
2013. augusztus 10., 21:242013. augusztus 10., 21:24
2013. augusztus 23., 07:202013. augusztus 23., 07:20
Csak a működőképes vagy a tesztüzemben lévő, tehát még beüzemelés alatt álló szélerőművek együttes beépített teljesítménye több mint 2000 megawatt volt július elején Romániában. Ez egyenlő az egyik cernavodai atomreaktor teljesítményének háromszorosával és a hazai áramfogyasztásnak egyhatoda, ami megközelíti a teljes lakossági áramfogyasztást.
Szélmalmosok népe
Közel 3,3 milliárd eurót fektettek be a létrehozóik a 40 legnagyobb hazai szélerőmű telepbe, ami azt jelzi, hogy valamiért jövőt láttak a zöldenergia termelésének ebben a formájában. A Transelectrica által közzétett adatok szerint a 2013-as év első öt hónapjában azöldenergia-termelők összesen 5,2 millió zöld bizonylatot kaptak, 250 millió euró értékben. Ennek az értéknek több mint 75 százaléka a szélenergiát termelők számláira érkezett.
A „bajnokok” tízes listájának vezetője, a CEZ kétségtelenül dobogós, a csehországi illetőségű energetikai konszern több mint egymilliárd eurót pumpált a fântânelei, illetve a cogealaci telepekbe, ahonnan 600 megawattnyi villamos energiát nyomnak be az országos hálózatba – nem ingyen. A 96 cégből álló energiatermelő, -szállító, -elosztó, -kereskedő vállalat 72 cége csehországi bejegyzésű, 2011-es nettó profitja mintegy másfél milliárd euró volt. Miután a Ponta-kormány bejelentette, hogy a megújuló energiát termelő vállalatok a zöld bizonylatok egy részét megkapják, de csak 2017 után értékesíthetik, a CEZ helyi képviselői azt mondták: őszig eldöntik, óhajtanak-e a továbbiakban beruházni a helyi piacon.
A „szélmalmosok” listájának harmadik helyezettje a svéd útlevéllel rendelkező, romániai születésű Emanuel Muntmark, aki a legerősebb romániai fejlesztő, számos projektjét a CEZ, a Petrom vagy a ButanGas vette át, jelenleg a Konstanca megyei Pantelimonban egy 150 megawattosra tervezett 184 millió eurós szélmalomtelepet fejleszt a BCR Erste bank segítségével. Egy másik román üzletember az olaszoknak fejleszt, ő hozta létre az ENEL számára azokat a szélerőmű-parkokat, amelyek 498 megawattos beépített teljesítményükkel a második helyet foglalják el a CEZ után. Az ENEL a zöldenergia-termelés világbajnoka, tőzsdei kapitalizációja körülbelül 41 milliárd euró. A piacon jelen vannak még a portugálok egy 90 megawattos parkkal (Energia de Portugal), a spanyol Iberdrola pedig egy 80 megawattossal a konstancai Mihai Viteazulban. A tévés cirkuszokból ismert, frissiben politikussá lett Sebastian Ghiþă üzletember is több mint 100 millió eurót fektetett be egy galaci 70 megawattos szélerőmű-parkba. Az erősek listáján szerepel még az osztrák Verbund, a Petrom, a portugál Martifer és a hazai ButanGas is.
„Zöldinjekció”
Az Európai Bizottság 2011 augusztusában hagyta jóvá Románia számára a zöldbizonylat-rendszert, amely révén az állam támogathatja a megújuló források felhasználására épülő beruházásokat. A rendszer lényege, hogy minden megújuló energiát termelő egység a megtermelt MWh-ok után meghatározott számú zöld bizonylatot értékesíthet. Románia zöldenergia-piacán adhatja el a beruházó a bizonylatokat, az Országos Energia Ügynökség (ANRE) akkoriban a minimális árat 27 euróban, a maximálisat pedig 55 euróban szabta meg.
A bizonylatok száma attól függően változik, hogy az üzem milyen erőforrásból termel. Eszerint az új, vízi energiát hasznosító létesítmények megawattonként három zöld bizonylatot, a feljavítottak kettőt kaphatnak, aszélenergiát hasznosítók kettőt, a geotermálist hasznosítók ugyancsak kettőt, az energianövényeket hasznosító erőművek hármat, plusz egyet, ha kogenerálós üzemmódban dolgoznak. 2012 decemberében Nagy-Bege Zoltán, az Országos Energia Ügynökség (ANRE) Energiahatékonyság-Szabályozó Főosztályának vezérigazgatója megfogalmazta a választ is a zöldenergia-iparban kirobbant nagy beruházási kedv okairól: „Négy bizonylatra még rá sem néznek, ötnél már megjelennek az érdeklődők, a hat pedig nagyon érdekes.”
A piaci robbanás másik oka egy uniós kívánalom: a 2011-es beépített hőerőmű-kapacitásunkat, amely 12542 MW volt, 2025-ig 8628 MW-ra kell lecsökkentenünk, és a növekedésnek a megújuló energiák területén kellene látszania – ezeknek 25 év alatt 11-szeresre kellene nőniük. A 2010-ben beszerelt 560 MW-ról a kapacitásnak több mint 6 ezer MW-ra kellene nővekednie, ebből ötezerhez szélerőmű, 490 MW-hoz naperőmű, 585 MW-hoz pedig biomassza lenne a forrás.
Ilyen előzmények után, és a kövér zöld bizonylatok ígéretével természetesen arculcsapásként értékelték az óriások a júniusi Ponta-bejelentést, miszerint júliustól a napenergiából előállított áramért járó hat tanúsítványból négyet, a szélenergia esetében két tanúsítványból egyet, a vízi-erőművek által termelt energiáért pedig három tanúsítványból szintén egyet értékesíthetnek. Vagyis esetleg vaskedden értékesíthetik a zöld bizonylataik egy részét, hiszen 2017-ben itt egy másik kormány lesz, azt még a politikában egyébként tájékozatlan energetikusok is tudják. A Ziarul Financiar számításai szerint ezzel 1,5 milliárd eurónyi kifizetést toltak át a következő kormány előszobájába.
A milliárdokat befektetőket kevésbé érdekli, amit a kormány úgy 7–8 hónapja kezdett kiszámolni, vagyis, hogy a villanyszámla növekedésének elodázásával még próbálja menteni az imázsát a választók előtt. Az Országos Szélenergia-termelők Szövetségének közleménye szerint a beruházók millió eurókat veszíthetnek a döntés miatt.
A napban utazók
Tavaly decemberben a piacon azt beszélték, a szélenergiában tapasztalható robbanásszerű fejlődés után a napenergia lesz a menő, a fotovoltaikus pannók beépített teljesítménye 2016-ra elérheti az 1500 megawattot. Egy dolog biztos: a Teszári Zoltán által irányított RCS&RDS mellett napenergiába fektetett pénzt a koreai gigász Samsung és a görög Egnatia is. Teszári 20 millió euró értékben két telepet vásárolt Brăila környékén, jelentkezett a Samsung is, a koreaiak pedig jelezték, 45 megawattnyi beépített teljesítményben gondolkodnak. A görög Egnatia 50 millió eurós befektetéssel 35 millió eurós naptelepet épít, és a legfrissebb hírek szerint a sikeres szeles próbálkozások után az ENEL Green Power belépett a napenergiába is, egy tisztességes, több mint 32 millió eurós befektetéssel, 19 megawattos teljesítménnyel, amelyet 55-re szeretnének felfejleszteni.
Biomassza – energia szegényeknek is
Akiknek nem áll rendelkezésre sok-sok millió euró vagy banki háttér, azoknak kicsiben kell gondolkodniuk, ez pedig a biomassza. Biomassza az erdőkben a kitermelés után ottmaradt hulladék, a fafeldolgozó üzemek hulladéka, a legelők, patakmedrek tisztításából származó anyag, amiből nem túlságosan nagy befektetéssel (4–6000 euróból, az automatizálás mértékétől függően) hőenergiát vagy kisebb település intézményei számára villamos energiát is lehet termelni – kogenerálással.
Nem utolsó sorban a biomasszát termelni is lehet, Háromszéken nagyon is jól ismerik az energiafűz nevét, ami nem is csoda, hiszen tény, hogy az itteni energiafűz-termelőknek elsőként sikerült egyezségre jutniuk a Piatra Neamþ-i hőerőmű működtetőivel. Eszerint a zöldenergia-bizonylatokból járó többletet a hőerőmű és a fűztermelő megfelezi.
Abszolút újdonság Háromszéken, hogy megszülettek az első eredetigazoló okmányok az energiafűzre, ezeket Fetés Levente és Domokos Árpád kapta meg a mezőgazdasági igazgatóságtól. Az energiafűz azért fontos, mert alternatíva a mezőgazdaság számára, több százezer hektár alkalmas földterület létezik, amely egyébre nem jó, de energianövények termesztésére megfelelő, és viszonylag kis befektetés után hosszú ideig lehet élvezni a termését. Az országban jelenleg 3–4 biomasszával működő hőerőmű van, és tucatnyi épülőfélben, nagyon fontos hát, hogy a gazdák egyezségre jussanak a hőerőművek tulajdonosaival, folyamatosan „gondozzák” a piacukat.
Hőerőművet még nem, de egy 500 kW-os faaprítékos és egy 400 kW-os pelletkazánt már tervezett és gyártott egy sepsiszentgyörgyi vállalkozó a magyar mezőgazdasági minisztérium mellett működő gödöllői kutatóintézet számára. Bartha Sándor, az Erpék kazán- és kemencegyártó cég vezetője elmondta: a pályázatot egy német cég nyerte el tavaly januárban, a mérnök alvállalkozóként szerepelt, és június 15-én már működniük is kellett a kazánoknak. A biomassza-kazánokat 2012 októberében adták át Gödöllőn, ahol a berendezés bemutatásakor elhangzott: „Végre egy igazi magyar termék, bizonyítékaként annak, hogy mi is tudunk ilyesféle technológiát előállítani.”
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
szóljon hozzá!