Hirdetés

Makulátlan energia: a nagyfiúk játékszere

Willmann Walter

2013. augusztus 10., 21:242013. augusztus 10., 21:24

2013. augusztus 23., 07:202013. augusztus 23., 07:20

Csak a működőképes vagy a tesztüzemben lévő, tehát még beüzemelés alatt álló szélerőművek együttes beépített teljesítménye több mint 2000 megawatt volt július elején Romániában. Ez egyenlő az egyik cernavodai atomreaktor teljesítményének háromszorosával és a hazai áramfogyasztásnak egyhatoda, ami megközelíti a teljes lakossági áramfogyasztást.

 Szélmalmosok népe

Közel 3,3 milliárd eurót fektettek be a létrehozóik a 40 legnagyobb hazai szélerőmű telepbe, ami azt jelzi, hogy valamiért jövőt láttak a zöldenergia termelésének ebben a formájában. A Transelectrica által közzétett adatok szerint a 2013-as év első öt hónapjában azöldenergia-termelők összesen 5,2 millió zöld bizonylatot kaptak, 250 millió euró értékben. Ennek az értéknek több mint 75 százaléka a szélenergiát termelők számláira érkezett.

A „bajnokok” tízes listájának vezetője, a CEZ kétségtelenül dobogós, a csehországi illetőségű energetikai konszern több mint egymilliárd eurót pumpált a fântânelei, illetve a cogealaci telepekbe, ahonnan 600 megawattnyi villamos energiát nyomnak be az országos hálózatba – nem ingyen. A 96 cégből álló energiatermelő, -szállító, -elosztó, -kereskedő vállalat 72 cége csehországi bejegyzésű, 2011-es nettó profitja mintegy másfél milliárd euró volt. Miután a Ponta-kormány bejelentette, hogy a megújuló energiát termelő vállalatok a zöld bizonylatok egy részét megkapják, de csak 2017 után értékesíthetik, a CEZ helyi képviselői azt mondták: őszig eldöntik, óhajtanak-e a továbbiakban beruházni a helyi piacon.

A „szélmalmosok” listájának harmadik helyezettje a svéd útlevéllel rendelkező, romániai születésű Emanuel Muntmark, aki a legerősebb romániai fejlesztő, számos projektjét a CEZ, a Petrom vagy a ButanGas vette át, jelenleg a Konstanca megyei Pantelimonban egy 150 megawattosra tervezett 184 millió eurós szélmalomtelepet fejleszt a BCR Erste bank segítségével. Egy másik román üzletember az olaszoknak fejleszt, ő hozta létre az ENEL számára azokat a szélerőmű-parkokat, amelyek 498 megawattos beépített teljesítményükkel a második helyet foglalják el a CEZ után. Az ENEL a zöldenergia-termelés világbajnoka, tőzsdei kapitalizációja körülbelül 41 milliárd euró. A piacon jelen vannak még a portugálok egy 90 megawattos parkkal (Energia de Portugal), a spanyol Iberdrola pedig egy 80 megawattossal a konstancai Mihai Viteazulban. A tévés cirkuszokból ismert, frissiben politikussá lett Sebastian Ghiþă üzletember is több mint 100 millió eurót fektetett be egy galaci 70 megawattos szélerőmű-parkba. Az erősek listáján szerepel még az osztrák Verbund, a Petrom, a portugál Martifer és a hazai ButanGas is.

 „Zöldinjekció”

Az Európai Bizottság 2011 augusztusában hagyta jóvá Románia számára a zöldbizonylat-rendszert, amely révén az állam támogathatja a megújuló források felhasználására épülő beruházásokat. A rendszer lényege, hogy minden megújuló energiát termelő egység a megtermelt MWh-ok után meghatározott számú zöld bizonylatot értékesíthet. Románia zöldenergia-piacán adhatja el a beruházó a bizonylatokat, az Országos Energia Ügynökség (ANRE) akkoriban a minimális árat 27 euróban, a maximálisat pedig 55 euróban szabta meg.

A bizonylatok száma attól függően változik, hogy az üzem milyen erőforrásból termel. Eszerint az új, vízi energiát hasznosító létesítmények megawattonként három zöld bizonylatot, a feljavítottak kettőt kaphatnak, aszélenergiát hasznosítók kettőt, a geotermálist hasznosítók ugyancsak kettőt, az energianövényeket hasznosító erőművek hármat, plusz egyet, ha kogenerálós üzemmódban dolgoznak. 2012 decemberében Nagy-Bege Zoltán, az Országos Energia Ügynökség (ANRE) Energiahatékonyság-Szabályozó Főosztályának vezérigazgatója megfogalmazta a választ is a zöldenergia-iparban kirobbant nagy beruházási kedv okairól: „Négy bizonylatra még rá sem néznek, ötnél már megjelennek az érdeklődők, a hat pedig nagyon érdekes.”

A piaci robbanás másik oka egy uniós kívánalom: a 2011-es beépített hőerőmű-kapacitásunkat, amely 12542 MW volt, 2025-ig 8628 MW-ra kell lecsökkentenünk, és a növekedésnek a megújuló energiák területén kellene látszania – ezeknek 25 év alatt 11-szeresre kellene nőniük. A 2010-ben beszerelt 560 MW-ról a kapacitásnak több mint 6 ezer MW-ra kellene nővekednie, ebből ötezerhez szélerőmű, 490 MW-hoz naperőmű, 585 MW-hoz pedig biomassza lenne a forrás.

Ilyen előzmények után, és a kövér zöld bizonylatok ígéretével természetesen arculcsapásként értékelték az óriások a júniusi Ponta-bejelentést, miszerint júliustól a napenergiából előállított áramért járó hat tanúsítványból négyet, a szélenergia esetében két tanúsítványból egyet, a vízi-erőművek által termelt energiáért pedig három tanúsítványból szintén egyet értékesíthetnek. Vagyis esetleg vaskedden értékesíthetik a zöld bizonylataik egy részét, hiszen 2017-ben itt egy másik kormány lesz, azt még a politikában egyébként tájékozatlan energetikusok is tudják. A Ziarul Financiar számításai szerint ezzel 1,5 milliárd eurónyi kifizetést toltak át a következő kormány előszobájába.

A milliárdokat befektetőket kevésbé érdekli, amit a kormány úgy 7–8 hónapja kezdett kiszámolni, vagyis, hogy a villanyszámla növekedésének elodázásával még próbálja menteni az imázsát a választók előtt. Az Országos Szélenergia-termelők Szövetségének közleménye szerint a beruházók millió eurókat veszíthetnek a döntés miatt.

 A napban utazók

Tavaly decemberben a piacon azt beszélték, a szélenergiában tapasztalható robbanásszerű fejlődés után a napenergia lesz a menő, a fotovoltaikus pannók beépített teljesítménye 2016-ra elérheti az 1500 megawattot. Egy dolog biztos: a Teszári Zoltán által irányított RCS&RDS mellett napenergiába fektetett pénzt a koreai gigász Samsung és a görög Egnatia is. Teszári 20 millió euró értékben két telepet vásárolt Brăila környékén, jelentkezett a Samsung is, a koreaiak pedig jelezték, 45 megawattnyi beépített teljesítményben gondolkodnak. A görög Egnatia 50 millió eurós befektetéssel 35 millió eurós naptelepet épít, és a legfrissebb hírek szerint a sikeres szeles próbálkozások után az ENEL Green Power belépett a napenergiába is, egy tisztességes, több mint 32 millió eurós befektetéssel, 19 megawattos teljesítménnyel, amelyet 55-re szeretnének felfejleszteni.

 Biomassza – energia szegényeknek is

Akiknek nem áll rendelkezésre sok-sok millió euró vagy banki háttér, azoknak kicsiben kell gondolkodniuk, ez pedig a biomassza. Biomassza az erdőkben a kitermelés után ottmaradt hulladék, a fafeldolgozó üzemek hulladéka, a legelők, patakmedrek tisztításából származó anyag, amiből nem túlságosan nagy befektetéssel (4–6000 euróból, az automatizálás mértékétől függően) hőenergiát vagy kisebb település intézményei számára villamos energiát is lehet termelni – kogenerálással.

Nem utolsó sorban a biomasszát termelni is lehet, Háromszéken nagyon is jól ismerik az energiafűz nevét, ami nem is csoda, hiszen tény, hogy az itteni energiafűz-termelőknek elsőként sikerült egyezségre jutniuk a Piatra Neamþ-i hőerőmű működtetőivel. Eszerint a zöldenergia-bizonylatokból járó többletet a hőerőmű és a fűztermelő megfelezi.

Abszolút újdonság Háromszéken, hogy megszülettek az első eredetigazoló okmányok az energiafűzre, ezeket Fetés Levente és Domokos Árpád kapta meg a mezőgazdasági igazgatóságtól. Az energiafűz azért fontos, mert alternatíva a mezőgazdaság számára, több százezer hektár alkalmas földterület létezik, amely egyébre nem jó, de energianövények termesztésére megfelelő, és viszonylag kis befektetés után hosszú ideig lehet élvezni a termését. Az országban jelenleg 3–4 biomasszával működő hőerőmű van, és tucatnyi épülőfélben, nagyon fontos hát, hogy a gazdák egyezségre jussanak a hőerőművek tulajdonosaival, folyamatosan „gondozzák” a piacukat.

Hőerőművet még nem, de egy 500 kW-os faaprítékos és egy 400 kW-os pelletkazánt már tervezett és gyártott egy sepsiszentgyörgyi vállalkozó a magyar mezőgazdasági minisztérium mellett működő gödöllői kutatóintézet számára. Bartha Sándor, az Erpék kazán- és kemencegyártó cég vezetője elmondta: a pályázatot egy német cég nyerte el tavaly januárban, a mérnök alvállalkozóként szerepelt, és június 15-én már működniük is kellett a kazánoknak. A biomassza-kazánokat 2012 októberében adták át Gödöllőn, ahol a berendezés bemutatásakor elhangzott: „Végre egy igazi magyar termék, bizonyítékaként annak, hogy mi is tudunk ilyesféle technológiát előállítani.”

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. február 15., vasárnap

Erdélyiség és egyetemesség egészséges összhangja: Balázs Ferenc életművét állítja a ma embere elé az unitárius egyház

Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.

Erdélyiség és egyetemesség egészséges összhangja: Balázs Ferenc életművét állítja a ma embere elé az unitárius egyház
Hirdetés
2026. február 14., szombat

A szegények hangszeréből hungarikum: újra hódít a citera Erdélyben

Az Alföldön ügyes kezű mesteremberek is készítették, Erdélyben tamburaként emlegették, Kodály a szegények hangszerének nevezte. Ma virágkorát éli: hungarikum lett, és egyre többen veszik kézbe. Gyermek- és ifjúsági citeratalálkozón jártunk Maros megyében.

A szegények hangszeréből hungarikum: újra hódít a citera Erdélyben
2026. február 09., hétfő

Szolgálat a rácsok mögött: reményt visz a szamosújvári börtönbe Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor

A börtönlelkészi szolgálat láthatatlan, mégis létfontosságú terület a lelkipásztori munkában. Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor a szamosújvári és besztercei börtönökben vigaszt, reményt és Isten igéjét viszi a rabok számára.

Szolgálat a rácsok mögött: reményt visz a szamosújvári börtönbe Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor
2026. február 08., vasárnap

Egyház és közélet határán: Kolumbán Vilmos József erdélyi püspök a reformátusság kihívásairól itthon és a nagyvilágban

„Reformátusnak kell maradnunk, a Szentírásra és hitvallásainkra építve” – vallja Kolumbán Vilmos József erdélyi református püspök. Interjúnkban Kolumbán Vilmos József a Református Egyházak Világközössége progresszív teológiai irányáról is beszélt.

Egyház és közélet határán: Kolumbán Vilmos József erdélyi püspök a reformátusság kihívásairól itthon és a nagyvilágban
Hirdetés
2026. február 05., csütörtök

Nemzete és szülőföldje szeretete köszön vissza a munkáiban – Brittich Erzsébet, Simonyifalva sokoldalú művésze

Legyen szó képzőművészetről vagy irodalomról, műveiben visszaköszönnek a természettel összhangban élő faluközösségbe kapaszkodó gyökerek, az irányt mutató népi bölcsességek, a sallangok nélküli kifejezések, a deportálást túlélők közösségi traumája.

Nemzete és szülőföldje szeretete köszön vissza a munkáiban – Brittich Erzsébet, Simonyifalva sokoldalú művésze
2026. február 03., kedd

Melegfronti hatásokkal érkezik az enyhébb, csapadékos időjárás

A rövid ideig tartó hideghullámot követően szerdától ismét enyhe, csapadékban gazdag időjárás várható, a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 10 fokot. Melegfronti hatásokra kell számítani.

Melegfronti hatásokkal érkezik az enyhébb, csapadékos időjárás
2026. február 03., kedd

Miért az RMDSZ-t szorongatja leginkább az adóprés a kormánypártok közül?

Kutyaszorítóba kerültek a négypárti bukaresti kormánykoalíciót alkotó politikai alakulatok, köztük is kiemelten az RMDSZ: úgy kell elszámolniuk a felháborodott polgárok előtt a népszerűtlen intézkedésekért, hogy a döntést közösen hozták meg.

Miért az RMDSZ-t szorongatja leginkább az adóprés a kormánypártok közül?
Hirdetés
2026. február 02., hétfő

Gyermekkorunk ízvilága elevenedett meg a házi készítésű hústermékek és pálinkák tordaszentlászlói ünnepén

Házi készítésű hústermékek és pálinkák versenyét szervezi immár negyedik éve egy lelkes fiatalokból álló csapat a Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre fekvő Tordaszentlászlón. A többség számára a rendezvény remek gasztronómiai alkalomnak számít.

Gyermekkorunk ízvilága elevenedett meg a házi készítésű hústermékek és pálinkák tordaszentlászlói ünnepén
2026. január 31., szombat

Lelki gazdagodás a reformáció bölcsőjében: erdélyi lelkipásztor Genfben

A reformáció genfi emlékművétől kőhajításnyira fekvő gyülekezeti házban ma is hangzik a magyar ige. A svájci városban Dániel Levente erdélyi ösztöndíjasként szolgál, amely a magyar diaszpóra számára egyszerre lelki otthon, kulturális kapaszkod&oac

Lelki gazdagodás a reformáció bölcsőjében: erdélyi lelkipásztor Genfben
2026. január 30., péntek

A hiány képei: Apáczai Csere János a kortárs művészet tükrében

Csütörtök délután nyílt meg az Apáczai 400 című képzőművészeti kiállítás a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében. A tárlat Apáczai Csere János sokoldalú szellemi öröksége előtt tiszteleg, kort&am

A hiány képei: Apáczai Csere János a kortárs művészet tükrében
Hirdetés
Hirdetés