Az orosz importtilalom negatív hatásainak kivédésére az Európai Bizottság eddig két uniós keretből kifizethető 290 millió eurós alapot hozott létre gyümölcs- és zöldségtermelők számára. Az összegekből olyan termelőknek fizethető kártérítés, akik nem tagjai termelői szervezeteknek.
2014. december 19., 16:412014. december 19., 16:41
Az első rendelet által előirányzott keretösszeg 125 millió euró volt, amit a termékek piacról való kivonására, zöld szüretre és be nem takarításra lehetett felhasználni, ez azonban nem tudta orvosolni az európai élelmiszerpiacon felmerült súlyos értékesítési problémákat. Lengyelország az előzetes uniós összegnél több támogatást kért, mint az összes tagállamra megállapított keretösszeg, az első pályázati alap tehát hamar kimerült. Valójában azonban a keretösszegnek csupán a 30 százalékát ítélték meg első körben a pályázóknak, mivel a bizottság szerint a pályázatok egy részét nem a kiírásoknak megfelelően nyújtották be. Szakemberek szerint abszurd az Európai Bizottság döntése arról, hogy a mezőgazdasági szakmai szervezetek tagjainak nem lehet pályázni. Európában kevés olyan tagállam van, ahol a gazdák tömegesen nem tagjai valamilyen gazdaszervezetnek.
A novemberi, második rendeletben (165 millió eurós kerettel) nem változtak a támogatható műveletek és a pályázati szabályok. A tagállamoknak ezúttal nem kell versenyezniük a támogatásért, mert a bizottság a nyújtható maximális támogatás mértékét tagállamonként kvótákban határozta meg. A bizottság 13 tagállam számára összesen 403 085 tonna támogatható maximális mennyiséget irányzott elő, de a megállapított kvótán felül minden tagállamnak lehetővé teszi további legfeljebb 3000 tonna termék támogatását. Az Európai Bizottság közleménye szerint az EU eddig összesen 344,3 millió eurót költött az orosz élelmiszerembargó miatt veszteséget szenvedett európai mezőgazdasági termelők támogatására. Oroszország augusztus 7-én vezetett be teljes embargót a marhahúsra, a sertéshúsra, a gyümölcs- és zöldségtermékekre, a baromfi, hal, sajt, tej, tejtermék behozatalára az Európai Unióból, az Egyesült Államokból, Kanadából, Ausztráliából és Norvégiából.
Az EU-támogatások ellenére az orosz embargó okozta károk leginkább az EU kelet-európai perifériáin csapódnak le. Becslések szerint a legtöbb kárt a lengyel és a magyar mezőgazdaság szenvedte el. Lengyelországnak több európai országgal is vitája volt a dömpingáron érkező mezőgazdasági termékei miatt. A legfeszültebb viszonya Csehországgal alakult ki, amely a lengyel mezőgazdasági termékek legnagyobb felvevő piaca.
Az orosz behozatali korlátozások negatívan érintik a magyar gazdaságot is, hiszen a 2012-ben mintegy 3,8 milliárd dolláros magyar kivitel az orosz piacra elsősorban élelmiszerekből állt. A korlátozások miatt visszaesett magyar élelmiszerexport enyhítésére a Külügyi és Külgazdasági Minisztérium 2015-ben mintegy 200-300 magyar kis- és közepes vállalkozó céget szeretne kijuttatni Oroszországba. A tervek szerint a magyar vállalkozók jó eséllyel vehetnek majd részt az orosz mezőgazdasági technológia fejlesztésének rendelkezésére álló 12 milliárd eurós keret felhasználásában. Ebből az orosz állam állattartó telepek, hűtőházak, melegházak, gyümölcs- és zöldségfeldolgozó üzemek létesítését, a vetőmagtermesztés beindítását, valamint a vízgazdálkodás megszervezését finanszírozza.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Életútja sporttörténet, nemzetközi tapasztalat és közösségi elköteleződés. A kolozsvári medencéktől az amerikai egyetemi bajnokságig, majd vissza Erdélybe: Baloga Istvánt vízilabdázóként, oktatóként és családapaként is a kitartás vezérli.
Szilveszter éjszakáján és az új év első napjaiban jóval fagypont alatti hőmérséklettel búcsúzik az óesztendő, és köszönt be az új esztendő. Hétvégére, illetve a jövő hét elejére azonban enyhül a hideg idő.
Karácsony előtt idén nem a szokásos takarítással foglalkoztunk, hanem egy különleges utazást választottunk: Malagát és Granadát fedeztük fel Andalúzia napsütötte vidékén. A mediterrán városok lenyűgöző erődítményei az első pillanattól magukkal ragadtak.
Harmincöt éve szolgál Marosszentgyörgyön, nemrég jelent meg a századik verseskötete, és december elején a prefektúra is kitüntette a közösségért végzett szolgálatáért. Baricz Lajos római katolikus plébánossal a szolgálatáról és az ünnepről beszélgettünk.
Lehet-e egyszerre fergeteges bulikat tartani és Jézus örömhírét hitelesen képviselni? Miklós Gyuri szerint nemcsak lehet, hanem kell is. A kolozsvári zenész és vallástanár a vele készült beszélgetés során hitről, zenéről, küldetésről és arról vall.
A gyulai Százéves Cukrászda korábban is megkerülhetetlen pontja volt a viharsarki városnak, az idén elnyert Magyarország Tortája cím pedig csak még több vendéget vonz a létesítménybe. Decemberi látogatásunkkor „belekóstolunk” az egykori kávéházi miliőbe.
Télies, hideg napok elé nézünk az esztendő utolsó hetében, éjszakánként mindenütt fagypont alá süllyed a hőmérő higanyszála. A nappalok sem lesznek sokkal enyhébbek, a csúcshőmérséklet többnyire alig haladja meg a fagypontot, napközben is hideg lesz.
A fiatal generáció nagy mértékben ki van szolgáltatva a közösségi oldalakon terjedő, a Ceaușescu diktatúrája, a totalitárius rendszerek iránti nosztalgiát és szélsőséges eszméket terjesztő tartalmaknak – derült ki nemrég egy elemzésből.
A karácsonyra készülődés jegyében az Erdélyi Napló Keskeny út című videós összeállítása keretében három lelkipásztor mesél arról, hogyan készülnek a híveik a karácsonyra.
Az újságíró sosem megy igazán szabadságra – legalábbis ezt szokták mondani nekem a barátaim, az ismerőseim, a családom. Mert valóban figyelek, látok, jegyzetelek, amikor utazom is. Valóban, mindig úgy alakul, hogy történeteket hozok haza.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!