
Több éves veszteség után tavaly minimális nyereséggel pénzügyileg pozitív évet zárt a hazai bankszektor, az idei első félévben pedig tovább növelte nyereségét. A pozitív trend ellenére a romániai hitelezés meg sem közelíti a válság előtti évek volumenét, sőt, kiscégeknek és kiskeresetű magánszemélyeknek gyakorlatilag lehetetlen bankhitelhez jutnia.
2014. szeptember 12., 10:282014. szeptember 12., 10:28
A 2010-2012 között mintegy 3,4 milliárd lejes veszteséget felhalmozó romániai bankrendszer a válság éveit követően tavaly érte el az első pozitív zárszámadást: a teljes bankszektor nettó profitja 49 millió lej, azaz valamivel több, mint tízmillió euró volt. Az előző évek hatalmas veszteségei után sok bank nullszaldósan zárta a 2013-as esztendőt, az összforgalomhoz képest néhány banknak ugyanakkor minimális profitot sikerült összehozni. A Ziarul Financiar pénzügyi napilap adatai szerint harminc működő romániai pénzintézet közül az első három piacvezető részesedése: BCR 20,1, BRD 13,6 és a Transilvania Bank 7,3 százalék. A magyar tőkével működő OTP Bank az országos középmezőnyben foglal helyet, tavalyi piaci részesedése 1,1 százalékos volt. A sor végén találhatóak a legkisebb pénzintézetek: a Bank Leumi, a Libra Bank és a Creditcoop egyenként 0,3, illetve 0,2 százalékos részesedéssel.
A hazai bankszektor utóbbi öt esztendejének legnagyobb gondja a maga előtt gördített, hatalmas, nem performáns hiteltömeg. A rosszul kihelyezett hitelek aránya 2013-ban a teljes hitelállomány 22 százalékát tette ki. Pénzügyi szakemberek szerint az idei volt az első esztendő, amikor az előző évekhez képest – ha sokkal szigorúbb feltételek mellett is, de – meglendült a hitelezés. Az utóbbi két évben kihelyezett hitelek 67 százalékát gyakorlatilag hat bank finanszírozta a harmincból: BCR, BRD, Transilvania Bank, UniCredit, CEC és a Raiffeisen Bank. A mintegy 81 milliárd euró romániai össztőkével rendelkező hat legerősebb bank a piacvezető a hitelezésben és egyéb pénzügyi műveletekben. Súlyosbodó anyagi gondjaik miatt a kisebb bankok közben vagy tulajdonost cseréltek – RIB, ATE Bank és Nextebank –, vagy jelenleg keresnek új főrészvényeseket, akik pénzügyi apporttal tudnának segíteni piaci gondjaikon, mint például a Volksbank. A Citibank és az RBS kivonult a romániai piacról.
Külföldi és hazai pénzügyi szakértők egybehangzó véleménye szerint a romániai piac lehetőségeihez képest túl sok pénzintézet működik az országban, a kis bankok egyre nehezebben tudnak talpon maradni, olyan körülmények között, amikor a multinacionális cégekként működő nagybankok romániai fiókintézetei sem kapnak megfelelő finanszírozást a nyugati anyabankoktól.
A baj oka: irreális növekedés
Pénzügyi szakemberek szerint a teljes európai bankszektor is nehéz helyzetbe került a válsággal, a romániai állapotok azonban az uniós átlaghoz képest sokkal riasztóbban alakultak az elmúlt 7 évben. A baj fő oka, hogy Romániában rendkívüli kiegyensúlyozatlan növekedés történt 2004 és 2009 között. Míg 2000-ben 35 ezer ember dolgozott a bankok alkalmazásában, ez a szám nyolc év alatt megduplázódott. A válság előtti években évi rendszerességgel évi ezer bankfiók nyílt Romániában, a növekedés európai viszonylatban is példa nélküli volt. A bankárokat elkábította Románia évi 4-5 százalékos GDP-növekedésének ígérete, a válság beköszöntével pedig a nagyarányú tervek egyik napról a másikra összeomlottak. A „buletines hitelek” dömpingje oda vezetett, hogy a kihelyezett hitelállomány ötödét nem sikerül visszaszerezniük a bankoknak, a hatalmas veszteség pedig alapjaiban rázta meg a romániai bankszektort.
Ma a bankok legalább fele már nem hitelez, vagy olyan feltételekhez köti a hitelezést, aminek csak a potenciális igénylők (a magánszemélyek és a cégek) töredéke felel meg. Ez a gazdaság szempontjából visszahúzó erő, hiszen stabil, kiszámítható pénzügyi források nélkül nincs gazdasági növekedés. A jelenség nem újkeletű, hiszen már Széchenyi István megírta 1830-ban, hogyha a hitel kihelyezése nincs biztonságban, illetve a hitelezési perek nem folynak megfelelő gyorsasággal, és a rossz adósoktól nem lehet időben behajtani a pénzt, akkor a gazdaságnak nincs jövője. Ma ez a jelenség általánosítható Romániában: a magánszemélyek és a cégek sorozatos fizetésképtelenségének miliőjében a bankok várakozó állásponton vannak, tehát nem hiteleznek.
Kis cégnek nincs kölcsön
Az olcsó hitelek megszerzésének hiánya ma azért is elgondolkoztató Romániában, mert a bankok megszorító intézkedéseinek látszólag ellentmondanak Mugur Isărescu, a jegybank kormányzójának piacélénkítő lépései: a BNR alapkamata többször is csökkent az elmúlt időszakban, miközben a jegybanki kormányzó azzal vádolta meg a kereskedelmi bankokat, hogy a nemzeti bank törekvései ellenére sem hajlandóak hitelezni.
A BNR által fenntartott magas likviditás, a piacon jelen lévő magas pénzmennyiség ellenére a bankok azzal érvelnek, hogy a kormánynak határozott lépéseket kell tennie a jogbiztonság irányába, másrészt a kis cégek hitelezéséhez állami garanciavállalásra vagy legalábbis kamattámogatásra volna szükség. Tény, hogy a bankok megszigorított feltételrendszerének ma kevés hiteligénylő felel meg, másrészt a jó, fizetőképes ügyfelekért ádáz küzdelem folyik. A dinamikusan fejlődő, nyugat-európai gazdaságok motorját jelentő kis- és közepes vállalkozások hazai hitelezése továbbra is megoldatlan. Megfelelő ingatlangaranciák híján a legtöbb bank csak úgy hajlandó kis céget meghitelezni, ha a tulajdonos magánemberként, magánvagyonával is jót áll, vagy ennek hiányában közeli ismerősök, rokonok ajánlják fel a lezálogosítható javakat. Érthető tehát, hogy a rendszer ilyen formán nem működőképes: sok kisvállalat takaréklángon él, vagy egyszerűen csődbe megy.
Magas fizetések, kevesebb alkalmazott
A rendszerváltás óta eltelt két és fél év évtizedben a legtöbb fiatal álma az volt, hogy valamilyen pénzügyi intézményben dolgozhasson. Az egyetemek és főiskolák soha nem látott méretekben ontották a pénzügyi, banki szektor szükségleteit kielégíteni hivatott szakembergárdát. 2007 decemberében például 65 657 banki alkalmazott dolgozott Romániában: a kétezres évek eleje óta számuk évről évre nőtt. A pénzintézetek romániai fiatalok ezreinek kínáltak a hazai átlagfizetések színvonalát kétszer-háromszorosan meghaladó béreket. Az elmúlt tíz évben a hazai bankszektorban a nettó átlagfizetés folyamatosan ezer euró körül mozgott, ez idén áprilisra nőtt mintegy 1100 euróra. A rendszerben benn maradt alkalmazottak tehát az idei első félévben kerestek a legtöbbet, miközben a 2008 decemberében jegyzett 71 620 banki alkalmazottból idén áprilisra 58 051 maradt, azaz mintegy 14 ezer munkatársától vált meg a hazai bankszektor. Ez eleve azt is magával hozta, hogy a bankok egyre kevesebb új állást hirdetnek meg, viszont a megmaradó főállású munkatársak bérezése nőtt.
eltörekvő OTP Bank
Feltörekvő OTP
Noha tavalyi 1,1 százalékos részesedésével az OTP Bank a mintegy harminc romániai pénzintézetet kitevő bankrendszer toplistájában a 18. helyet foglalta el, a portugál Banco Comercial Portuguestől nemrég megvásárolt Millenium Bank révén piaci részesedését idén nyáron 2,1 százalékra növelte. A 39 millió eurós vételár az OTP számára jó üzletnek bizonyult a Millenium Bank mintegy 0,8 százalékos piaci részesedésének a megszerzéséért. Tavaly a Millenium 5,9 millió eurós veszteséggel zárta az évet.
„A Millenium Bank megbízható hitelintézet Romániában, erőteljes lakossági orientációval. Ez az akvizíció egy újabb lépés, amely megerősíti az OTP romániai jelenlétét, különösen lakossági téren” – nyilatkozta Diósi László, az OTP Bank Románia vezérigazgatója az adásvétel alkalmából az MTI-nek. Az akvizíciót követően az OTP Bank Románia ügyfeleinek száma megközelíti a 400 ezret, bankfiókjainak száma a 150-et, ATM-jeinek száma pedig meghaladja a 160-at. Július közepén a Ziarul Financiar gazdasági lap azt írta, az OTP-nek 900 alkalmazottja és 84 fiókja van Romániában, ahol a kétezres évek eleje óta van jelen. Az OTP folyamatosan próbálkozott részesedése növelésével, érdeklődött a BCR, a Banca Transilvania, a Banca Þiriac, Banca Carpatica, illetve az RBS iránt, de ezek a tárgyalások nem vezettek eredményre, mostani piaci részesedését szerves növekedés révén érte el.
Életútja sporttörténet, nemzetközi tapasztalat és közösségi elköteleződés. A kolozsvári medencéktől az amerikai egyetemi bajnokságig, majd vissza Erdélybe: Baloga Istvánt vízilabdázóként, oktatóként és családapaként is a kitartás vezérli.
Szilveszter éjszakáján és az új év első napjaiban jóval fagypont alatti hőmérséklettel búcsúzik az óesztendő, és köszönt be az új esztendő. Hétvégére, illetve a jövő hét elejére azonban enyhül a hideg idő.
Karácsony előtt idén nem a szokásos takarítással foglalkoztunk, hanem egy különleges utazást választottunk: Malagát és Granadát fedeztük fel Andalúzia napsütötte vidékén. A mediterrán városok lenyűgöző erődítményei az első pillanattól magukkal ragadtak.
Harmincöt éve szolgál Marosszentgyörgyön, nemrég jelent meg a századik verseskötete, és december elején a prefektúra is kitüntette a közösségért végzett szolgálatáért. Baricz Lajos római katolikus plébánossal a szolgálatáról és az ünnepről beszélgettünk.
Lehet-e egyszerre fergeteges bulikat tartani és Jézus örömhírét hitelesen képviselni? Miklós Gyuri szerint nemcsak lehet, hanem kell is. A kolozsvári zenész és vallástanár a vele készült beszélgetés során hitről, zenéről, küldetésről és arról vall.
A gyulai Százéves Cukrászda korábban is megkerülhetetlen pontja volt a viharsarki városnak, az idén elnyert Magyarország Tortája cím pedig csak még több vendéget vonz a létesítménybe. Decemberi látogatásunkkor „belekóstolunk” az egykori kávéházi miliőbe.
Télies, hideg napok elé nézünk az esztendő utolsó hetében, éjszakánként mindenütt fagypont alá süllyed a hőmérő higanyszála. A nappalok sem lesznek sokkal enyhébbek, a csúcshőmérséklet többnyire alig haladja meg a fagypontot, napközben is hideg lesz.
A fiatal generáció nagy mértékben ki van szolgáltatva a közösségi oldalakon terjedő, a Ceaușescu diktatúrája, a totalitárius rendszerek iránti nosztalgiát és szélsőséges eszméket terjesztő tartalmaknak – derült ki nemrég egy elemzésből.
A karácsonyra készülődés jegyében az Erdélyi Napló Keskeny út című videós összeállítása keretében három lelkipásztor mesél arról, hogyan készülnek a híveik a karácsonyra.
Az újságíró sosem megy igazán szabadságra – legalábbis ezt szokták mondani nekem a barátaim, az ismerőseim, a családom. Mert valóban figyelek, látok, jegyzetelek, amikor utazom is. Valóban, mindig úgy alakul, hogy történeteket hozok haza.
szóljon hozzá!