Schweighofer-ügy: ki marad a végén?

Egy Háromszékre tervezett faipari beruházás kapcsán fél évvel ezelőtt addig nem tapasztalt folyamatok indultak el a hazai magyar közéletben. Mindenkinek eszébe jutott a már több, mint egy évtizede „elhunyt” háromszéki bútoripar – akkoriban ment csődbe a faipari „kombinát”, a Confolux társaság. A közfigyelem középpontjába került az erdőirtás, pontosabban az a felismerés, hogy Háromszéken is irtják az erdőt, akárcsak Románia valamennyi erdős vidékén. Ugyanakkor megjelent a porondon néhány zöld szervezet, amelyek a környezet károsításának megakadályozását, a biodiverzitás és a szűzerdők megőrzését tűzték zászlajukra.

 Indulatokat szító bejelentés

Az osztrák Holzindustrie Schweighofer (HS) faipari óriás vezetőjének, Gerald Schweighofernek a társaságában 2013. március 28-án Sepsiszentgyörgyön a háromszéki önkormányzat vezetője, Tamás Sándor bejelentette: „A Holzindustrie Schweighofer 150 millió eurós befektetéssel korszerű fafeldolgozó üzemet hoz létre Réty község határában.” Gerald Schweighofer elmondta: 70 hektáron egy 800 ezer köbméteres éves kapacitású üzemet építenek, 650 új munkahelyet létesítenek, a termelt fűrészáru 70 százalékát feldolgozzák. A ragasztott termék első lépésben az ázsiai piacra kerül, másodikban pedig a hazai piacra is szánják termékeiket. Az új üzemben termelt fűrészáru 80 százalékát exportálják, 60 országban rendelkeznek kliensekkel, a legfontosabb piacuk Ázsia, elsősorban Japán, ahol évente 900 ezer ház épül, ebből 600 ezer fából.

 Következmények

A bejelentés nagyot szólt, a teljes romániai magyar média foglalkozott vele, és néhány napig egyetlen sornyi ellenvetést sem lehetett látni. Egészen április 2-ig, amikor a Transindex portál zöld rovatában, a Think Outside the Boxban megjelent egy elemzés Zöld aranyat vegyenek címmel. (A rovat oszlopos tagja az a Csibi Magor, aki 2011. április elsejétől a WWF Románia programigazgatója.)

Az elemzés felemlegeti a „Schweighofer viselt dolgait”, érintőlegesen az osztrák faipari dominanciáról is értekezik, megkérdőjelezi, hogy valóban nőtt volna az erdős területek aránya Romániában, és idézi Csibi Magort, a WWF Románia igazgatóját. „Nem minden, első látásra előnyösnek tűnő befektetés szolgálja országunk közép- és hosszú távú érdekeit. Románia számára nem kifejezetten előnyös, hogy különböző külföldi nagybefektetők dominálják a piacot, majdnem monopóliumot generálva, mivel ezen cégeknek nem érdekük, hogy Romániának jó minőségű erdői legyenek. Európában a legjobb minőségű erdőink nekünk vannak, amelyekből nagyon jó minőségű és árú termékeket lehetne előállítani, ennek ellenére döntő többségükben erdeinket olyan gyáraknak adjuk el, amelyek nem a minőségben, hanem a mennyiségben érdekeltek, és előregyártott, nem pedig színfa bútorokat készítenek. Ha ezt a nyersanyagot megfontoltan használnánk fel, a helyi cégek jó minőségű bútort készíthetnének, és azt értékesíthetnék magasabb áron” – fogalmazott akkor Csibi Magor.

 Az igazi ellenző: az ARBOR

Egy nappal később, április 3-án már kiment a sajtóba a beruházás igazi ellenzője, az Arbor nevű, gyergyószentmiklósi székhelyű vállalkozói szövetség a nyílt levele. „Meglátásunk szerint az osztrák illetőségű HS térhódítása Kovászna megyében nem más, mint a székelyföldi és ezen túlmenően a romániai, ma még meglévő faipari egységek tudatos csődbe taszítása, és ezen vállalkozások alkalmazottainak átirányítása a munkanélküli irodákhoz. A következő számadatok támasztják alá állításunkat: késztermék gyártása esetén (faházak, nyílászárók, kerti bútorok, más, fából készült termékek), egy munkahely megőrzéséhez átlagosan 5 m3 fenyőrönk szükséges havonta; fűrészáru és nem késztermék előállításához átlag 25m3 fenyőrönk szükséges.

A példánál maradva: egy késztermékeket előállító, 100 személyes vállalkozás havonta 500 m3, azaz évi 6000 m3 rönk feldolgozásával fenntartható a mai körülmények között, ebből a mennyiségből él és adózik. Az osztrák feldolgozó által eszközölt befektetés, a tulajdonos szerint, 800 000 m3-t dolgozna fel évente, és ehhez csak 600 személyt alkalmazna. Következtetés: a Romániában késztermékeket gyártó faipari vállalkozásoknál jelen pillanatban ez a 800 000 m3 rönk elvonása 13 300 munkahely megszűnését eredményezi” – áll többek között a nyílt levélben. Az Arbor igazgatótanácsa által aláírt dokumentum leszögezi: „Hátrányosan érinti ez a beruházás mind a turisztikai, mind pedig a segédanyagokat, valamint faipari gépeket és cserealkatrészeket gyártó vállalkozásokat is.” Követelik a hasonló jellegű beruházások és a rönkexport azonnali leállítását, nem utolsósorban egy olyan törvénytervezet kidolgozását, amelynek értelmében az erdőtulajdonosok a meghirdetett és értékesített rönkmennyiségből elsősorban a késztermékeket előállító vállalkozásokat szolgálják ki, és az esetlegesen fennmaradt mennyiséget értékesítik a kizárólag fűrészárut előállító egységek piacán.

Korodi Attila képviselő, volt környezetvédelmi miniszter Facebook-bejegyzésben jelezte: stratégiára van szükség a Schweighofer-beruházás ellehetetlenítésére és a hargitai szövetkezeti rendszer működtetésére. Korodi a Krónika című napilapnak azt is elmondta, hogy három éve dolgoznak Schweighofer ellen a helyi ipar védelmében. Április 17-én a Hargita megyei önkormányzat közleményben kampányolt az Arbor mellett, három héttel a bejelentés után pedig megjelentek a színen a zöldek is. Tizenkét háromszéki civil szervezet és internetes portál kezdeményezésére aláírásgyűjtés indult a világhálón a Holzindustrie Schweighofer háromszéki letelepedése ellen, 18-án pedig a Háromszék című napilap szerint sepsiszentgyörgyi orvosok egy csoportja beadvánnyal fordult a megyei környezetvédelmi hivatalhoz és a megyeszékhelyi önkormányzathoz, aggodalmukat fejezve ki a tervezett rétyi faipari beruházás egészségkárosító jellege miatt.

Mekkora a Schweighofer?

A HS 12 éve tevékenykedik Romániában, ma a romániai faipar legnagyobb szereplője. Négy működő gyárral rendelkezik, ezek közül a 2008-ban alapított radóci (Rădăuţi) egység évente 1,35 millió köbméter gömbfa feldolgozására képes. A 2003-as alapítású szászsebesi, 53 hektáros gyártelep ugyancsak évi 1,35 millió köbméter gömbfát tud feldolgozni. A 2008-ban átvett 5 hektáros szeretvásári (Siret) egységben préselt és ragasztott lemezeket és brikettet gyártanak, a kománfalvi (Comăneşti), 2009-ben átvett egységben az összeszerelhető – DIY (do-it-yourself) típusú – bútorokat forgalmazó üzletek számára gyártanak elemeket.

A Ziarul Financiar című gazdasági napilap A román gazdaság játékosai 2013 című kiadványa szerint a román faipar legnagyobbjai tavaly 1,1 milliárd eurós forgalmat bonyolítottak le, és a lista élén a Holzindustrie Schweighofer áll, 407,5 millió eurós üzleti forgalommal, második a román állami tulajdonú Romsilva 294,2 millióval, harmadikon a szászsebesi székhelyű osztrák Kronospan 250,9 milliós forgalommal. Őket az osztrák Egger követi 195,2 millió euróval, ötödik pedig a holland tulajdonú Kastamonu 60 milliós forgalommal.

 HS–Kronospan szimbiózis

Bár a hazai falobbi és a zöldek össztüze a HS-re zúdul, a tényleges és közvetlen környezetvédelmi veszélyt azonban Románia legnagyobb préselt- és farostlemezgyártója jelenti. Az osztrák Kronospan ugyanis eddig rövid időn belül szinte valamennyi HS-egység mellett megjelent, annak melléktermékeit, hulladékanyagát hasznosítva. Úgy tűnik, a két cég között stratégiai partnerség létezik, s információink szerint Rétyre is „melegít” már a Kronospan. A cég eddig több mint 500 millió eurós beruházással két üzemet hozott létre Brassóban és Szászsebesen, illetve egy logisztikai központot is létesített Konstancán. Idén tervezik a Brassó melletti méheskerti (Stupini) gyár kapacitásának megkétszerezését újabb, 40 millió eurós befektetéssel. Méheskerten OSB-lemezeket (az angol Oriented Strand Board – irányított szálforgács lemez elnevezés rövidítése) gyártanak az építőipar számára, illetve faforgácslemezeket a bútoripar számára.

A legnagyobb dél-kelet-európai faforgácslemez-gyártójának számító Kronospan ugyanakkor notórius szabályszegő a környezetvédelem terén. Az idők folyamán Brassóban többször is megszegte a vonatkozó törvényeket és építkezési szabályokat, PAL-gyártósorain rákkeltő anyagokat használ, formaldehidet, illetve szállópor (PM10) szennyezőanyagot. A környezetvédelmi hatóság 2007-ben 100 000 lejre bírságolta a céget Szászsebesen, mert 90 százalékban engedély nélkül már felépített egy évi 6000 tonna formaldehidet gyártó berendezést. 2011-ben 25 ezer lejes bírságot szabtak ki a Kronospan szászsebesi gyárára.

 A beruházás fél év után

A kolozsvári Zöld Erdély Egyesület jelezte: fontolóra veszik, hogy jogi úton megtámadják a környezetvédelmi hivatal jóváhagyó véleményezését, és hasonló előzetes panasz benyújtására készül a sepsiszentgyörgyi Indigó csoport is. A háromszéki megyei önkormányzat vezetője, Tamás Sándor álláspontja szerint ugyanis, ha a beruházó végigjárja a törvényes procedúrát, és beszerzi a szükséges szakhatósági engedélyeket, a megyei önkormányzat nem tagadhatja meg a területrendezési terv jóváhagyását.  Október 7-én a Bíró Donát háromszéki főépítész vezette megyei urbanisztikai bizottság mindenesetre kedvezően véleményezte a rétyi Schweighofer-beruházás térségi urbanisztikai tervéhez szükséges technikai dokumentációját. A főépítész hangsúlyozta: a testület szerepe konzultatív, véleményének közlése után Réty önkományzatára hárul a cég tulajdonában lévő terület ipari zónává való minősítése. Ezt újabb engedélyeztetési folyamat követi, a végszó pedig az önkormányzaté, amely kiállítja az építkezési engedélyt. A zöldek jelezték, hogy úgynevezett előzetes panaszt nyújtanak be a környezetvédelmi hatósághoz, ami lehetővé teszi a kibocsátott környezetvédelmi engedély jogi úton való megtámadását.

Ami biztos: némi tereprendezési munkálatba már korábban belevágott SH, amit a hatóság ideiglenesen leállított. A Háromszék egyik szimbolikus helyévé nemesült Óriáspince-tetőről máris látni a tájon éktelenkedő sebet.

A román és a székely faipar
A fa- és bútoripar 200 ezer alkalmazottjától vált meg Románia 1990 és 2000 között. A teljes iparágat a magánszféra vette kézbe, 2003-re az alkalmazottak száma 184 ezerre nőtt, 2007-ben pedig 151 ezerre csökkent. A Fataj.hu szakportál szerint Hargita megyében 2011-ben erdőgazdálkodással és a fafeldolgozással 864 cég foglalkozott, alkalmazottaik száma 5481 volt. Smazenka Ferenc volt vezérigazgató szerint a Confolux Rt. nevet viselő, sepsiszentgyörgyi székhelyű háromszéki faipari kombinátban – az országban 47 ilyen működött 1989 előtt – 4600 alkalmazott dolgozott akkoriban, ebből 1000 körül Kézdivásárhelyen, Bodzafordulón 600, Sepsiszentgyörgyön a többi. Ma Háromszéken a faiparban 1800–1900 embert foglalkoztatnak: egy Klárik László háromszéki szenátortól származó idei első negyedévi statisztika szerint 786 személy fűrésztelepen dolgozott, 419-en a fakereskedelemben, és csak 683-an a bútorgyártásban. A legutolsó hozzáférhető mérlegadatok szerint a háromszéki fűrészüzemek összforgalma 15 778 139,31 euró volt 727 293,56 euró adózás utáni nyereséggel – mindezt 786 alkalmazottal termelték ki. A HS üzemeinek összforgalma ennél 23,16-szor nagyobb, profitja pedig majdnem annak százszorosa, azaz 71 923 385,75 euró.