Fellendítheti az állattenyésztést a kisvágóhíd

A magyarországi település polgármesterével, Szólláth Tiborral – aki maga is elkötelezett biogazda – való jó kapcsolata okán fogalmazódott meg az ötlete, hogy több fiatal gazdával utazzanak tapasztalatcserére Hajdúnánásra.  A tavaly ősszel ott látott pozitív példa adta a székely gazdáknak a kellő motivációt, hogy elindulhasson egyfajta közös gondolkodás. Szerencsére 2017-ben jelent meg az a jogszabály, amely lehetőséget biztosít kis méretű vágópontok létrehozására. Ennek ismeretében az év elején 15–20 gazda hozzáfogott a létesítmény kialakításához, és elindították az engedélyeztetési folyamatot.

Kalákában elkészített vágóhíd

Első lépésként a Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság szakembereivel egyeztettek, a szakemberek segítő hozzáállása nagyot lendített a folyamaton. „Arra törekedtünk, hogy minél gazdaságosabban tudjuk létrehozni a vágópontot, ezért döntöttünk úgy, hogy az egyik gazda portáján levő gazdasági épületet alakítsuk át az előírások szerint”–magyarázza Petres Kálmán.

A vágóhíd jelenléte vonzóbbá teszi a környéken az állattartással való foglalkozást” – fogalmaz Petres Kálmán, aki szerint nem igaz az a vélekedés, hogy ma már senki nem akar gazdálkodni Székelyföldön. Ennek ellenkezőjét bizonyítja, hogy a meghirdetett, de Hargita megyében el nem indult mangalica és báznai sertéstenyésztési De minimis támogatásra mintegy húsz csomortáni gazda tett le igénylést több mint 150 malac továbbtartására. Amikor kiderült, hogy a program nem indul el, Hátszeg környékéről vásároltak báznai sertésállományt, amelynek egy részét már ki is osztották helyi gazdáknak bértartásra. A vágóhíd elindítója szerint közös céljuk, hogy prémiumkategóriájú sertéstenyésztés is elinduljon a környéken.

Gazdáktól vásárolnák fel az élőállatot

A csomortáni gazdák azt is felismerték, hogy a legelőnyösebb piaci megjelenés az lenne, ha feldolgozott termékeket tudnának értékesíteni. Ennek érdekében a nemrég felavatott vágópont mellett mészárszéket is létrehoznának, illetve azt követően egy húsfeldolgozó beindítását tervezik. Még idén hozzálátnak a hasított állatok feldarabolására szolgáló mészárszék kialakításához, amit szintén önerőből szeretnének megvalósítani.

Az új kisvágóhíd tulajdonosai már indulás előtt eldöntötték, hogy csak háztáji gazdaságokból származó állatokat vásárolnának fel, abból is a prémium minőséget, tehát nem a nagybani termelés a cél, hanem egy minőségi, egészséges portéka előállítása. A törvény előírásának megfelelően a vágópont teljesítménye sertés, juh és kecskefélék esetében 200 darab havonta, szarvasmarháknál 40 egyed/hónap. Habár minden feltétel adott, hogy már most elindítsák az új vágóhidat, a csomortáni gazdák úgy döntöttek, hogy amíg a kis mészárszék nem készül el, addig nem üzemelik be a létesítményt. Kiszámították, a hasított állatok értékesítése nem lenne jövedelmező sem a gazdának, sem a vágópontnak. Az elindítást követően, amíg a faluban lévő sertéstenyésztés nem fedi le a vágópont kapacitását, a szomszédos településekről, Csíkszéki falvakból is felvásárolják a háztáji állatokat.

Petres Kálmán arra is kitért, hogy úttörő megvalósításukkal szeretnék felhívni gazdatársaik figyelmét arra, hogy egy-egy ilyen vágópont létesítéséhez nem szükséges sok pénz, viszont minimális befektetéssel jelentős előnyöket biztosíthatnak a piacon való érvényesüléshez. Mindenkit arra bátorítanak, hogy inkább kövessék példájukat, minthogy felhagyjanak az állattartással az egyre általánosabbá váló értékesítési nehézségek miatt.

Három kategóriában építhető kisvágóhíd

Tánczos Barna RMDSZ-politikus megkeresésünkre kifejtette: habár az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság elnökének 140-es rendelete másfél éve lehetővé tette a csomortánihoz hasonló vágópontok létesítését, a lehetőséggel eddig kevesen éltek. Meglátása szerint ennek az lehet az oka, hogy vagy pénzt nem akartak rá szánni, vagy arra vártak a gazdák, hogy más lépjen helyettük. Emiatt is nevezte nagy előrelépésnek a csomortániak döntését a politikus, ami jó példa lehet minden gazdálkodó közösség számára.

A farmokon belüli vágópontok működhetnek a legkisebb kapacitással, ezeken napi 1,5 számosállat a felső érték, havonta pedig legtöbb 50 juh, kecske, disznó, illetve 10 szarvasmarha vágható le.

A szakember szerint a méretbeli különbségek mellett a vágópontok abban is különböznek, hogy amíg a kis vágóhidakon levágott állatok húsa az országban értékesíthető az állategészségügyi igazgatóság által regisztrált egységekben, illetve a húst az Európai Unió tagállamaiba is exportálni lehet, addig a községi és a farmon belüli vágópontokról származó húst csak az ország határain belül lehet értékesíteni. Azt is pontosítja a jogszabály, hogy amíg a községi vágópontokon a szomszédos településekről származó állatokat is levághatják, a farmon belüli vágóponton csak az adott gazdaság állatait lehet levágni.