon telefon- és internetszolgáltatást is lehet kínálni az előfizetőnek. Az átálláshoz szükség van egy vevőegységre – úgynevezett set top boxra –, de vannak olyan tévékészülékek is, amelyek tartalmazzák a digitális jelátalakítót. Mindez azonban csak azokat érinti, akik pillanatnyilag hagyományos szoba- vagy tetőantennával fogják az analóg földfelszíni tévécsatornákat (TVR, Pro Tv, Antenna1, stb.). Ezek a csatornák továbbra is ingyenesek lesznek, sőt elképzelhető, hogy néhány kereskedelmi adó is felkerül majd a MUX1-re, csak a vevőegység kerül majd pénzbe.

Magyarországon állami támogatást nyújtottak a rászorulóknak, sőt a magyar országhatár közelében élő, a magyar földfelszíni sugárzást vevő külhoniak is pályázhattak támogatásra. A készülék Magyarországon öt-hatezer forinttól már elérhető, így vélhetően Romániában sem kerül majd többe. A kábel- vagy műholdas előfizetőket az átállás nem érinti, azaz esetükben nem szükséges a set top box beszerelése.