Végső elkeseredés. Franciaországban a gazdák közelharcot vívtak a rendőrséggel
Fotó: Képernyőmentés – videofelvétel
Miközben az Európai Unió csúcsvezetősége a környezetvédelmi intézkedések bevezetésével nehezen megvalósítható feltételeket követel a tagországok gazdatársadalmától, az elmúlt néhány esztendőben Brüsszel öt kontinens 74 országával szabadkereskedelmi megállapodást kötött. Ezek nyomán olcsó és gyenge minőségű mezőgazdasági termékekkel árasztotta el a tagországok piacait. Többek között ez ellen tüntetnek az európai gazdák.
2024. március 07., 21:502024. március 07., 21:50
2024. március 08., 07:382024. március 08., 07:38
Az elmúlt hetekben tíz uniós országban lázadtak fel a gazdák és egyre nagyobb tüntetéseket szerveztek. Legtöbb esetben az Európai Unió vezetőinek ideológiájától vezérelt környezetvédelmi intézkedések és más tervezetek ellen tiltakozva. A V4 hírügynökség összefoglalója szerint az eddigi legnagyobb tüntetések Franciaországban zajlottak, ahol a gazdák több napon keresztül blokád alatt tartották a Párizsba vezető főbb csomópontokat.
A témával kapcsolatban a varsói Wpolityce lengyel portál egyik véleménycikkét idézi a hírügynökség. A lengyel szerző szerint ,,a franciaországi helyzet sokatmondónak tűnik. Megmutatja a lengyeleknek, hogy mi fenyegeti őket, és mi vár rájuk, ha nem harcolnak minden erejükkel a brüsszeli irányzatok és alázatos szolgájuk, a Donald Tusk által keresztülvitt liberális agrárpolitika ellen”.
A lengyel portál szerint
amely a hagyományok, a hazafiság és a konzervativizmus bástyájának tekintett családi gazdaságok halálát kívánja előidézni az ipari mezőgazdaság és az agrár-élelmiszeripar javára.
Egészen a közelmúltig az Európai Unió legnagyobb mezőgazdasági termelése Franciaországban volt – az összes mezőgazdasági termelés 17 százaléka. A közös agrárpolitikai támogatásokból is a legnagyobb összeget – évi 9 milliárd eurót – kap az Unióban kiosztásra kerülő 58 milliárdból. Míg a közelmúltig Franciaország volt a mezőgazdasági termékek első számú exportőre, mostanra e termékek importja majdnem elérte az export szintjét. Franciaország már a gyümölcsök 60 százalékát, a baromfi 50 százalékát és a zöldségek 40 százalékát szerzi be külföldről.
Mindez a családi gazdaságok hanyatlásának eredménye.
A francia gazdák élete elviselhetetlenné vált: hetente 70 órát vagy többet dolgoznak, beleértve a vasárnapokat is; nem vesznek ki szabadságot, egyharmaduk szegénységben él, és a legtöbbjük a létminimumnál kevesebbet keres, azaz néhány száz eurót havonta.
A francia gazdáknak abszurd számú betartandó előírással is meg kell küzdeniük. Több mint 200 uniós szabvány van, és még körülbelül 150-et a francia állam határoz meg. E szabványok egy része az európai Zöld Megállapodásból származik. A legtöbbjüknek környezetvédelmi céljai vannak, amelyek elméletben akár helyesek is lehetnek, de irreális módon erőltetik őket, és elvontan hajtják végre, anélkül, hogy figyelembe vennék az általános helyzetet.
A program szerint 2030-ra 50 százalékkal kell csökkenteni a növényvédő szerek használatát és 30 százalékkal a műtrágyákét a mezőgazdaságban. 2030-ra a gazdaságok 25 százalékának biogazdálkodással kell foglalkoznia. Ezeket az irányelveket azonban lehetetlen elérni, annál is inkább, mivel nincs megfelelő segítség. Sok gazdának egyébként semmi baja a biotermeléssel.
abban, hogy gazdaságilag túléljenek a biogazdálkodással. Az élettől elszakadt brüsszeli bürokraták úgy támogatták a programot, hogy nem törődtek a kérdés emberi aspektusával, és nem biztosították annak gazdasági megvalósíthatóságot.
A lengyel lap véleménycikke szerint miközben az EU totalitárius és önkényuralmi módon viselkedik a gazdákkal, az EU-n kívüli országokkal szemben visszatért a liberális tendenciáihoz. Az EU már 42 szabadkereskedelmi megállapodást kötött öt kontinens 74 országával. Az Új-Zélanddal létrejött megállapodás idén lépett hatályba. Egy új megállapodást kellett volna aláírni Latin-Amerikával, de a gazdák tiltakozása miatt Emmanuel Macron elnök arra kérte Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, hogy egy időre függessze fel az ügyet. Ezek a megállapodások azt eredményeznék, hogy még több olcsó mezőgazdasági termék érkezik az európai országokba, és ez megöli a családi gazdaságokat.
A jelenlegi tervekkel Brüsszel – amely állítólag annyira törődik a környezettel – most engedélyezi a mezőgazdasági termékek korlátlan behozatalát olyan országokból, ahol ezeket a környezetvédelmi előírásokat nem tartják be.
A konyhakert sem elég környezetbarát
Tönkreteszi a bolygót az otthon termesztett élelmiszerek szénlábnyoma a Világgazdasági Fórum (WEF) egyik tanulmánya szerint, ezért a szervezet azt követeli, hogy a kormányok tiltsák meg az embereknek, hogy a saját kertjükben zöldséget, gyümölcsöt termesszenek, hogy így „mentsék meg a bolygót a globális felmelegedéstől” – hívja fel rá a figyelmet a Slay News hírportál.
A kutatás rámutatott, hogy a „kertből az asztalra” való gyakorlat sokkal nagyobb szénlábnyomot okoz, mint a hagyományos mezőgazdaság, például a vidéki gazdaságok.
A WEF által a Michigani Egyetemen finanszírozott tudósok kutatási eredményeit a Nature Cities című folyóiratban tették közzé. A V4 hírügynökség által idézett tanulmányban különböző típusú városi gazdaságokat vizsgáltak, hogy kiderítsék, mennyi szén-dioxid (CO2) keletkezik az élelmiszertermelés során.
A tanulmány szerint átlagosan egy adag hagyományos gazdaságokból származó élelmiszer 0,07 kilogramm (kg) CO2-t termel. A WEF által finanszírozott kutatók azonban azt állítják, hogy az egyes városi kertek esetében a környezetre gyakorolt hatás majdnem ötször nagyobb, 0,34 kg/adag, ami a városi kertek esetében 0,34 kg. A tanulmányhoz 73 városi mezőgazdasági helyszínt vontak be a világ minden tájáról, és három kategóriába sorolták a városi mezőgazdasági helyszíneket: magán- vagy családi kertek, beleértve a kisparcellákat; kollektív, közösségi kertek és nagyobb, kereskedelmi célú városi gazdaságok.
A tanulmány vezető szerzője, Jake Hawes elmondta: „Az általunk vizsgált városi mezőgazdasági területek szén-dioxid-kibocsátásának legjelentősebb hozzájárulója az élelmiszer-termesztéshez használt infrastruktúra volt, az emelt ágyásoktól a kerti fészereken át az utakig, ezeknek az építményeknek a megépítésébe sok szén-dioxidot fektettek be” – magyarázta.
A kutatók más olyan tényezőket is találtak, amelyek állításuk szerint „veszélyesek” az éghajlatra a konyhakertek esetén, például a rosszul kezelt komposzt. A tanulmány arra hívja fel a figyelmet, hogy a a kertek „szénlábnyomának” kétharmadát maga a kert hozza létre.
A kutatók szerint egyébként az sem elég környezetbarát, ha valaki szobanövényeket nevel otthon. Mint elmondták, a növényeket szállító teherautók, a műanyag cserepek és a szintetikus műtrágyák szén-dioxid-kibocsátása mind-mind hozzájárul a globális felmelegedéshez.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Életútja sporttörténet, nemzetközi tapasztalat és közösségi elköteleződés. A kolozsvári medencéktől az amerikai egyetemi bajnokságig, majd vissza Erdélybe: Baloga Istvánt vízilabdázóként, oktatóként és családapaként is a kitartás vezérli.
Szilveszter éjszakáján és az új év első napjaiban jóval fagypont alatti hőmérséklettel búcsúzik az óesztendő, és köszönt be az új esztendő. Hétvégére, illetve a jövő hét elejére azonban enyhül a hideg idő.
Karácsony előtt idén nem a szokásos takarítással foglalkoztunk, hanem egy különleges utazást választottunk: Malagát és Granadát fedeztük fel Andalúzia napsütötte vidékén. A mediterrán városok lenyűgöző erődítményei az első pillanattól magukkal ragadtak.
Harmincöt éve szolgál Marosszentgyörgyön, nemrég jelent meg a századik verseskötete, és december elején a prefektúra is kitüntette a közösségért végzett szolgálatáért. Baricz Lajos római katolikus plébánossal a szolgálatáról és az ünnepről beszélgettünk.
Lehet-e egyszerre fergeteges bulikat tartani és Jézus örömhírét hitelesen képviselni? Miklós Gyuri szerint nemcsak lehet, hanem kell is. A kolozsvári zenész és vallástanár a vele készült beszélgetés során hitről, zenéről, küldetésről és arról vall.
A gyulai Százéves Cukrászda korábban is megkerülhetetlen pontja volt a viharsarki városnak, az idén elnyert Magyarország Tortája cím pedig csak még több vendéget vonz a létesítménybe. Decemberi látogatásunkkor „belekóstolunk” az egykori kávéházi miliőbe.
Télies, hideg napok elé nézünk az esztendő utolsó hetében, éjszakánként mindenütt fagypont alá süllyed a hőmérő higanyszála. A nappalok sem lesznek sokkal enyhébbek, a csúcshőmérséklet többnyire alig haladja meg a fagypontot, napközben is hideg lesz.
A fiatal generáció nagy mértékben ki van szolgáltatva a közösségi oldalakon terjedő, a Ceaușescu diktatúrája, a totalitárius rendszerek iránti nosztalgiát és szélsőséges eszméket terjesztő tartalmaknak – derült ki nemrég egy elemzésből.
A karácsonyra készülődés jegyében az Erdélyi Napló Keskeny út című videós összeállítása keretében három lelkipásztor mesél arról, hogyan készülnek a híveik a karácsonyra.
Az újságíró sosem megy igazán szabadságra – legalábbis ezt szokták mondani nekem a barátaim, az ismerőseim, a családom. Mert valóban figyelek, látok, jegyzetelek, amikor utazom is. Valóban, mindig úgy alakul, hogy történeteket hozok haza.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!