Orosz importtilalom, uniós károk

Az első rendelet által előirányzott keretösszeg 125 millió euró volt, amit a termékek piacról való kivonására, zöld szüretre és be nem takarításra lehetett felhasználni, ez azonban nem tudta orvosolni az európai élelmiszerpiacon felmerült súlyos értékesítési problémákat. Lengyelország az előzetes uniós összegnél több támogatást kért, mint az összes tagállamra megállapított keretösszeg, az első pályázati alap tehát hamar kimerült. Valójában azonban a keretösszegnek csupán a 30 százalékát ítélték meg első körben a pályázóknak, mivel a bizottság szerint a pályázatok egy részét nem a kiírásoknak megfelelően nyújtották be. Szakemberek szerint abszurd az Európai Bizottság döntése arról, hogy a mezőgazdasági szakmai szervezetek tagjainak nem lehet pályázni. Európában kevés olyan tagállam van, ahol a gazdák tömegesen nem tagjai valamilyen gazdaszervezetnek.

A novemberi, második rendeletben (165 millió eurós kerettel) nem változtak a támogatható műveletek és a pályázati szabályok. A tagállamoknak ezúttal nem kell versenyezniük a támogatásért, mert a bizottság a nyújtható maximális támogatás mértékét tagállamonként kvótákban határozta meg. A bizottság 13 tagállam számára összesen 403 085 tonna támogatható maximális mennyiséget irányzott elő, de a megállapított kvótán felül minden tagállamnak lehetővé teszi további legfeljebb 3000 tonna termék támogatását. Az Európai Bizottság közleménye szerint az EU eddig összesen 344,3 millió eurót költött az orosz élelmiszerembargó miatt veszteséget szenvedett európai mezőgazdasági termelők támogatására. Oroszország augusztus 7-én vezetett be teljes embargót a marhahúsra, a sertéshúsra, a gyümölcs- és zöldségtermékekre, a baromfi, hal, sajt, tej, tejtermék behozatalára az Európai Unióból, az Egyesült Államokból, Kanadából, Ausztráliából és Norvégiából.

Az EU-támogatások ellenére az orosz embargó okozta károk leginkább az EU kelet-európai perifériáin csapódnak le. Becslések szerint a legtöbb kárt a lengyel és a magyar mezőgazdaság szenvedte el. Lengyelországnak több európai országgal is vitája volt a dömpingáron érkező mezőgazdasági termékei miatt. A legfeszültebb viszonya Csehországgal alakult ki, amely a lengyel mezőgazdasági termékek legnagyobb felvevő piaca.

Az orosz behozatali korlátozások negatívan érintik a magyar gazdaságot is, hiszen a 2012-ben mintegy 3,8 milliárd dolláros magyar kivitel az orosz piacra elsősorban élelmiszerekből állt. A korlátozások miatt visszaesett magyar élelmiszerexport enyhítésére a Külügyi és Külgazdasági Minisztérium 2015-ben mintegy 200-300 magyar kis- és közepes vállalkozó céget szeretne kijuttatni Oroszországba. A tervek szerint a magyar vállalkozók jó eséllyel vehetnek majd részt az orosz mezőgazdasági technológia fejlesztésének rendelkezésére álló 12 milliárd eurós keret felhasználásában. Ebből az orosz állam állattartó telepek, hűtőházak, melegházak, gyümölcs- és zöldségfeldolgozó üzemek létesítését, a vetőmagtermesztés beindítását, valamint a vízgazdálkodás megszervezését finanszírozza.