
Fotó: Thomas Campean
Bár az élelmiszeripari vállalkozók túl szigorúnak tartják a hatósági előírásokat, úgy tűnik, az országban nem gyakoriak a súlyos kihágások. A székelyföldi kereskedőket törvénytisztelőként jellemzik ezen a téren.
2016. augusztus 17., 16:302016. augusztus 17., 16:30
2016. augusztus 17., 16:322016. augusztus 17., 16:32
Nyári kánikulában bizonyos élelmiszerek sokkal hamarabb megromlanak, mint a hűvösebb időszakokban, így nem véletlen, hogy az élelmiszer-biztonsági előírásokat fokozottabban ellenőrzik. Háromszéki tapasztalataink szerint azonban mégsem a kihágások a jellemzőek. Székelyföldön a helyi viszonyokra szabják az élelmiszer-biztonsági ellenőrzéseket. „Bár Romániában az előírások azonosak az Európai Unió bármely más országában alkalmazott szabályokkal, Székelyföldön a helyi adottságok és jellegzetességek függvényében alkalmazzák a törvényeket” – fogalmazott lapunknak dr. Sikó Barabási Sándor, a Kovászna megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hivatal igazgató-főállatorvosa (portrénkon).
„Miközben az eljárásokat a hivatalos hatósági előírásoknak megfelelően, igényesen folytatjuk le, tekintetbe vesszük a térség sajátos gazdasági viszonyait is” – magyarázza a szakember. Az élelmiszer-biztonsági törvények mindenkire egyformán vonatkoznak, legyen szó kürtőskalácsot sütő kisvállalkozásról vagy húsfeldolgozó üzemről. A kis- és nagyvállalkozások közötti különbség a belső biztonsági rendszer (HACCP) működésében és a pénzbírságok nagyságában érhető tetten.
Betartják az előírásokat
„Elmondható, hogy az itteni termelők és élelmiszer-feldolgozók nagyon igényesek, hiszen tudják, hogy termékeik minősége a legjobb reklám. A legtöbb székelyföldi vállalkozó az élelmiszer-biztonsági előírásoknak megfelelően működteti üzletét” – fogalmazott az egyetemi adjunktusként is dolgozó székelyföldi szakember, aki szerint az élelmiszert előállítók a hazai és a külföldi turistáknak egyaránt büszkén kínálhatják a hagyományos ízeket, a helyi készítményeiket. Ez a fajta biztonság a jobb félni, mint megijedni közmondás betartásán alapul, hiszen az ellenőrök a megelőzést tartják a legjobb módszernek arra, hogy emberi fogyasztásra alkalmas élelmiszer kerüljön ki a kis- és nagyüzemekből. „Teljességgel persze nem tudjuk kizárni a kihágásokat, hiszen mindig fennáll az emberi figyelmetlenség, a kapzsiság, a felelőtlenség veszélye. A bírságolás méretét tekintve azonban nem éri meg kockázatot vállalni, hiszen a szabályt be nem tartók rendszerint súlyosan ráfizetnek” – magyarázza a főállatorvos.
Több ezer lejes büntetések
A kihágás súlyosságától függően a pénzbírságok 600 és 7000 lej között váltakoznak. A törvénysértés mértékének megítélésekor figyelembe veszik, hogy a kihágás mekkora veszélyt jelent a fogyasztók egészségére, milyen mennyiségben tárolták, árusították a megbízhatatlan minőségű terméket, hány fogyasztó betegedett meg az élelmiszertől, illetve milyen nagyságú a nem megfelelő élelmiszertermék szórása regionális, országos vagy uniós szinten. Egy büntetés kiszabása attól is függ, hogy korábban hagytak-e határidőt a cégnek a probléma kiküszöbölésére? Az ellenőrök azt is megvizsgálják, hogy ismétlődő esetről van-e szó, esetleg más, az ügyben érintett vállalkozásoknak van-e, volt-e tudomása a kihágásról az együttműködés során? A büntetés tárgyát képező termékek elkobzásával és megsemmisítésével járó költségeket szintén az érintett vállalkozásnak kell kifizetnie. A helyzet súlyosságától függően meghatározott időre vagy akár véglegesen is bevonhatják a vállalkozás működési engedélyét.
„Egy üzlettulajdonos számára talán a legsúlyosabb büntetés az ügy nyilvánosságra hozatala: nincs annál rosszabb reklám, mint amikor a fogyasztók ország-világ előtt szembesülnek azzal, hogy hol nem érdemes vásárolni” – magyarázza a szakember.
Megbízható élelmiszer-felhozatal
Romániában annak ellenére sem rossz az élelmiszer-biztonság helyzete, hogy időnként lebuknak felelőtlen és hanyag vállalkozók. Sikó-Barabási Sándor szerint az országban nagyon kevés olyan élelmiszer-forgalmazó működhet, amelynek sikerül átcsúsznia a hatósági jóváhagyások és ellenőrzések szűrőjén. „Az élelmiszer-biztonsági hivatalok számára az a fontos, hogy a kevés szabálysértés ellenére folyamatosak legyenek az ellenőrzések, és a hatósági eljárás során felmerülő problémák mindenikét megoldják.” A szakember azt is elmondja, hogy a sürgős és váratlanul jött esetekre az Európai Unió tagállamaiban – így Romániában is – gyorsriasztási rendszer működik. A szokványos, rutinszerű ellenőrzések mellett fokozott figyelemmel kísérik a gyermek- és ifjúsági táborokat, a karácsonyi és újévi vendéglátással foglalkozók munkáját vagy a húsvéti élelmiszereket kínálók tevékenységét. Az ellenőrök legnagyobb problémáját nem a lejárt szavatosságú áruk jelentik, hanem a nem megfelelő tárolás, a termékek származásának, nyomon követhetőségének hiánya, illetve a tisztasági előírások be nem tartása.
„Az élelmiszerek szavatossági idejét az előállító szabja meg és vállalja, de csakis az általa megjelölt hőmérsékleten és feltételek között lehet szállítani és tárolni. Ha egy termék szavatossági ideje még nem járt le, de az mégis megromlott, azért legtöbbször nem a gyártó, hanem a szállító vagy a forgalmazó a hibás. A fegyelmezett élelmiszer-előállítók és -forgalmazók esetében a romlandó termékek miatt nem jelenthet gondot a nyári időszak. Ilyenkor ellenőreink különösen odafigyelnek a tojás- és tejtermékekre, a hentesárura, a legelőkről származó, piacokon vagy kisboltokban értékesített termékekre” – magyarázza a főállatorvos.
Fontos a csomagolás megőrzése
Az úgynevezett autokontroll forgatókönyve alapján a cégeknek is ellenőrizniük kell a kiárusított termékeket. Az élelmiszer-biztonsági igazgató elmondta: a megyei Állategészségügyi- és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság illetékes szakosztálya minden bejegyzett vagy engedélyezett élelmiszer-előállító esetében elvégez egy kockázatelemzést. Ennek alapján állapítják meg, hogy milyen termékekből és milyen gyakorisággal kell laboratóriumban ellenőrizni a felhozatalt, ami természetesen önköltséges.
„A vásárlónak a szavatossági időre, a tárolási feltételekre, illetve a termék színében, szagában történő elváltozásokra kell odafigyelnie. Ha bármilyen gyanú felmerül, riadóztassák a megyei állategészségügyet” – tanácsolja a szakember. A szükséges kivizsgáláshoz fontos megőrizni a kasszanyugtát, a termék eredeti csomagolását és címkéjét, a terméket pedig megfelelő hőmérsékleten kell tartani a szükséges vizsgálatok elvégzéséig.
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
Az Alföldön ügyes kezű mesteremberek is készítették, Erdélyben tamburaként emlegették, Kodály a szegények hangszerének nevezte. Ma virágkorát éli: hungarikum lett, és egyre többen veszik kézbe. Gyermek- és ifjúsági citeratalálkozón jártunk Maros megyében.
A börtönlelkészi szolgálat láthatatlan, mégis létfontosságú terület a lelkipásztori munkában. Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor a szamosújvári és besztercei börtönökben vigaszt, reményt és Isten igéjét viszi a rabok számára.
„Reformátusnak kell maradnunk, a Szentírásra és hitvallásainkra építve” – vallja Kolumbán Vilmos József erdélyi református püspök. Interjúnkban Kolumbán Vilmos József a Református Egyházak Világközössége progresszív teológiai irányáról is beszélt.
Legyen szó képzőművészetről vagy irodalomról, műveiben visszaköszönnek a természettel összhangban élő faluközösségbe kapaszkodó gyökerek, az irányt mutató népi bölcsességek, a sallangok nélküli kifejezések, a deportálást túlélők közösségi traumája.
A rövid ideig tartó hideghullámot követően szerdától ismét enyhe, csapadékban gazdag időjárás várható, a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 10 fokot. Melegfronti hatásokra kell számítani.
Kutyaszorítóba kerültek a négypárti bukaresti kormánykoalíciót alkotó politikai alakulatok, köztük is kiemelten az RMDSZ: úgy kell elszámolniuk a felháborodott polgárok előtt a népszerűtlen intézkedésekért, hogy a döntést közösen hozták meg.
Házi készítésű hústermékek és pálinkák versenyét szervezi immár negyedik éve egy lelkes fiatalokból álló csapat a Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre fekvő Tordaszentlászlón. A többség számára a rendezvény remek gasztronómiai alkalomnak számít.
A reformáció genfi emlékművétől kőhajításnyira fekvő gyülekezeti házban ma is hangzik a magyar ige. A svájci városban Dániel Levente erdélyi ösztöndíjasként szolgál, amely a magyar diaszpóra számára egyszerre lelki otthon, kulturális kapaszkod&oac
Csütörtök délután nyílt meg az Apáczai 400 című képzőművészeti kiállítás a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében. A tárlat Apáczai Csere János sokoldalú szellemi öröksége előtt tiszteleg, kort&am
szóljon hozzá!