Hirdetés

Görögország: ahol a part szakad

Népszavazásra bocsátja a görög kormány a nemzetközi hitelezők által javasolt reformcsomagot, miközben egyértelműsítette: nem fizeti ki a június 30-án esedékes 1,6 milliárd eurós tartozását. Tüntetők az utcán, nyaralni készülők zavarban. Mi lesz veled, Görögország?

EN-összeállítás

2015. július 05., 12:422015. július 05., 12:42

Nem érdemes öngyilkosságot elkövetnie annak, aki fél a haláltól. Így fogalmazott Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, arra biztatva a görögöket, hogy a július 5-i referendumon szavazzanak igennel, azaz fogadják el a hitelezők által javasolt reformcsomagot. A tét valóban óriási, mondhatni élet-halál kérdése azon köztisztviselőknek, pedagógusoknak, nyugdíjasoknak, de valamennyi hétköznapi embernek is, akik már hozzászoktak az eurózóna, illetve az Európai Unió nyújtotta előnyökhöz. Sőt, talán még emlékeznek arra is, hogy ezek nélkül milyen volt az életük. De melyik álláspont jelentené a halált, melyik válasz garantálná számukra az életbenmaradást?

Zsaroló hitelezők?

Görögország nem fizeti vissza a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) a június 30-án esedékes 1,6 milliárd eurós tartozását, mondta el egy görög kormányzati illetékes egy nappal korábban a Reuters hírügynökségnek. Előtte Christine Lagarde, az IMF vezérigazgatója jelezte: ha Athén nem teljesíti törlesztési kötelezettségét, Görögország ugyan továbbra is a pénzügyi szervezet tagja marad, változatlanul képviseltetheti magát az igazgatótanácsban, és jogosult lenne technikai jellegű segítségre is, de nem lesz hozzáférése újabb IMF-finanszírozásokhoz mindaddig, míg a szervezettel szembeni törlesztési hátralékát fel nem számolja.

Megfigyelők biztosra vették az athéni bejelentést azt követően, hogy megszakadtak a hitelezők és Görögország közötti tárgyalások, így az országnak nincs honnan előteremtenie a szükséges összeget. Görögország 2010 óta az első és a második mentőcsomag révén összesen 240 milliárd eurós támogatásban részesült az Európai Bizottság, az EKB és az IMF szervezésében összeállított hitelkeretekből. A 2010-ben indított második hitelprogram utolsó, 7,2 milliárd eurós részletének folyósítási feltételeiről folytak egyeztetések az elmúlt napokban, de szombaton eredmény nélkül értek véget a tárgyalások.

Az Európai Bizottság elnöke hétfőn, június 29-én arra kérte a görögöket, hogy mondjanak igent a nemzetközi hitelezőkkel kötendő megállapodásra a július 5-én tartandó népszavazáson. Brüsszeli sajtótájékoztatóján Jean-Claude Juncker leszögezte: az igenek győzelmével a görögök azt üzennék, hogy az euróövezetben és az Európai Unióban akarnak maradni. Néhány óra múlva tüntetések kezdődtek Athénban és Thesszalonikiben Görögország nemzetközi hitelezőinek legújabb ajánlata ellen, az összesen mintegy 17 ezer demonstráló zsarolással vádolja a kölcsönt nyújtókat. „Görögország népe sok áldozatot hozott. Engem nem az euró érdekel, hanem a biztosíték arra, hogy következő nemzedékeinknek méltó életmódjuk legyen” – idézett az AFP francia hírügynökség egy tüntetőt, aki az adósságválság kezdete, 2010 óta munkanélküli. „Nemmel szavazok vasárnap, mert azt akarom, hogy a gyerekeim szabadok legyenek” – mondta egy nő. „Az életünk nem a hitelezőké” – hirdették a tüntetők plakátjaikon, akik kilátásba helyezték, hogy a következő napokban is az utcára vonulnak, immár jóval többen.

Pánik után, pánik előtt

A bejelentések utáni első pánik ugyan elült Görögországban, ám árujuk leértékelődésétől félve a gyártók és kereskedők alig szállítanak a boltokba. Athénban teljes a bizonytalanság, a helyiek is csak tippelgetnek arról, hogy tárgyalási blöffről van szó, vagy a kormány valóban képtelen megoldani a helyzetet. Mivel a tárgyalások során alkalmazott blöffölés nem ismeretlen gyakorlat, egyelőre az emberek is hajlanak arra, hogy kormányuk is csak taktikai okokból döntött az időhúzással felérő népszavazás mellett. Az eurózónából való kilépést egyébként immár mindenki reális forgatókönyvnek tartja. Az üzletemberek – kicsik- és nagyok egyaránt – ettől függetlenül nem az időtávról beszélnek, amikor bedőlhet a rendszer, hanem arról: mikor következhet be a nagy pillanat, amikor kiderül, van-e megállapodás, vagy ugrik az euró. A helyiek úgy látják, ha marad az euró, folytatódik a gazdaság további lassú hanyatlása. Ha viszont bekövetkezik a grexit, hangos nagy robbanással dől össze az egész rendszer, és akkor – legalábbis a görögök szerint – sikerül talpra állni, akár egy háború után.

A következő napok legnagyobb veszélye egyébként a bolti áruhiány, a gyártók ugyanis minimalizálni akarják az üzletekben álló készleteket, mert tartanak a drachma hirtelen bevezetésétől. Ez 24 órán belül legalább 50 százalékos leértékelődéshez vezethetne, ami a bolti készletek esetében pontosan ugyanekkora veszteséget jelentene. Ezért most mindenki visszatartja a kiszállításokat, még a kisebb kereskedők is behúzták a kéziféket.

Ostromállapot

A kilépést egyébként mindenki reális esélynek tartja Athénban, a piaci szereplők is, még ha nem is örülnek neki. Meglátásuk szerint a kormány szempontjából politikailag logikus lépés lenne. A Facebook-bejegyzések is teljes zavarról tanúskodnak: az emberek nem értik, mi is a következménye az igen/nem szavazásnak, és úgy tűnik, sikeres a kormány aktív unióellenességre hangoló propagandája. Ezért – bár kívülről „őrültnek tűnik” az eljárás – a kormány erősödni látszik, mert az országon belül sikerül úgy bemutatni a helyzetet, mintha a gondok okozója kizárólag az Európai Unió lenne, a kabinet pedig a nép megmentője. Egy külföldi üzletember például arról számolt be például, hogy az őt szállító taxisofőr szerint nem is lenne baj, ha Görögország kilép az eurózónából, mert majd lesz elég benzin az irániaktól, illetve az oroszoktól, akik igen jó barátai a görögöknek. Az oroszoknak pedig most igencsak érdekükben állhat maguk mögé állítani az ortodox Görögországot és megbontani az unió egységét.

Az eddigi legnagyobb pánik amúgy azt követően tört ki, hogy bejelentették a népszavazást. Az emberek elözönlötték a szupermarketeket és a bankokat. Tipikus háborús bevásárlás zajlott, minden tartós élelmiszert felvásároltak, a benzin és a gázolaj vasárnap éjjelre szinte mindenhol kifogyott, egy-egy kútnál 50–100 autó sorakozott utánpótlásra várva. A vásárlási láz azóta alábbhagyott, s a benzinkutaknál is normalizálódott a helyzet, a töltőállomásokon pedig elkezdték újra elfogadni a bankkártyás fizetéseket. A hétköznapi életben a legnagyobb gondot továbbra is a készpénzhiány okozza. Sok helyen csak készpénzt fogadnak most is el, ami párosult a bevezetett 60 eurós banki készpénzfelvételi limittel.

Ezért aztán nagy a bizonytalanság a Görögországba készülő utazók körében. Az athéni turisztikai minisztérium igyekezett mindenkit megnyugtatni, hogy az országba utazókat nem érinti az államcsődközeli helyzet, de több ott élő magyar szerint, aki teheti, halassza el a tervezett nyaralását.

Sokan el is bizonytalanodtak a görög gazdaság csődközeli állapota miatt, sokan visszamondták vagy későbbre halasztották befizetett utazásukat. A legtöbben attól tartanak, pénzzavarba kerülnek, ha a bankok leállása miatt nem jutnak költőpénzhez ott-tartózkodásuk alatt. Amiatt is aggódnak, hogy a pénzügyi rendszer összeomlása esetén elérhetők lesznek-e az alapvető szolgáltatások, mint például a közlekedés vagy a kiskereskedelem. Az üzemanyag-ellátás bizonytalanságai miatt mindenesetre ezen a héten ingyen vehető igénybe a közösségi közlekedés Athénban és környékén.

Zuhanórepülésben

Közben dolgozik a görög kormány is: Jánisz Varufakisz görög pénzügyminiszter jogi eljárást helyezett kilátásba az európai uniós intézmények ellen, ha a délkelet-európai országot kizárják az eurózónából. „Az Európai Unió szerződéseiben semmilyen szabályozás nincs az eurózónából való kilépésre, és a kizárást nem fogadnánk el. Tagságunk nem képzi tárgyalások alapját” – jelentette ki Varufakisz a Daily Telegraph című brit lapnak. Az athéni vezetés szükség esetén fontolóra veszi azt, hogy az Európai Unió Bíróságához forduljon – tette hozzá.

Közben nem egészen három héten belül másodszor minősítette le Görögország eddig is mélyen spekulatív – vagyis messze nem befektetési ajánlású – államadós-besorolását a Standard&Poor’s.

A nemzetközi hitelminősítő elsősorban azzal a véleményével indokolta a lépést, hogy a görög kormány a jelek szerint a belpolitikai meggondolásokat a pénzügyi-gazdasági stabilitás, a kereskedelmi hitelek törlesztése és az euróövezeti tagság elé helyezi. Az S&P szerint ennek újabb jele az is, hogy a görög kormány népszavazást hirdetett a hivatalos hitelezők válságmegoldási javaslatairól. Az újabb leminősítés indoklásában az is szerepel: most már 50 százalék körüli az esélye annak, hogy Görögország távozik az euróövezetből. A hitelminősítő elemzése szerint gyakorlatilag elkerülhetetlen, hogy Görögország fél éven belül törlesztési csődbe kerüljön kereskedelmi adósságállományával. Ezzel a piac is egyetért.

Az állampolgárok voksa vasárnap, július 5-én következik.

 

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. március 31., kedd

Esővel indul, napsütéssel folytatódik: 20 fok körüli meleg várható húsvét másodnapjára

Pár napig még kitart a csapadékos, hűvös időjárás, húsvétra azonban kellemesen meleg, napos idő várható, 20 fok körüli csúcshőmérséklettel.

Esővel indul, napsütéssel folytatódik: 20 fok körüli meleg várható húsvét másodnapjára
Hirdetés
2026. március 31., kedd

Bárányból készült húsvéti fogások Erdélyben – Jánossy Alíz gasztronómiai szakíró tanácsaival és receptjeivel

A bárányhúsból készült étkek sok erdélyi család húsvéti ünnepi menüsorozatának elmaradhatatlan alkotóelemei: ilyen a bárányfejleves, töltött bárány, vagy a belsőségekből készülő bárányfasírt.

Bárányból készült húsvéti fogások Erdélyben – Jánossy Alíz gasztronómiai szakíró tanácsaival és receptjeivel
2026. március 28., szombat

Rácz Magda alkotásai, amelyek belülről születnek

Táj, zene és belső képek találkoznak Rácz Magda munkáiban. A Székelyföldről indult alkotó évtizedeken át rajztanárként dolgozott, miközben festett, grafikákat készített és szőtt.

Rácz Magda alkotásai, amelyek belülről születnek
2026. március 26., csütörtök

Brüsszeli hóbort zöldje felé űz a rideg energiavalóság

A drága energia, a méregdrága üzemanyag és az egyre erőteljesebb megélhetési nyomás korában egyre kevésbé látszik elvont brüsszeli jelszónak, buta és költséges hóbortnak a zöld átállás Erdélyben.

Brüsszeli hóbort zöldje felé űz a rideg energiavalóság
Hirdetés
2026. március 23., hétfő

Megkésett és elégtelen romániai válaszok az energiaválságra

Mi a hasonlóság a román Szociáldemokrata Párt (PSD) ellenzékbe vonulással való fenyegetőzése és a bukaresti kormánynak az üzemanyag-drágulással szembeni hatékony fellépése között? Hát csak az, hogy nagy valószínűséggel egyik sem fog bekövetkezni.

Megkésett és elégtelen romániai válaszok az energiaválságra
2026. március 23., hétfő

Időbe zárt történetek – Tóth László újságíró új könyvéről

Tóth László kézdivásárhelyi újságíró halk szavú ember: székely lévén akkor szólal meg, ha van mondanivalója. Úgy tűnik, ez kissé zavarja is, s ha nem kívánja verbálisan közkinccsé tenni gondolatait, azokat papírra veti.

Időbe zárt történetek – Tóth László újságíró új könyvéről
2026. március 21., szombat

Szilágysági családorvos keresi az utódját: egy hivatás, amely több mint munka

Dr. Székely-Szentmiklósi István negyvenöt éve családorvos a Szilágyságban – pályája egyszerre jelent hivatást, alkalmazkodást és közösségi elköteleződést.

Szilágysági családorvos keresi az utódját: egy hivatás, amely több mint munka
Hirdetés
2026. március 19., csütörtök

„Anyák, emberekké neveljétek a hon leányait”. Marosvásárhelyi kiállítás a szabadságharc női hőseiről

Feleségként biztosították a hátteret, ápolóként segítettek, fegyvert ragadva csatlakoztak a harcokhoz. Az 1848–49-es szabadságharc asszonyait a korabeli lapokból, a visszaemlékezésekből ismerhetjük. A Teleki Tékában kiállítással tisztelegnek előttük.

„Anyák, emberekké neveljétek a hon leányait”. Marosvásárhelyi kiállítás a szabadságharc női hőseiről
2026. március 17., kedd

Tavaszi szeszély: lehűlés és szeles napok jönnek

Az elmúlt napok kellemesen meleg tavaszias időjárását az előttünk álló egy hétben néhány fokos lehűlés váltja fel, a nappali csúcsértékek nem haladják meg a 11–13 fokot. Erőteljes felhőképződésre, elszórtan esőre, záporokra kell számítani.

Tavaszi szeszély: lehűlés és szeles napok jönnek
2026. március 17., kedd

Băsescu szerint Irán tényleg megtámadhatja Romániát, a szakértők visszafogottabbak

Miközben Traian Băsescu volt államfő reálisnak tartja, hogy Irán beváltja fenyegetését, és megtámadja Romániát az amerikai katonai eszközök befogadása miatt, szakértők óvatosságra intenek a kérdésben.

Băsescu szerint Irán tényleg megtámadhatja Romániát, a szakértők visszafogottabbak
Hirdetés
Hirdetés