
Gyakorlatilag csak idő kérdése, és minden eladható a hazai autópiacokon
Fotó: Gecse Noémi
A használtautó-piac az elmúlt években jelentős változásokon ment keresztül: a Covid-időszak, az üzemanyagárak ingadozása, az infláció és az elektromobilitás térnyerése mind hatással voltak a vásárlói szokásokra. Juhos Dávid használtautó-kereskedővel beszélgettünk arról, hogyan alakult a piac, mennyire tudatosak az emberek vásárláskor, és mire érdemes figyelniük azoknak, akik most szeretnének autót venni.
2026. május 28., 14:092026. május 28., 14:09
2026. május 28., 14:162026. május 28., 14:16
A kolozsvári használtautó-piac egyik szereplője, Juhos Dávid kereskedő szerint az autókereskedelem az elmúlt években jelentős átalakuláson ment keresztül, amelyet a Covid-időszak, az üzemanyagárak ingadozása, az infláció és az elektromos autók térnyerése egyaránt befolyásolt. Úgy látja, a piac ma sokkal kiszámíthatatlanabb, mint néhány évvel ezelőtt, ugyanakkor a kereslet továbbra is stabil, csak folyamatosan alkalmazkodik az aktuális gazdasági helyzethez.
Elmondása szerint az autókereskedelembe gyakorlatilag családi háttérből érkezett, hiszen édesapja autófestőként dolgozik, szülei régóta a szakmában vannak, és már gyerekkorától kezdve ebben a környezetben nőtt fel. Juhos Dávid hozzáteszi, hogy mindig is egy saját családi vállalkozás megvalósítása volt a célja, és ebben testvére későbbi szerepvállalását is elképzelhetőnek tartja. A munkát saját bevallása szerint nem csupán üzletként, hanem szenvedélyként éli meg, még akkor is, ha a szakmának vannak nehezebb időszakai. „Azzal foglalkozom, amit szeretek” – mondja büszkén.
Mint mondja, ez az első tapasztalat ugyan anyagilag nem volt sikeres, de meghatározó élmény maradt számára.
A piaci folyamatokról szólva kiemeli: a Covid-időszak idején jelentős autóhiány alakult ki, amely felhajtotta a használt autók iránti keresletet is, mivel az új autók esetében akár 6–8 hónapos várakozási idő is jellemző volt. Ez sok vásárlót a használtpiac felé terelt. Bár a helyzet azóta normalizálódott, bizonyos modelleknél és speciális konfigurációknál továbbra is előfordul hosszabb szállítási idő.
„Ma már szinte minden hajtástípusra van igény: dízelre, benzinre, hibridre, plug-in hibridre és elektromos autókra is. Az üzemanyagárak korábbi emelkedése idején rövid idő alatt a gázas autók és hibridek iránt is jelentős keresletnövekedést tapasztaltunk, de a dízel- és benzines autók piaca sem tűnt el” – jellemezte a keresletet Juhos.
Bár sokan attól tartanak, hogy a dízelautókat a jövőben betiltják, a kereskedő szerint ez félreértés, mert a dízelmotorokat jelenleg is gyártják, és a piacon is jelen vannak
Fotó: Pinti Attila
A dízelautókkal kapcsolatos vásárlói aggodalmakról szólva megjegyzi: sokan attól tartanak, hogy a jövőben betiltják ezeket a járműveket. A kereskedő szerint azonban ez inkább félreértés, hiszen a dízelmotorok továbbra is gyártásban vannak, és a piacon is jelen vannak, így nem reális a teljes tiltás. Tapasztalata szerint amikor ezt az ügyfelek megértik, általában megnyugszanak, és nem zárkóznak el a vásárlástól.
Az elektromos autózás kapcsán a szakember úgy fogalmaz, hogy bár egyre több ilyen jármű jelenik meg a kínálatban, a régió infrastruktúrája még nem felkészült a széles körű elterjedésre. Saját tapasztalata szerint hosszabb utak során még mindig tervezést igényel az utazás, különösen a töltőállomások korlátozott száma miatt. Ugyanakkor hangsúlyozza: a gyártói garanciák miatt a vásárlók többsége nem fél az elektromos autóktól.
A vevői szokásokat illetően Juhos Dávid elmondja: „Sokan elsősorban az ár alapján döntenek, különösen akkor, ha két hasonló autó közül kell választaniuk. Ugyanakkor gyakran előfordul, hogy a vásárlók nem veszik figyelembe a szerviztörténetet, a karbantartást vagy a kereskedő által kínált szolgáltatásokat, mint például a garanciát, a műszaki vizsgát vagy az ügyintézésben nyújtott segítséget.”

Az Európai Autógyártók Szövetségének (ACEA) kedden közzétett adatai szerint a januári visszaesést követően februárban éves összevetésben nőtt a forgalomba helyezett új autók száma Európában; Románia azonban a legnagyobb mértékű csökkenést könyvelhette le.
A kilométerszám szerinte továbbra is az egyik legfontosabb szempont a vásárlók számára, noha nem mindig ez a legmegbízhatóbb indikátor. Úgy látja, sokan nem számolnak azzal, hogy egy alacsony futásteljesítményű, de rosszul karbantartott autó rosszabb állapotban lehet, mint egy magasabb kilométerrel rendelkező, de rendszeresen szervizelt jármű. Hozzátette: bizonyos alkatrészek – például a fékek vagy a vezérműszíj – adott futásteljesítmény után mindenképpen cserére szorulnak.
A vásárlói döntéseknél életkori különbségeket is megfigyel:
A márkák közül úgy véli, hogy „minden eladható, csak idő kérdése”. Az elmúlt időszak alapján azonban a Renault modellek iránt kiemelkedő keresletet tapasztalt, de a Volkswagen, a Skoda, valamint a Kia és a Nissan is a jól forgó márkák közé tartozik.
A piaci környezetet illetően Kolozs megyében viszonylag sok használtautó-kereskedő működik, egyes becslések szerint akár 80 autókereskedés is jelen van a térségben. Ugyanakkor nem feltétlenül versenytársként tekintenek egymásra: több szereplő rendszeresen kapcsolatban áll, tapasztalatot cserél, és akár közösen is segítik egymást egy-egy autó értékelésében vagy problémás esetek megoldásában.
Juhos Dávid autókereskedő szerint vásárlóinak többsége inkább külföldi járművet keres
Fotó: Facebook/Juhos Dávid
A SUV-ok népszerűsége továbbra is fennáll, mivel a vásárlók sokoldalú használhatóságukat értékelik, ugyanakkor a kisebb autók iránti kereslet sem csökkent jelentősen. A piacon így párhuzamosan több szegmens is stabilan jelen van.
A behozott autók megítéléséről szólva elmondja: sok vásárló még mindig bizalmatlan a hazai forrásból származó járművekkel szemben, és inkább külföldi eredetű autót keres.
Szerinte azonban ez nem feltétlenül jelent garanciát a jobb minőségre, hiszen mind belföldről, mind külföldről érkezhetnek jó és rossz állapotú autók is.
A legfontosabb tényezőnek az alapos műszaki ellenőrzést tartja.
A külföldi import esetében Németországot, Franciaországot, Hollandiát és Belgiumot említi fő forrásként. Ugyanakkor hangsúlyozza: „A gyanúsan olcsó ajánlatok gyakran rejtett hibákat takarnak, és a komoly kereskedők ezért részletes dokumentációval és átlátható folyamattal dolgoznak, beleértve a szállítás és a vásárlás teljes dokumentálását is.”
Úgy látja, a gazdasági és politikai tényezők – például az árfolyamváltozások, a válságok vagy a nemzetközi konfliktusok – mind közvetlen hatással vannak a keresletre.
A vásárlóknak azt tanácsolja, hogy autóvásárlás előtt határozzák meg pontosan az igényeiket, válasszanak ki több alternatívát, és minden esetben ellenőriztessék a járművet szakemberrel vagy szervizzel, mielőtt döntést hoznak.

Romániában jelentősen csökkent az év elején az új autók iránti kereslet, ami túlkínálatot idézett elő a piacon. Így az eladási kampányok, az árengedmények határozzák meg a piaci viszonyokat.
Felzúdulást váltott ki a romániai társadalomban a készülő közalkalmazotti bértörvény, miután kiderült, hogy a közméltóságok, magas rangú köztisztviselők fizetése emelkedne, számos társadalmi kategóriájé viszont érintetlen maradna.
Az alapvető élelmiszerek árréssapkája nem kezelte a megélhetési válság valódi okait – állapítják meg legfrissebb elemzésükben a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karán létrejött Romanian Economic Monitor kutatócsoport szakértői.
Románia gazdasága a stagnálás küszöbére érkezett. Ez a helyzet nem lehet meglepő. A nagy költségvetési és külső hiányokra épülő gazdasági növekedés fenntarthatatlan volt, és nem is folytatódhatott volna az elmúlt évtized tempójában.
Miközben Romániában jut ezer lakosra az egyik legkevesebb vállalkozás, egy ismert román gazdasági elemző azt mondja, a piac jelenlegi állapotában nem feltétlenül jelent rossz hírt, hogy egyes cégek „felszívódnak”.
Bár hamarosan meg kell hozni a döntést a minimálbér 2026-os szintjéről, az elmúlt időszakban egyáltalán nem közeledtek az álláspontok.
Az online vásárlások jelentős része nem előre megtervezett döntés eredménye. Egy termék, amely nem szerepelt a bevásárlólistán, gyakran néhány másodperc alatt a kosárban landol. Ezt nevezzük impulzusvásárlásnak.
A Bolojan-kormány, sőt Ilie Bolojan miniszterelnök is túlélte a vasárnap leszavazott négy bizalmatlansági indítványt. A helyzet súlyosabb, mint gondolnánk, miután kiderült, hogy a költségvetési hiány jóval magasabb az ismert 9,3 százal&eacut
Általános drágulásokkal köszön be az augusztus. Ugyanis – ha csak az ellenzék által meglebegtetett bizalmatlansági indítvány nem jár sikerrel, és erre jelen pillanatban nem sok esély mutatkozik.
Ma Lengyelország GDP-je közel 1 000 milliárd euró, mintegy háromszorosa a romániainak. Holott 1990-ben Lengyelország is olyan mélyről indult, mint sok mást posztszocialista ország, csak idejében elvégezték a Romániában elmaradt szerkezeti reformokat.
Bár az elmúlt években jelentős beruházások történtek a marosvásárhelyi reptéren, az utaslétszám növekedése nem volt ezzel arányos. Új utasterminált építettek, és most de minimis támogatással próbálják ösztönözni a légitársaságokat.
szóljon hozzá!