Az Európai Bizottság nem fogadja el az adótörvénykönyv módosításait, így a Nemzetközi Valutaalap delegációja júliusban nem utazik Bukarestbe. Ha Romániának nincs is azonnali szüksége az IMF pénzére, kérdés, védőháló nélkül milyen mértékben csorbul az országba vetett befektetői bizalom.
2015. július 05., 11:522015. július 05., 11:52
Heves tárgyalások folytak a kormány tervezett gazdasági intézkedéseivel kapcsolatban az Európai Bizottság (EB) képviselőivel, több ponton sikerült egyezségre jutni, ám az adólazításokra nem bólintottak rá a szakértők – jelentette be Eugen Teodorovici pénzügyminiszter. Mindez azt követően, hogy a román törvényhozás 2016. január elsejétől a jelenlegi 24 százalékról 19-re csökken az általános forgalmi adót, eltörlik a speciális építmények és közművek terhét, azüzemanyagokra kivetett extra jövedéki adót, és 5 százalékra mérséklődik az osztalékadó is. „Az adólazítások súlyos hiányt generálnak a költségvetésben, a deficitcél nem lesz teljesíthető, ezért Bukarestnek új bevételi forrás után kell néznie” – hangsúlyozta Guillermo Tolosa, az IMF romániai képviselője.
A kormány számításai szerint az intézkedés 12 milliárd lejjel rövidíti meg a büdzsé bevételeit, ami Teodorovici szerint a jövőre tervezett 1,2 százalékos GDP-arányos hiányt 2,7–2,9 százalékra növeli. A tárcavezető bízik abban, hogy 4 százalékos GDP-növekedés mellett felpörög a fogyasztás, a hitelezők ezzel szemben úgy számolnak, hogy a gazdaság mindössze 3 százalékkal bővül, a költségvetési hiány pedig 3,5 százalékra ugrik.
Az IMF az EB összegzésétől tette függővé a július 15-én esedékes felülvizsgálatát, amelynek tétje, hogy lezárják a két évvel ezelőtt kötött 4 milliárd euró értékű elővigyázatossági hitelmegállapodást, és megkezdik a tárgyalásokat az új szerződésről. A Valutaalap két legutóbbi felülvizsgálata kudarccal végződött, miután Bukarest nem volt hajlandó az elvárt mértékben emelni az elektromos áram lakossági árát, sőt, az élelmiszerek áfáját 24 százalékról 9 százalékra csökkentette. Románia ugyan nem szorul az IMF pénzére, a biztonsági hálót azért szeretné fenntartani, hogy ne sérüljön a befektetői bizalom. A költségvetést és az adótörvényeket felügyelő bizottság elnöke, Ionuţ Dumitru élesen kritizálta a bukaresti vezetést a politikai érdekekből fakadó döntéseiért. Január elsejétől az általános áfa kulcsa ugyan 19 százalékos lesz, de figyelembe véve az élelmiszerek esetében kedvezményes kulcsot, a mutató átlaga 15 százalék körül alakul, ami már önmagában 3,1 százalékos hiányt jelenthet a költségvetésben. Ehhez társul, hogy az egyre feszültebb geopolitikai helyzetre hivatkozva a kormány a GDP 2 százalékára növelné a honvédelmi kiadásokat is. A belső fogyasztás emelkedése sem jelent feltétlen többlet-adóbevételt, 2014-ben például 4,2 százalékkal nőtt a fogyasztás, míg az áfabevételek 1,7 százalékkal zsugorodtak.
Ha az ország elveszíti a hitelezői hálót, a piaci források jelentősen drágulnak. Jövőre 51,3 milliárd lejes adósság visszafizetése válik esedékessé 23,6 milliárd lejes költségvetési hiány mellett. A piaci hozamok 1 százalékpontos emelkedése 749 millió lejjel, azaz a GDP 0,1 százalékával növelik meg a kamatkiadásokat. További rossz hír, hogy a lazítást ismét a befektetések terhére vezeti be a kormány. Az Eurostat adatai szerint az állami beruházások 2008-ban a GDP 6,7 százalékára rúgtak, ezt követően azonban látványos visszaesésnek lehetünk tanúi, idén ez az összeg a GDP alig 4,3 százalékát éri el. Egyszóval a politikai elit ismét a gazdaság teljesítményén felül költekezik, azaz hitelből fedezi jóléti intézkedéseit – ahogy tette ezt rendre a választások előtt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Életútja sporttörténet, nemzetközi tapasztalat és közösségi elköteleződés. A kolozsvári medencéktől az amerikai egyetemi bajnokságig, majd vissza Erdélybe: Baloga Istvánt vízilabdázóként, oktatóként és családapaként is a kitartás vezérli.
Szilveszter éjszakáján és az új év első napjaiban jóval fagypont alatti hőmérséklettel búcsúzik az óesztendő, és köszönt be az új esztendő. Hétvégére, illetve a jövő hét elejére azonban enyhül a hideg idő.
Karácsony előtt idén nem a szokásos takarítással foglalkoztunk, hanem egy különleges utazást választottunk: Malagát és Granadát fedeztük fel Andalúzia napsütötte vidékén. A mediterrán városok lenyűgöző erődítményei az első pillanattól magukkal ragadtak.
Harmincöt éve szolgál Marosszentgyörgyön, nemrég jelent meg a századik verseskötete, és december elején a prefektúra is kitüntette a közösségért végzett szolgálatáért. Baricz Lajos római katolikus plébánossal a szolgálatáról és az ünnepről beszélgettünk.
Lehet-e egyszerre fergeteges bulikat tartani és Jézus örömhírét hitelesen képviselni? Miklós Gyuri szerint nemcsak lehet, hanem kell is. A kolozsvári zenész és vallástanár a vele készült beszélgetés során hitről, zenéről, küldetésről és arról vall.
A gyulai Százéves Cukrászda korábban is megkerülhetetlen pontja volt a viharsarki városnak, az idén elnyert Magyarország Tortája cím pedig csak még több vendéget vonz a létesítménybe. Decemberi látogatásunkkor „belekóstolunk” az egykori kávéházi miliőbe.
Télies, hideg napok elé nézünk az esztendő utolsó hetében, éjszakánként mindenütt fagypont alá süllyed a hőmérő higanyszála. A nappalok sem lesznek sokkal enyhébbek, a csúcshőmérséklet többnyire alig haladja meg a fagypontot, napközben is hideg lesz.
A fiatal generáció nagy mértékben ki van szolgáltatva a közösségi oldalakon terjedő, a Ceaușescu diktatúrája, a totalitárius rendszerek iránti nosztalgiát és szélsőséges eszméket terjesztő tartalmaknak – derült ki nemrég egy elemzésből.
A karácsonyra készülődés jegyében az Erdélyi Napló Keskeny út című videós összeállítása keretében három lelkipásztor mesél arról, hogyan készülnek a híveik a karácsonyra.
Az újságíró sosem megy igazán szabadságra – legalábbis ezt szokták mondani nekem a barátaim, az ismerőseim, a családom. Mert valóban figyelek, látok, jegyzetelek, amikor utazom is. Valóban, mindig úgy alakul, hogy történeteket hozok haza.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!