2015. május 09., 14:062015. május 09., 14:06
Ettől a héttől lépett életbe a 2015/8-as számú sürgősségi kormányrendelet, amely a borravaló kifehérítését hirdette meg. Az új jogszabály szerint a „más bevételek” kategóriában ezután rögzíteni kell a borravaló összegét, és külön nyugtát kell arról adni az ügyfélnek. A törvény a munkáltató belátására bízta, hogy megtartja-e cége nyereségeként a borravalót, vagy visszaosztja azt alkalmazottainak. Mindkét esetben 16 százalékos jövedelemadót kell fizetni, hacsak nem mikrovállalkozásról van szó, ezek esetében ugyanis 3 százalékos adókulcsot alkalmaznak.
A vendéglátók romániai szövetsége által kidolgozott törvénytervezet szövegét a kormány lényegesen nem módosította, magával az új jogszabállyal azonban nem minden vendéglőtulajdonos elégedett, a pincérek pedig végképp nem. Egy lapunknak névtelenül nyilatkozó kolozsvári pincér szerint a jogszabálynak akkor lenne értelme, ha a felszolgáló-személyzetet tisztességes fizetésért alkalmaznák, így a pincér nem volna rászorulva a hivatalosan minimálbér körüli jövedelme kiegészítésére. Sok pincér attól tart, hogy a kasszába bekerülő borravaló a cégnél marad, így a pincéri állások iránt tovább csökken az érdeklődés. A cégvezetők sem egyértelműen örülnek az új szabályozásnak, amelyet sokan túl bürokratikusnak tartanak.
Mint ismeretes, nem válik kötelezővé a borravalóadás, csupán arról szól az új rendelkezés, hogy amennyiben a vendég díjazni kívánja a szolgáltatást, jelezheti, hogy mennyit hagyna pluszban, ez az összeg pedig külön nyugtán jelenne meg.
Az új jogszabály életbe ültetésével egyidőben megszaporodnak az országos adóhatóság (ANAF) ellenőrzései. Amennyiben egy kereskedelmi egységben 3 százalékig terjedő különbséget észlelnek a pénztárgépbe bevezetett és a valós összeg között, ám az nem haladja meg a 300 lejt, akkor csak figyelmeztetést kap a tulajdonos. A 3 százalékot meghaladó, ám 300 lejesnél kisebb összeg esetében 2000–5000 lejes bírságot rónak ki. Ha a 300 és 1000 lej közötti pluszösszeg is 3 százalék alatt marad, akkor 10–15 ezer lejes bírságra kell számítani, de ha ez az összeg több mint 3 százalékkal nagyobb különbséget jelent a bevezetett és a valós pénzek között, akkor a 15–20 ezer lejes bírság mellett a két éven belüli második kihágáskor az ellenőrök elrendelik a cég tevékenységének 30 napra történő felfüggesztését. Amennyiben az összeg nagyobb, mint 1000 lej, de 3 százalék alatt marad, 20–25 ezer lej a bírság, 3 százalék felett viszont a 20–30 ezer lejes bírság mellett a két éven belüli második kihágáskor pecsét kerül az egység ajtajára.
A pénzügyi hatóság ezután nemcsak a kasszát, hanem a felszolgáló személyzetnél található készpénzt is ellenőrzi. Az alkalmazottaknak külön regiszterben kell feltüntetniük a szolgálatba lépéskor náluk található pénz összegét. Minden e fölött megtalált összeg kihágásnak minősül.
A vendéglátók szövetségének vezetői szerint a vendéglátás és általában a turizmus kifehérítése a szakma létérdeke: csak így alakulhat ki tisztességes verseny a vendéglátóegységek között. Ahogyan egy brassói szállótulajdonos fogalmazott román újságíróknak: a tisztességesen adózó vendéglátó évek óta lépéshátrányban van az ágazat adócsalóival szemben, akik a be nem fizetett adók és illetékek miatt jóval a piaci ár alá tudják csökkenteni szolgáltatásaik árát. A feketegazdaság által okozott illojális konkurencia nagy visszahúzó erő az ágazat fejlődésében.
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
Az Alföldön ügyes kezű mesteremberek is készítették, Erdélyben tamburaként emlegették, Kodály a szegények hangszerének nevezte. Ma virágkorát éli: hungarikum lett, és egyre többen veszik kézbe. Gyermek- és ifjúsági citeratalálkozón jártunk Maros megyében.
A börtönlelkészi szolgálat láthatatlan, mégis létfontosságú terület a lelkipásztori munkában. Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor a szamosújvári és besztercei börtönökben vigaszt, reményt és Isten igéjét viszi a rabok számára.
„Reformátusnak kell maradnunk, a Szentírásra és hitvallásainkra építve” – vallja Kolumbán Vilmos József erdélyi református püspök. Interjúnkban Kolumbán Vilmos József a Református Egyházak Világközössége progresszív teológiai irányáról is beszélt.
Legyen szó képzőművészetről vagy irodalomról, műveiben visszaköszönnek a természettel összhangban élő faluközösségbe kapaszkodó gyökerek, az irányt mutató népi bölcsességek, a sallangok nélküli kifejezések, a deportálást túlélők közösségi traumája.
A rövid ideig tartó hideghullámot követően szerdától ismét enyhe, csapadékban gazdag időjárás várható, a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 10 fokot. Melegfronti hatásokra kell számítani.
Kutyaszorítóba kerültek a négypárti bukaresti kormánykoalíciót alkotó politikai alakulatok, köztük is kiemelten az RMDSZ: úgy kell elszámolniuk a felháborodott polgárok előtt a népszerűtlen intézkedésekért, hogy a döntést közösen hozták meg.
Házi készítésű hústermékek és pálinkák versenyét szervezi immár negyedik éve egy lelkes fiatalokból álló csapat a Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre fekvő Tordaszentlászlón. A többség számára a rendezvény remek gasztronómiai alkalomnak számít.
A reformáció genfi emlékművétől kőhajításnyira fekvő gyülekezeti házban ma is hangzik a magyar ige. A svájci városban Dániel Levente erdélyi ösztöndíjasként szolgál, amely a magyar diaszpóra számára egyszerre lelki otthon, kulturális kapaszkod&oac
Csütörtök délután nyílt meg az Apáczai 400 című képzőművészeti kiállítás a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében. A tárlat Apáczai Csere János sokoldalú szellemi öröksége előtt tiszteleg, kort&am
szóljon hozzá!