
Ha településfejlesztésről beszélünk, ritkán jut eszünkbe, hogy a tervek megvalósításán túl hangsúlyt kellene helyezni az igények felmérésére és a kommunikációra is. Székely Kinga, a Sapientia EMTE oktatója erre hívja fel a figyelmet.
2014. november 01., 12:262014. november 01., 12:26
2014. november 01., 12:292014. november 01., 12:29
Székely Kinga-Katalin (képünkön) a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai Műszaki és Társadalomtudományi Karának Társadalomtudományi Tanszékén oktat főként kommunikációs tárgyakat, reklámot és PR-t. Jelenleg tanársegéd, alapképzését a Sapientián szerezte, Bukarestben mesterizett és a gödöllői Szent István Egyetemen doktorál. Ő is belátja, hogy a településfejlesztéssel kapcsolatban keveseknek jut eszébe, hogy a PR-ról is eshetne szó. „Pedig fontos a kommunikációt, a PR-t és a marketinget is bevinni a településfejlesztésbe. És főként nem a népszerűsítés miatt, mert ha településmarketingről vagy településimázsról van szó, legtöbben úgy látják, hogy elég összeállítani egy jó kis videót, olyasmit, mint az országimázs film, csak településre vagy régióra lebontva. Fontos lehet persze a térség vagy település hírnevének az építése is, azonban ennél kicsit tovább kell menni. Meg lehet például vizsgálni, hogy a településfejlesztésbe hogyan vihető be a marketingszemlélet. Az a fajta marketingszemlélet, amelynek az a feltevése, hogy felmérjük az igényeket és ezek alapján teremtjük meg az igények kiszolgálására alkalmas feltételeket” – vallja a PR-szakértő, aki szerint településfejlesztésben gondolkodva a fő célcsoportnak a helyi lakosságnak kellene lennie. Csak utánuk kellene következniük a gazdasági élet fellendítéséért felelős vállalkozóknak, majd a nem helyi lakosoknak, azaz a turistáknak.
Minden csoport esetében fel kell térképezni az igényeket. „Ha például a városlakó még több szemeteskukát akar, akkor ezt az igényt próbáljuk kielégíteni. Kisebb települések esetében még inkább be lehet vonni a fejlesztési tervekbe a helyieket. Mert lehet ugyan, hogy az önkormányzat eldönti, hogy turisztikai lesz a település, de ha nincs meg ennek a megfelelő fogadtatása a lakosság részéről, nem akarnak olyan szolgáltatásokat nyújtani, ami a vendéglátással kapcsolatos, akkor ott soha nem lesz vendéglátás. Vagyis sok múlik a lakosságon” – mondja Székely Kinga.
De nem csak a helyiek igényfelmérése fontos. „Lehetnek persze ötleteink, elképzeléseink arról, hogy hogyan vonzzunk turistákat, azonban azt is meg kell nézni, hogy a vendégnek mire van igénye. Ha eljön például Székelyföldre, biztosan szeretne enni egy erdélyi levest, de ennél azért bővebb elvárásai is vannak. A szolgáltatások esetén sem elég tiszta ágyat és finom ennivalót biztosítani, több szolgáltatást kell nyújtani, programokat szervezni. Ahhoz, hogy legközelebb is visszajöjjön és másoknak is ajánlja a települést, fontos lekötnünk őt és olyan programokat biztosítanunk számára, amelyekre szívesen fog majd visszagondolni” – állapította meg a szakértő.
Vagyis a településfejlesztés és PR kapcsolata nemcsak arról szól, hogy miként közvetítünk kifelé, hanem előzetesen az igények felméréséről is. Ezt kell követnie a szolgáltatások kidolgozásának. Székely Kinga szerint a két legfontosabb terület az igények alapján történő kínálatfejlesztés és a kommunikáció.
Az egységes arculat kialakításának mindezekkel összhangban kell lennie, hisz ma már egy település esetében is fontos része a PR-nak a hírnévépítés, ami leginkább könnyen azonosítható és egyértelmű márkaszemélyiséggel érhető el, olyannal, amelyhez aztán fogalmakat, attitűdöket és érzelmeket lehet kapcsolni.
Mindezek alapján adódik a kérdés: kinek a feladata a PR jellegű tevékenység a településen? Székely Kinga szerint az lenne a legcélszerűbb, ha semleges szerv foglalkozhatna ezzel és nem az önkormányzat, mint ahogy az többnyire történik. Az önkormányzat ugyanis változhat, új vezető, új csapatok jöhetnek, olyanok, akik nem biztos, hogy folytatják a megkezdett munkát. Ugyanakkor érthető, hogy főleg a kisebb települések esetében az önkormányzatok kezében összpontosul minden, a turizmustól a befektetésekig. Sokszor találkozhatunk azzal például, hogy az önkormányzati honlap és a település honlapja ugyanaz. „Ebben az esetben nem lehet a kettőt elkülöníteni, úgyhogy igen, fontos szerepe van az önkormányzatnak ebben a fejlesztésben. De feltétlenül törekedni kell arra, hogy semleges személyeket is bevonjanak a munkába és mindenképpen minden szektorból, vagyis mind a civil, mind a vállalkozói szektorból. Az igazán hatékony az, ha mindenkinek a véleménye valamilyen szinten meghallgattatik” – mondja az egyetemi oktató, aki szerint a PR tevékenység hosszú folyamat, és nem rögtön érezteti hatását. Ha jól megtervezett kommunikációs stratégiában gondolkodunk és dolgozunk is, eltarthat másfél-két évig míg érződhet a kommunikációs terv hatása. Ugyanakkor az is fontos, hogy a kommunikáció folyamatos legyen. Nem elég például elkészíteni egy honlapot és kész. Azt folyamatosan aktualizálni kell, időről-időre rendezvényeket kell szervezni, mindig a felszínen kell maradni és valamilyen kis információt szolgáltatni. Ezzel együtt a vállalkozói és civil szférának is éreznie kell, hogy folyamatosan témában van, nem csak néhanapján foglalkoznak velük. „Ezért szoktuk azt ajánlani az önkormányzatoknak, hogy szinte elengedhetetlen az, hogy ne csak a vállalatok rendelkezzenek kommunikációs szakemberrel, hanem az önkormányzatok is. Az ő munkája pedig nem abban áll, hogy fogadja az ügyfeleket, hanem ennél sokkal komplexebb” – összegzett Székely Kinga.
Pár napig még kitart a csapadékos, hűvös időjárás, húsvétra azonban kellemesen meleg, napos idő várható, 20 fok körüli csúcshőmérséklettel.
A bárányhúsból készült étkek sok erdélyi család húsvéti ünnepi menüsorozatának elmaradhatatlan alkotóelemei: ilyen a bárányfejleves, töltött bárány, vagy a belsőségekből készülő bárányfasírt.
Táj, zene és belső képek találkoznak Rácz Magda munkáiban. A Székelyföldről indult alkotó évtizedeken át rajztanárként dolgozott, miközben festett, grafikákat készített és szőtt.
A drága energia, a méregdrága üzemanyag és az egyre erőteljesebb megélhetési nyomás korában egyre kevésbé látszik elvont brüsszeli jelszónak, buta és költséges hóbortnak a zöld átállás Erdélyben.
Mi a hasonlóság a román Szociáldemokrata Párt (PSD) ellenzékbe vonulással való fenyegetőzése és a bukaresti kormánynak az üzemanyag-drágulással szembeni hatékony fellépése között? Hát csak az, hogy nagy valószínűséggel egyik sem fog bekövetkezni.
Tóth László kézdivásárhelyi újságíró halk szavú ember: székely lévén akkor szólal meg, ha van mondanivalója. Úgy tűnik, ez kissé zavarja is, s ha nem kívánja verbálisan közkinccsé tenni gondolatait, azokat papírra veti.
Dr. Székely-Szentmiklósi István negyvenöt éve családorvos a Szilágyságban – pályája egyszerre jelent hivatást, alkalmazkodást és közösségi elköteleződést.
Feleségként biztosították a hátteret, ápolóként segítettek, fegyvert ragadva csatlakoztak a harcokhoz. Az 1848–49-es szabadságharc asszonyait a korabeli lapokból, a visszaemlékezésekből ismerhetjük. A Teleki Tékában kiállítással tisztelegnek előttük.
Az elmúlt napok kellemesen meleg tavaszias időjárását az előttünk álló egy hétben néhány fokos lehűlés váltja fel, a nappali csúcsértékek nem haladják meg a 11–13 fokot. Erőteljes felhőképződésre, elszórtan esőre, záporokra kell számítani.
Miközben Traian Băsescu volt államfő reálisnak tartja, hogy Irán beváltja fenyegetését, és megtámadja Romániát az amerikai katonai eszközök befogadása miatt, szakértők óvatosságra intenek a kérdésben.
szóljon hozzá!