Az orosz importtilalom negatív hatásainak kivédésére az Európai Bizottság eddig két uniós keretből kifizethető 290 millió eurós alapot hozott létre gyümölcs- és zöldségtermelők számára. Az összegekből olyan termelőknek fizethető kártérítés, akik nem tagjai termelői szervezeteknek.
2014. december 19., 16:412014. december 19., 16:41
Az első rendelet által előirányzott keretösszeg 125 millió euró volt, amit a termékek piacról való kivonására, zöld szüretre és be nem takarításra lehetett felhasználni, ez azonban nem tudta orvosolni az európai élelmiszerpiacon felmerült súlyos értékesítési problémákat. Lengyelország az előzetes uniós összegnél több támogatást kért, mint az összes tagállamra megállapított keretösszeg, az első pályázati alap tehát hamar kimerült. Valójában azonban a keretösszegnek csupán a 30 százalékát ítélték meg első körben a pályázóknak, mivel a bizottság szerint a pályázatok egy részét nem a kiírásoknak megfelelően nyújtották be. Szakemberek szerint abszurd az Európai Bizottság döntése arról, hogy a mezőgazdasági szakmai szervezetek tagjainak nem lehet pályázni. Európában kevés olyan tagállam van, ahol a gazdák tömegesen nem tagjai valamilyen gazdaszervezetnek.
A novemberi, második rendeletben (165 millió eurós kerettel) nem változtak a támogatható műveletek és a pályázati szabályok. A tagállamoknak ezúttal nem kell versenyezniük a támogatásért, mert a bizottság a nyújtható maximális támogatás mértékét tagállamonként kvótákban határozta meg. A bizottság 13 tagállam számára összesen 403 085 tonna támogatható maximális mennyiséget irányzott elő, de a megállapított kvótán felül minden tagállamnak lehetővé teszi további legfeljebb 3000 tonna termék támogatását. Az Európai Bizottság közleménye szerint az EU eddig összesen 344,3 millió eurót költött az orosz élelmiszerembargó miatt veszteséget szenvedett európai mezőgazdasági termelők támogatására. Oroszország augusztus 7-én vezetett be teljes embargót a marhahúsra, a sertéshúsra, a gyümölcs- és zöldségtermékekre, a baromfi, hal, sajt, tej, tejtermék behozatalára az Európai Unióból, az Egyesült Államokból, Kanadából, Ausztráliából és Norvégiából.
Az EU-támogatások ellenére az orosz embargó okozta károk leginkább az EU kelet-európai perifériáin csapódnak le. Becslések szerint a legtöbb kárt a lengyel és a magyar mezőgazdaság szenvedte el. Lengyelországnak több európai országgal is vitája volt a dömpingáron érkező mezőgazdasági termékei miatt. A legfeszültebb viszonya Csehországgal alakult ki, amely a lengyel mezőgazdasági termékek legnagyobb felvevő piaca.
Az orosz behozatali korlátozások negatívan érintik a magyar gazdaságot is, hiszen a 2012-ben mintegy 3,8 milliárd dolláros magyar kivitel az orosz piacra elsősorban élelmiszerekből állt. A korlátozások miatt visszaesett magyar élelmiszerexport enyhítésére a Külügyi és Külgazdasági Minisztérium 2015-ben mintegy 200-300 magyar kis- és közepes vállalkozó céget szeretne kijuttatni Oroszországba. A tervek szerint a magyar vállalkozók jó eséllyel vehetnek majd részt az orosz mezőgazdasági technológia fejlesztésének rendelkezésére álló 12 milliárd eurós keret felhasználásában. Ebből az orosz állam állattartó telepek, hűtőházak, melegházak, gyümölcs- és zöldségfeldolgozó üzemek létesítését, a vetőmagtermesztés beindítását, valamint a vízgazdálkodás megszervezését finanszírozza.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.
Világszerte már 1,17 milliárd embert érint valamilyen mentális zavar, és Erdélyben is egyre többen kérnek segítséget. Vajda Ildikó pszichiáter szerint különösen aggasztó, hogy mind több fiatal és serdülő kerül rendelőbe.
Hiába nőttek a romániai fizetések, ez nem hozta magával automatikusan a vásárlóerő növekedését is, az infláció ugyanis többet „vett ki” a zsebünkből – ez a munkaerőpiacot vizsgáló tanulmány egyik legfontosabb következtetése.
Egyre több partiumi, sőt erdélyi kertben érik be a füge (Ficus carica), sőt akadnak helyek, ahol a indián banán vagy datolyaszilva is megterem.
Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.
Egy rövid erdélyi körút mindig több az egyszerű kirándulásnál: történelem, épített örökség vagy éppen érdekes találkozások egyvelege. Mi mind a hármat megtapasztaltuk, amikor Erdély több épített örökségét felkerestük.
A hét második felében még késő nyárias, 24–25 Celsius-fokos idő várható Erdélyben, a hétvégén azonban jelentős változás kezdődik. Szombattól megnő a záporok, zivatarok esélye, majd vasárnaptól tartósabban csapadékosra fordulhat az idő.
Egy épület akkor válik igazán otthonná, amikor élettel telik meg. A Kolozsvár melletti Kajántón évtizedes álom valósult meg az új református gyülekezeti ház felépítésével, amelynek története az imádságról, adakozásról, sok munkáról szól.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!