Kecsketej és mangalicahús ökofarmról – a hegyközújlaki biotermelőknek már kialakult a vásárlói körük

Ilyen kisvállalkozás a Bihar megyei Hegyközújlakon Kovács Attila farmja.

Kecske és mangalica, mint haszonállat

Kovács Attila a kecsketejre és a disznózsírra esküszik. Meggyőződése, hogy a sertéstartásban a mangalicáé a jövő. A farmon feleségével gazdálkodik, kecskéket és mangalicákat tartanak. Immár ötödik esztendeje foglalkoznak a házilag történő tej- és húsfeldolgozással. Egyre bővülő tejüzemet működtetnek, ahol lágy és szikkadt sajtot, valamint kefirt készítenek. Termékeiket házhoz is szállítják. A kialakult vevőkör folyamatosan változik és bővül. Ebben az is közrejátszik, hogy 16 kilométerre fekszik Nagyvárad, így termékeiknek állandó a piaca.

„A természetes alapanyagú élelmiszerek azért tartalmaznak lényegesen több vitamint és ásványi anyagot, mert a föld minőségét nem műtrágyával, hanem komposzttal és állattartásból származó szerves trágyákkal javítják” – mondja a farm gazdája. A házilag készített termékek – hétköznapi kifejezéssel élve – nincsenek felfújva. Ami szaknyelven annyit jelent, hogy friss súlyuk kisebb, mint a tömegtermelésben előállított élelmiszereké, de eltarthatóságuk lényegesen jobb, azaz tovább maradnak frissek. Az így termesztett zöldségek és gyümölcsök sokkal gazdagabb tápértékűek.

Sajtínyencségek borversenyek mellé

A rendszerint 40–45 százalékos zsírtartalmú kecskesajt meglehetősen tömény – magyarázza az ökofarm gazdája. Íze markáns, ezért csak kevés kell belőle. A kecskesajtot főleg kisüzemekben, manufaktúrákban készítik. Legnagyobb hagyománya Franciaországban van, de fogyasztják a görögök, a spanyolok, az osztrákok, a németek, a hollandok és az angolok is. Nálunk mostanában van feljövőben.
Állagát tekintve lehet lágy (friss kecskesajt) vagy kemény (érlelt). A friss kevés zsírt, de kevesebb kalciumot is tartalmaz, mint a száraz változat. Elkészítési módja hasonló a tehéntejből készült sajtokéhoz. A langyos kecsketejbe teszik az oltót, és a tejnek kis idő múlva májszerű állaga lesz. Ekkor apró darabokra vágják, forróra melegítik, és egy ideig állni hagyják. Leszűrik, ízesítik, sózzák, sajtkultúrával beoltják, majd formába préselik és érlelik. A lágysajtokat ízesíteni is lehet. Kovácsék vásárlói gomba-, sőt levendulaízűt is rendelnek. A kecskesajt az egyik legfinomabb és legkeresettebb termékek egyike.

A sajtüzem és a tárolótér folyamatosan bővül, jelenleg 85 négyzetméteren készül a Bihar megye-szerte keresett sajtkülönlegesség.
Az Érmelléki Gazdák Egyesülete által szervezett vásárok mellett kialakult a farm saját klientúrája, de a borversenyek szervezői is megkeresik Kovácsékat száraz sajtokért. A gazda a nagyváradi kirakodóvásárok mellett a nagybányai, szatmárnémeti és hamarosan a kolozsvári nagyvásárra is be akar „törni” termékeivel.