Minimálbér-emelés: nagy ugrás vagy nagy lufi?

Mintegy 1,4 millió hazai munkavállalónak emelkedik a fizetése július elsejétől, miután a kormány 975 lejről 1050 lejre emelte a garantált bruttó minimálbért. A béremelésben a munkavállalók jelentős része érintett, hiszen országszerte több mint egymillió, minimálbéren alkalmazott munkavállalót tartottak nyilván 2015 januárjában, tizenkétszer többet, mint három évvel korábban. A minimálbér emelése várhatóan mindenkinek fizetésemelést hoz, mert a cégvezetők kénytelenek lesznek alávetni magukat a jogszabálynak. Az intézkedés azonban jelentős feszültségek kockázatát hordozhatja, ha egy cégben minimálbéren foglalkoztatott személy fizetése eléri egy magasabb pozícióban lévő alkalmazott bérét. A béremelkedés – ami nettó 777 lejt jelent zsebbe – másik „árnyoldala” az a pluszköltség, amit az alkalmazóknak kell letenniük az állam „asztalára”: a jelenlegi 75 lejes béremeléssel és a társadalombiztosítási hozzájárulással együtt havi 93 lejjel kell többet kifizetniük valamennyi alkalmazottjuk után.

Emelés ide vagy oda, a hazai minimálbér még így is jelentős lemaradásban van a 2415 lejes bruttó átlagbértől. A helyzet korrigálására ugyan létezik egy szociáldemokrata ígéret, Rovana Plumb, munkaügyi miniszter egyik nyilatkozata szerint 2016 januárjától 1200 lejre nő a minimálbér, ahhoz azonban januárban még mindig a PSD-nek kellene kormányon lennie.

Európában a helyzet

Az Eurostat adatai szerint 2015 januárjában az uniós tagállamok által alkalmazott havi minimálbérek összege 184 eurótól 1923 euróig terjedt. 2015. januárban a 28 uniós tagállamból 22-ben alkalmazták a nemzeti minimálbért – kivétel Dánia, Olaszország, Ciprus, Ausztria, Finnország és Svédország. A 2015. január elsejei állapot szerint a havi minimálbérek igen széles skálán mozogtak a bulgáriai 184 eurótól a luxemburgi 1923 euróig. Több uniós tagjelölt ország – Albánia, Montenegró, Macedónia, Szerbia és Törökország – szintén alkalmazott minimálbért.

A minimálbérek szintje alapján az országok három csoportba sorolhatók. Az elsőbe azok az országok tartoznak, amelyekben a havi minimálbér szintje nem éri el az 500 eurót. Az öt tagjelölt országon túl ebbe a kategóriába esik 10 uniós tagállam: Bulgária, Románia, Litvánia, Csehország, Magyarország, Lettország, Szlovákia, Észtország, Horvátország és Lengyelország. A második csoportba öt uniós tagállam – Portugália, Görögország, Málta, Spanyolország és Szlovénia – tartozik: ezekben az országokban a havi minimálbér közepes szinten, 500 euró és 1000 euró között alakul. Az utolsó csoport hét olyan uniós tagállamból (Egyesült Királyság, Franciaország, Írország, Németország, Hollandia, Belgium és Luxemburg) áll, ahol a havi minimálbér összege – az Egyesült Államokhoz hasonlóan – meghaladja az 1000 eurót.

Megjegyzendő, hogy az euróövezeten kívüli, minimálbért alkalmazó tagállamok (Bulgária, a Csehország, Horvátország, Magyarország, Lengyelország, Románia és az Egyesült Királyság), valamint Albánia, Macedónia, Szerbia és Törökország esetében a minimálbérek euróban kifejezett értékét és besorolását a devizaárfolyamok is befolyásolják.”

Az adótörvénykönyv beleszól?

Kilecvenháromezer mérnök, informatikus és kommunikációs szakember tavalyPFA-val 40 milliárd lejjel járult hozzá a román GDP növekedéséhez, fejenként 36-szor többet termelve, mint a román mezőgazdaságban dolgozó 2,6 millió földművelő. Piaci források szerint ezt a közel 100 ezres szakembergárdát nem fogják alkalmazni, mert egy 10, közepesen fizetett programozót foglalkoztató cégnek ez 80 ezer eurós fizetésialap-növekedést is jelenthet. Más kérdés, hogy a létszám fele legalább elmehet a legközelebbi busszal vagy vonattal normálisabb helyekre dolgozni, vagy otthonról távmunkában keres pénzt – más országból.

A fizetéseknél maradva: a napokban a 2008-as régi szép idők juthattak eszünkbe, amikor a földgolyó gazdasága összedőlni készült, de a román parlament éppen bulizott: a 2008/15-ös kormányrendelet eredetileg csak a tanárok 9 százalékos fizetésemeléséről szólt volna, de a választásokra készülő PSD 50 százalékra módosította, és a javaslat át is ment.

Az idei forróságban ismét hihetetlen fizetésemelésekről zeng a sajtó, amit újra a PSD tervez. Rovana Plumb munkaügyi miniszter mesés béremelést ígért július 20. táján a közszféra dolgozói számára. Nem tudni milyen sugallatra úgy nyilatkozott, hogy mintegy 900 ezer közalkalmazott fizetése átlagban mintegy 70 százalékkal emelkedhet! Eszerint egy főorvos havi fizetése 7000, a rezidens orvosé 4000, egy pályakezdő tanáré 1900 lejre emelkedne. Ezt persze a tévében mondta, és vakáció közben elrágódhat az a 900 ezer, de el az a több mint 2 millió nyugdíjas is, aki kénytelen beérni havi 800 lejnél kevesebbel.

Miről beszélünk?
A minimálbér az órabér, napibér vagy havibér legalacsonyabb értéke, amit az illető ország törvénykezése előír egy alkalmazott számára. A 19. század végén Ausztrália és Új-Zéland szabályozta elsőként törvényben a minimálbért, manapság a világ országainak 90 százalékában történik ez így. Romániában 1989-ben 2000 lej volt az adómentes minimálbér az 1988-ban a Nagy Nemzetgyűlés által kiadott 4-es törvény értelmében, ami az akkori árfolyam szerint 134 amerikai dollárnak felelt meg. Az inflációs korrigálások nyomán a ’89-es minimálbér a mai 244 dollár vagy 188 euró megfelelője.
• 2012 áprilisában Románia volt az egyetlen európai ország, ahol az alkalmazottak közel egyharmada volt minimálbéren.
• 2013 februárjában 750 lejre (171 euróra), júliusban 800 lejre (179 euróra) emelték az összeget.
• 2014-ben két emelés is volt: januárban 850 lejre (189 euróra), júliusban 900 lejre (205 euróra).
• 2015. január 1-jétől a kormány 975 lejre (216 euró) emelte a 2014/1091-es határozattal, július elsejétől 1050 lej, azaz 236 euró lett a minimálbér. Ez azt jelenti, hogy a minimálbéresek a „kézbe” kapott 777 lejjel minden ledolgozott óráért 4,6 lejt kapnak, valamivel többet egy eurónál. 2001 óta közel hatszorosára nőtt a bruttó minimálbér, ám az euróban kifejezett növekedés csupán 3,15 az egyhez. Ráadásul még a jövő évben sem éri utol a minimálbér az átlagnyugdíjat (890 lej), ma még több mint három minimálbéres kell egy nyugdíjas eltartásához.
• 2016 januárjától – egyelőre javaslat formájában – 1200 lej lenne a minimálbér, mai árfolyamon 267 euró.