Hirdetés

Székelyföldi termékek bázisa

„Ajánlólevél” nélkül Romániában szinte lehetetlen belépni a lokális piacokra, ezért aztán a határon átnyúló kapcsolatok építésében mérföldkő lehet a Marosvásárhely mellé tervezett logisztikai központ létrehozása.

Túrós-Bense Levente

2014. január 25., 19:422014. január 25., 19:42

A magyarországi és székelyföldi áruk kölcsönös, piacon való megjelenését elősegítendő logisztikai központ építését szorgalmazza a Kárpát Régió Üzleti Hálózat (KRÜH) a kolozsvári székhelyű Kárpátia Magyar-Román Kereskedelmi és Iparkamarával (KMRKI) partnerségben. A Marosvásárhelyre tervezett bázis célja, hogy egy helyen gyűjtse össze a kistermelők termékeit, ahonnan a nagykereskedők egyszerre nagy mennyiségben vásárolhatnak. Infrastrukturális szempontok alapján esett a választás a marosvásárhelyi ipari parkra: a Maros-menti nagyváros rendelkezik repülőtérrel, vasúti terminállal, néhány éven belül pedig várhatóan autópályán is megközelíthető lesz. A hatástanulmányokkal is alátámasztott projektben a helyi vállalkozók is készek anyagi szerepet vállalni.

„A kis-és közepes vállalkozások számára jelentős anyagi és logisztikai terhet jelent termékeiknek piacot találni, a bolthálózatok ugyanis sokszor a kis mennyiség miatt nem veszik át az egyébként kiváló minőségű élelmiszereket. Nagyot lendítene a terven, ha az anyaországi láncok, például a CBA is erősítené pozícióját a térségben” – mondta el Kiss Ervin, a KMRKI elnöke (képünkön).

Piacszerző terjeszkedés

Míg a kilencvenes években a szűkös kínálat miatt egyes termékeket vagy szolgáltatásokat extraprofittal lehetett értékesíteni, mára kiegyenlítődött a magyar, illetve a román piac közötti fejlettségi különbség. A magyar cégeknek ma legfeljebb piacszerzés céljából érdemes megcélozni Romániát, a magyar áruk ugyanis még a román lakosság körében is népszerűek Erdélyben. A kockázatok is jelentősen csökkentek, köszönhetően a váltó intézményének. Fizetési halasztást például csak ilyen ígéret ellenében kaphat egy cég, amit, ha nem teljesít határidőre, személyesen is felelősségre vonható, vagyona zárolható.

Ugyanakkor kiemelkedően fontos a kapcsolati tőke: míg Nyugat-Európában az üzleti életben a jogszabályok az irányadók, Kelet felé haladva egyre erősödik a személyes kapcsolatok jelentősége. „Romániában a lokális piacokra szinte lehetetlen belépni ajánlólevél, helyismeret nélkül, ellenkező esetben az országba érkező vállalkozó biztosan elvész a bürokrácia útvesztőiben. Nem véletlen, hogy az erdélyi beruházások nagy része vegyesvállalatok révén valósul meg – tartja Kiss Ervin. – A KMRKI abban tud igazán a vállalkozások segítségére lenni, hogy összesen 30 anyaországi és határon túli irodával áll összeköttetésben.”

A magyar Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által alapított KRÜH feladata a Wekerle Terv azon célkitűzéseinek megvalósítása, amely a környező országok integrációjának elmélyítését célozza, hogy a régió hatékonyabban kapcsolódhasson a világgazdasági folyamatokba. Az ügyben nagy áttörést jelentett, hogy a Nemzeti Külgazdasági Hivataltól (HITA) az NGM-hez került a Kárpát-medencei tevékenység koordinálása. A KRÜH jelenleg 13 irodát működtet a környező országokban, Erdélyben négy kirendeltségen – az ötödiket, a marosvásárhelyit épp a napokban nyitják meg – nyújtanak a KMRKI-vel szoros együttműködésben segítséget a határon átnyúló kapcsolatok építésében. A Kárpátia a romániai jogrendszerben egyesületként működik, megalapításáról még 2006-ban a két kormány közös ülésén született döntés.

A KMRKI elnöke szerint ugyanakkor nem teljesen kiforrott a programok finanszírozása, a közreműködői szerződés szerint a kamarának saját erőből kell lebonyolítania az eseményt, majd az elszámolást követően kapja vissza a pénzt. A számlák kiegyenlítése azonban hónapokat vesz igénybe, ezért rendszeres szakmai tanfolyamokat csak a tőkeerős kamarák tudnak szervezni. A KRÜH lehetőségei is korlátozottak, finanszírozása ugyanis a központi költségvetés terhére történik, ezért havi elszámolásra kötelesek. Az esetleges többletet vissza kell utalni az államkasszába, és csak ezt követően juthatnak a következő hónapra előirányzott forrásokhoz. „Összességében egy kiváló rendszer gyermekbetegségeiről van szó, amire azonban sürgősen gyógymódot kell találni” – hangsúlyozta a kamaraelnök. Kiss Ervin fontosnak tartja, hogy a jelenlegi nyolcvanas taglétszám elérje azt a kritikus szintet, amely után a kormányok partnerként tekintenek a kamarára.

Régióbeli előnyben

„A nagy multinacionális cégek nem szorulnak a segítségünkre, hiszen sokkal nagyobb lobbierővel rendelkeznek, mint például a vegyes kamarák, ezért a KRÜH a fennmaradó 11900, többnyire mikrovállalkozás helyzetének javításán dolgozik – jelentette ki Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. – Üzletet nem tudunk kötni a vállalkozó helyett, de a kapcsolati tőkét biztosíthatjuk.”

Nagy áttörést jelentett, hogy a HITA-tól az NGM-hez került a Kárpát-medencei tevékenység koordinálása. Más eszközök szükségesek ugyanis a dél-amerikai gazdasági folyamatok élénkítéséhez, és más feladatot kell ellátni a Kárpát-medencében, ahol egyébként kulturális azonosságok vannak, kisebbek a távolságok és a volumenek is. „Míg a Pick vagy a Mizo árucikkeit el lehet vinni például Kínába, addig a kis sajtgyáros termékeit Nagyváradon vagy legfeljebb Székelyföldön érdemes bemutatni pusztán az alacsony gyártási kapacitása miatt. Természetes, ha egy informatikai cég Bécsben kap megrendelést, ám kevés annak az esélye, hogy Bejrútban vagy Pekingben vállal munkát. Ezeket a gazdasági kapcsolatokat személyesen is igyekszem erősíteni, az éves szinten 10–15 látogatásom során Erdélyben is. Hiszek abban, hogy ha azonos ár és minőség mellett van egy olyan szolgáltatás vagy termék, amit ki lehet cserélni, inkább legyen régióbéli mint spanyol vagy francia” – fogalmazott Szatmáry.

Magyar jelenlét Romániában

Romániában mintegy 12 ezer magyar tulajdonú cég működik, az összes befektetés 98 százalékát kevesebb mint száz cég, köztük leginkább az OTP, a MOL vagy a Richter adja. A magyar export tekintetében Románia a második, behozatal szempontjából pedig a 12. legfontosabb partner. A Romániába irányuló kivitel 2012-ben 4822,4 millió eurót összesített, az import 2070,4 milliót tett ki.

 

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. augusztus 14., péntek

Ötvenmillió őshonos kisebbségi az Európai Unióban: Brüsszel a tagállamokhoz irányít

Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott

Ötvenmillió őshonos kisebbségi az Európai Unióban: Brüsszel a tagállamokhoz irányít
Hirdetés
2026. augusztus 14., péntek

Megtámadott mentősök: mire képes a mesterséges intelligencia?

Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.

Megtámadott mentősök: mire képes a mesterséges intelligencia?
2026. augusztus 12., szerda

Napról napra melegebb lesz: zivatarok zárhatják a forró hetet

Napos, száraz idővel indul a következő egy hét Erdélyben, a hétvégétől azonban egyre erőteljesebb felmelegedésre kell számítani. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai 30 fokról jövő keddre 35 fokig emelkedhet a nappali csúcshőmérséklet.

Napról napra melegebb lesz: zivatarok zárhatják a forró hetet
2026. augusztus 09., vasárnap

Régi házból passzívház? Műszakilag lehetséges, de Erdélyben még messze vagyunk az áttöréstől

Lehet-e egy évtizedekkel ezelőtt épült családi házból vagy tömbházból energiahatékony, passzívház-közeli otthon? Török Áron sepsiszentgyörgyi építésszel jártuk körül, milyen műszaki megoldásokkal és kompromisszumokkal valósítható meg a korszerűsítés.

Régi házból passzívház? Műszakilag lehetséges, de Erdélyben még messze vagyunk az áttöréstől
Hirdetés
2026. augusztus 05., szerda

Lángoló Európa: minden eddiginél nagyobb uniós készültség az erdőtüzek ellen

Az Európai Unió minden eddiginél nagyobb erőforrásokat mozgósít a mediterrán térséget évről évre sújtó erdőtüzek megfékezésére. Több száz tűzoltó, több tucat repülőgép és helikopter áll készenlétben.

Lángoló Európa: minden eddiginél nagyobb uniós készültség az erdőtüzek ellen
2026. augusztus 02., vasárnap

A néptánc összeköt, nem megoszt – modern eszközökkel népszerűsíti az erdélyi hagyományokat Kovács Szabolcs Zoltán

A színpadon, a próbateremben és a közösségi médiában is ugyanaz vezérli Kovács Szabolcs Zoltánt: megmutatni, hogy a néptánc élő, korszerű és képes közelebb hozni egymáshoz az embereket. A Maros Művészegyüttes tánckarvezetőjével beszélgettünk.

A néptánc összeköt, nem megoszt – modern eszközökkel népszerűsíti az erdélyi hagyományokat Kovács Szabolcs Zoltán
2026. augusztus 01., szombat

Lisszabontól Kolozsvárig két keréken – 4000 kilométert tekert Európán át a kolozsvári nőgyógyász

Kevesen vállalkoznának arra, hogy kerékpárral átszeljék Európát. Zsigmond István kolozsvári nőgyógyász szakorvos azonban éppen ezt tette: Lisszabonból indult útnak, és huszonöt nap alatt, közel négyezer kilométer megtétele után érkezett haza Kolozsvárra.

Lisszabontól Kolozsvárig két keréken – 4000 kilométert tekert Európán át a kolozsvári nőgyógyász
Hirdetés
2026. július 31., péntek

Szintet lépett a román–ukrán együttműködés a közös dróngyártással

A két ország államelnöke által márciusban szentesített román–ukrán stratégiai partnerségi megállapodás „megágyazott” annak, hogy számos romániai helyszínen – köztük Kolozsváron – beindulhat a közös dróngyártás.

Szintet lépett a román–ukrán együttműködés a közös dróngyártással
2026. július 25., szombat

Erdély még alig fedezte fel a „digitális böjt” turizmusát, pedig az „offline” lét az új luxus

Egyes európai országokban külön üzletággá nőtte ki magát, sőt, a hivatalos turisztikai stratégia része lett az úgynevezett digitális böjt fémjelezte turizmus. Erdély is alkalmas lenne rá.

Erdély még alig fedezte fel a „digitális böjt” turizmusát, pedig az „offline” lét az új luxus
2026. július 24., péntek

Az AUR PSD-s tisztára mosási akciója

Van abban valami sajátságos, hogy bármit tesz vagy mond Sorin Grindeanu, a hónapok óta tartó politikai válságot előidéző PSD elnöke saját maga vagy pártja támogatottságának növelése érdekében, abból rendszerint a szélsőjobboldali AUR jön ki jól.

Az AUR PSD-s tisztára mosási akciója
Az AUR PSD-s tisztára mosási akciója
2026. július 24., péntek

Az AUR PSD-s tisztára mosási akciója

Hirdetés
Hirdetés