Összeomlóban a fiskális fegyelem

Heves tárgyalások folytak a kormány tervezett gazdasági intézkedéseivel kapcsolatban az Európai Bizottság (EB) képviselőivel, több ponton sikerült egyezségre jutni, ám az adólazításokra nem bólintottak rá a szakértők – jelentette be Eugen Teodorovici pénzügyminiszter. Mindez azt követően, hogy a román törvényhozás 2016. január elsejétől a jelenlegi 24 százalékról 19-re csökken az általános forgalmi adót, eltörlik a speciális építmények és közművek terhét, azüzemanyagokra kivetett extra jövedéki adót, és 5 százalékra mérséklődik az osztalékadó is. „Az adólazítások súlyos hiányt generálnak a költségvetésben, a deficitcél nem lesz teljesíthető, ezért Bukarestnek új bevételi forrás után kell néznie” – hangsúlyozta Guillermo Tolosa, az IMF romániai képviselője.

A kormány számításai szerint az intézkedés 12 milliárd lejjel rövidíti meg a büdzsé bevételeit, ami Teodorovici szerint a jövőre tervezett 1,2 százalékos GDP-arányos hiányt 2,7–2,9 százalékra növeli. A tárcavezető bízik abban, hogy 4 százalékos GDP-növekedés mellett felpörög a fogyasztás, a hitelezők ezzel szemben úgy számolnak, hogy a gazdaság mindössze 3 százalékkal bővül, a költségvetési hiány pedig 3,5 százalékra ugrik.

Az IMF az EB összegzésétől tette függővé a július 15-én esedékes felülvizsgálatát, amelynek tétje, hogy lezárják a két évvel ezelőtt kötött 4 milliárd euró értékű elővigyázatossági hitelmegállapodást, és megkezdik a tárgyalásokat az új szerződésről. A Valutaalap két legutóbbi felülvizsgálata kudarccal végződött, miután Bukarest nem volt hajlandó az elvárt mértékben emelni az elektromos áram lakossági árát, sőt, az élelmiszerek áfáját 24 százalékról 9 százalékra csökkentette. Románia ugyan nem szorul az IMF pénzére, a biztonsági hálót azért szeretné fenntartani, hogy ne sérüljön a befektetői bizalom. A költségvetést és az adótörvényeket felügyelő bizottság elnöke, Ionuţ Dumitru élesen kritizálta a bukaresti vezetést a politikai érdekekből fakadó döntéseiért. Január elsejétől az általános áfa kulcsa ugyan 19 százalékos lesz, de figyelembe véve az élelmiszerek esetében kedvezményes kulcsot, a mutató átlaga 15 százalék körül alakul, ami már önmagában 3,1 százalékos hiányt jelenthet a költségvetésben. Ehhez társul, hogy az egyre feszültebb geopolitikai helyzetre hivatkozva a kormány a GDP 2 százalékára növelné a honvédelmi kiadásokat is. A belső fogyasztás emelkedése sem jelent feltétlen többlet-adóbevételt, 2014-ben például 4,2 százalékkal nőtt a fogyasztás, míg az áfabevételek 1,7 százalékkal zsugorodtak.

Ha az ország elveszíti a hitelezői hálót, a piaci források jelentősen drágulnak. Jövőre 51,3 milliárd lejes adósság visszafizetése válik esedékessé 23,6 milliárd lejes költségvetési hiány mellett. A piaci hozamok 1 százalékpontos emelkedése 749 millió lejjel, azaz a GDP 0,1 százalékával növelik meg a kamatkiadásokat. További rossz hír, hogy a lazítást ismét a befektetések terhére vezeti be a kormány. Az Eurostat adatai szerint az állami beruházások 2008-ban a GDP 6,7 százalékára rúgtak, ezt követően azonban látványos visszaesésnek lehetünk tanúi, idén ez az összeg a GDP alig 4,3 százalékát éri el. Egyszóval a politikai elit ismét a gazdaság teljesítményén felül költekezik, azaz hitelből fedezi jóléti intézkedéseit – ahogy tette ezt rendre a választások előtt.