A Székelyföldön a termelők kedvet kaptak tárolók építésére, hogy a betakarított krumplit ne kelljen olcsó áron eladniuk
Fotó: Gecse Noémi
Mi szükséges ahhoz, hogy a gazdák élni tudjanak az Országos Vidékfejlesztési Program által kínált pályázati lehetőségekkel? Mik a legfontosabb tudnivalók, ha pályázni szeretnének? Többek között ezekre a kérdésekre kerestük a választ Ilyés Szabolcs pályázatírással és projektmenedzsmenttel foglalkozó szakemberrel.
2018. szeptember 23., 21:382018. szeptember 23., 21:38
2018. szeptember 23., 21:512018. szeptember 23., 21:51
Egyre több erdélyi gazda dönt úgy, hogy gazdaságának fejlesztéséhez pályázik, például az Országos Vidékfejlesztési Program 2014–2020-as pályázati kiírásain. A fejleszteni akaró gazdálkodók többek között a fiatal gazdákat támogató 6.1-es, a kisgazdaságok felzárkózását segítő 6.3-as, a farmok felszerelését, gépesítését, illetve a mezőgazdasági épületek építését és felújítását célzó 4.1-es, illetve az öntözőrendszerek korszerűsítését, felújítását támogató 4.3-as kiírás közül választhattak.
Rossz hír, hogy a 2014–2020-as ciklus pályázati kiírásai idén már a végéhez közelednek, alig van aktív kiírás vagy olyan ablak, amit újra megnyitnak és elérhető lesz – mondotta lapunknak Ilyés Szabolcs, a RegioConsult pályázatírással és projektmenedzsmenttel foglalkozó cég ügyvezető igazgatója.
A szakember szerint a nagyobb mezőgazdasági kiírásokból már csak a 4.1-es gazdaságfejlesztési pályázat érhető el, amiből viszont az állattenyésztőknek szánt pályázati pénz szeptember elején el is fogyott. A növénytermesztők számára van még elérhető forrás, emiatt itt nagy versengésre kell számítani. A családi farmok által lehívható összegek jelentős része is gazdára talált.
„Aki most kezdene el pályázati lehetőségekről gondolkodni, annak vagy nagyon gyorsan kell lépnie, vagy le fog késni. Az elkövetkező időszakban a valahol megmaradt és a mezőgazdasági pályázatokhoz átcsoportosított pénzek révén lehet újabb kiírásokra számítani” – nyilatkozta lapunknak Ilyés Szabolcs.
Romániában nagyon sikeresek a mezőgazdasági kiírások: az előirányzott összeghez képest rendszerint sokkal nagyobb az igénylés, így a pénzeket rendszerint lehívják és el is költik a pályázók. Nincs tehát gond a gazdák pályázó kedvével, ahogyan már a 2007–2013-as ciklusban sem volt – osztotta meg tapasztalatát a projektmenedzser. Hozzátette,
mind a pályázatok számát, mind a lehívott pénzek összegét tekintve. Mivel a pályázatok közül azok a legegyszerűbbek, amelyekben nincsenek építkezési beruházások, a gazdák többsége mezőgazdasági gépbeszerzésre pályázik, ezek a leggyakoribbak. A pályázatíró arról is beszélt, hogy az elmúlt időszakban elkezdtek infrastrukturális beruházásokra is pénzt igényelni a velük dolgozó erdélyi gazdák, a pityóka- és gabonatermesztők például tárolóhelyiségeket építenek. „Az ilyen beruházással terményének értékét növeli a gazda: ha megfelelő módon tárolja, később magasabb áron tudja eladni” – mutatott rá.
Egyébként minden régióban az jellemző, hogy az ott elterjedt, az ottani adottságoknak megfelelő mezőgazdasági ágazatok mentén fejlesztenek elsősorban. Míg Hargita megyében a krumplitermesztéssel, állattenyésztéssel kapcsolatos pályázatok vannak többségben, addig a síkvidékeken a gabonatermesztés van előnyben.
így a székelyföldi megyékben ezen a területen több látványos beruházás is meg fog valósulni. Az állattartó gazdák elkezdtek olyan ágazatokkal foglalkozni, amelyek kitörési lehetőséget jelenthetnek, például többen húsmarhafarmot létesítenek pályázati úton. Ez egy új hullám –magyarázza Ilyés Szabolcs.
A pályázatírás előfeltétele, hogy a gazdaság adminisztratív szempontból rendben legyen. A pályázni akaró gazda méresse fel és telekkönyveztesse területeit, állatai legyenek fülszámozva, naprakészen jelentse a gazdaságban történő változásokat, cégét a jogszabályoknak megfelelően működtesse, magánszemélyként ugyanis nem lehet pályázni. A szakember példaként említette, hogy az állattenyésztési projekteknél a leggyakoribb gondot az jelenti, hogy a marhafarmok trágyatározói nem felelnek meg az uniós előírásoknak. Bármennyire is furcsának tűnhet a gazda számára, csak olyan tervezésű trágyatározóval lehet pályázni, amit az uniós szabályok előírnak. Aki ezt nem teljesíti, annak nem hagyják jóvá a pályázatát.
A legtöbb félresikerült pályázat abból indult, hogy az első kérdés a Mire lehet pályázni? volt. Arra érdemes pályázni, amit az ember szívesen csinál, ugyanis az uniós finanszírozású projektek nagy része csak a megvalósítást támogatja, a beruházás utóéletét és fenntartását nem. A kényszer szülte pályázati beruházások halálra vannak ítélve” – összegzi sommásan a legalapvetőbb tudnivalókat a pályázatíró.
Azt is fontos tudni, hogy a pályázatokban csak olyan kötelezettségeket vállalhatnak a gazdák, amit teljesíteni tudnak, mert Romániában nagyon komolyan veszik a pályázatok utóéletének ellenőrzését.
A gazdák rendszerint pályázatírókra, projektmenedzserekre bízzák pályázataik lebonyolítását. A romániai pályázati rendszer bonyolult és nem segíti a gazdákat. Még a legegyszerűbbnek mondott, a fiatal gazdáknak szóló pályázati lehetőségek is bonyolulttá válnak a román bürokrácia útvesztőiben. Külső segítség nélkül szinte esélytelen egy projektet megnyerni és lebonyolítani – vélekedik Ilyés Szabolcs.
A pályázaton keresztül lebonyolított projekt egy hosszútávfutás: a projektötlet megszületésétől a támogatási szerződés aláírásáig legalább 8-12 hónap telik el. Aki most gondolkodik egy beruházáson, azt legfentebb jövő év ilyenkor tudja elkezdeni, mivel addig pályázata sok ellenőrzésen megy át, sok adminisztratív akadály állhat fent útközben. Az ötlet megfogalmazása után meg kell keresni a megfelelő partnereket –tervező, kivitelező, projektmenedzsment –, akikkel a beruházást a legutolsó elszámolásig végig lehet vinni.
„A pályázati szerződés aláírásáig elvégzett munka a tennivalók legfentebb 25-30 százalékát jelenti, vagyis csak azt követően jön a neheze: a beszerzések, az elszámolások és a módosítások. Ezeket megbízható partnerek nélkül nem lehet megvalósítani. Az egyszerű gépbeszerzési pályázatoknál a szerződéskötés után legkevesebb egy év is eltelik a befejezésig, építkezést is tartalmazó projektnél ez már 2–3 évet is felölelhet” – fogalmaz a csíki szakember.
Mivel nincsenek olyan pályázatok, amelyeket egy kisgazda is könnyen le tudna bonyolítani, a bonyolult rendszer a leggyakoribb oka annak, hogy sok gazda nem vág bele a pályázati pénzek lehívásába. Másrészt az olyan komplexebb projekt előkészítése – amiben építkezés is van –, sok ezer euróba kerülhet, hiszen nemcsak a pályázatírónak kell fizetni, hanem a tervezőnek és a különböző mérések elvégzőinek is. Tehát
Meglátása szerint a romániai gazdák és vállalkozók nincsenek hozzászokva ahhoz, hogy a jogszabályoknak megfelelően működjenek. A vele járó költségek miatt inkább nem indítanak egyéni vállalkozást. A romániai gazdaságok fele nem felel meg az előírásoknak, így pályázni sem tud.
Mindenek mellett mégis érdemes pályázni – állítja a 15 éve projektmenedzsmenttel, pályázatírással foglalkozó szakember. A mezőgazdasági projektjeiket lebonyolító ügyfeleik nagy része újra felkeresi őket, van akinek már a második, harmadik pályázatát viszik végig. „Nem könnyű kivitelezni egy-egy pályázatot, de ha az emberek visszatérnek és újabb fejlesztésekben gondolkodnak, akkor egyértelmű, hogy megéri ebbe fektetni az energiát. Főként annak tükrében, hogy az első pályázat indítása után igen komoly fejlődésen mennek át a gazdaságok.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Életútja sporttörténet, nemzetközi tapasztalat és közösségi elköteleződés. A kolozsvári medencéktől az amerikai egyetemi bajnokságig, majd vissza Erdélybe: Baloga Istvánt vízilabdázóként, oktatóként és családapaként is a kitartás vezérli.
Szilveszter éjszakáján és az új év első napjaiban jóval fagypont alatti hőmérséklettel búcsúzik az óesztendő, és köszönt be az új esztendő. Hétvégére, illetve a jövő hét elejére azonban enyhül a hideg idő.
Karácsony előtt idén nem a szokásos takarítással foglalkoztunk, hanem egy különleges utazást választottunk: Malagát és Granadát fedeztük fel Andalúzia napsütötte vidékén. A mediterrán városok lenyűgöző erődítményei az első pillanattól magukkal ragadtak.
Harmincöt éve szolgál Marosszentgyörgyön, nemrég jelent meg a századik verseskötete, és december elején a prefektúra is kitüntette a közösségért végzett szolgálatáért. Baricz Lajos római katolikus plébánossal a szolgálatáról és az ünnepről beszélgettünk.
Lehet-e egyszerre fergeteges bulikat tartani és Jézus örömhírét hitelesen képviselni? Miklós Gyuri szerint nemcsak lehet, hanem kell is. A kolozsvári zenész és vallástanár a vele készült beszélgetés során hitről, zenéről, küldetésről és arról vall.
A gyulai Százéves Cukrászda korábban is megkerülhetetlen pontja volt a viharsarki városnak, az idén elnyert Magyarország Tortája cím pedig csak még több vendéget vonz a létesítménybe. Decemberi látogatásunkkor „belekóstolunk” az egykori kávéházi miliőbe.
Télies, hideg napok elé nézünk az esztendő utolsó hetében, éjszakánként mindenütt fagypont alá süllyed a hőmérő higanyszála. A nappalok sem lesznek sokkal enyhébbek, a csúcshőmérséklet többnyire alig haladja meg a fagypontot, napközben is hideg lesz.
A fiatal generáció nagy mértékben ki van szolgáltatva a közösségi oldalakon terjedő, a Ceaușescu diktatúrája, a totalitárius rendszerek iránti nosztalgiát és szélsőséges eszméket terjesztő tartalmaknak – derült ki nemrég egy elemzésből.
A karácsonyra készülődés jegyében az Erdélyi Napló Keskeny út című videós összeállítása keretében három lelkipásztor mesél arról, hogyan készülnek a híveik a karácsonyra.
Az újságíró sosem megy igazán szabadságra – legalábbis ezt szokták mondani nekem a barátaim, az ismerőseim, a családom. Mert valóban figyelek, látok, jegyzetelek, amikor utazom is. Valóban, mindig úgy alakul, hogy történeteket hozok haza.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!