Az atomenergiától nem kell félni

– Miért fontos, hogy minél szélesebb kör ismerhesse meg az atomenergia hasznosságát?

– Az atomenergia felhasználása, az atomerőmű működése Magyarországon már természetesnek mondható, és elfogadott a közvélemény több mint hetven százaléka számára. Szeretnénk azonban, ha az országhatárokon túl élők is meggyőződnének róla, és hinnének az atomerőművek biztonságos működtetésében. Erről leginkább az itt élők, a paksiak példája győzhet meg bárkit. Nekem is két gyermekem, két unokám él itt, s ha egy anya úgy látja, hogy gyermekeit itt biztonságban nevelheti, annál hitelesebb bizonyíték aligha kell. Tény, voltak hibák, bármelyik iparágnak ki kellett nőnie a gyermekbetegségeit. Az atomenergetika az egyik legfiatalabb, annak ellenére, hogy már több évtizedes. A kezdeti hibákból tanulva megtörténtek azok a fejlesztések, amelyek alapján ma bátran kijelenthetjük: a most működő és a jövőben felépülő atomerőművek biztonságosak. Fukusimában 25 ezer ember természeti katasztrófa, egy szökőár következtében pusztult el, nem pedig az atomerőműben keletkezett hiba miatt.

– Az emberekben mégis él bizonyos félelem az atomenergiával szemben. Mit gondol, miért?

– Mert nem tudják, miről is van szó. Az atomerőművet lényegében az különbözteti meg a szénnel vagy gázzal működő egyéb áramtermelő erőművektől, hogy a kazánt itt a reaktor működteti, amelyben maghasadás szabadít fel energiát. Az erőmű működtetése roppant szigorú ellenőrzés mellett zajlik, ki merem mondani, a biztonsági feltételek százszázalékos valószínűséggel kizárják, hogy valakit egyáltalán észrevehető mértékű sugárzás érjen. Egy tüdőszűrés során a pácienst annak a sugárzásnak a sokszorosa éri, mint ami egy itt dolgozót egész év alatt. Az emberek azonban érzelmileg másként viszonyulnak a dologhoz. Az orvoshoz gyógyulni mennek, hisznek benne, ezért az sem zavarja őket, hogy sugárzást kaphatnak. Ezzel szemben a nukleáris iparág egy nagyon negatív eseménnyel, Hirosimával és Nagaszakival kezdődött, a hidegháborús időszak pedig csak fokozta ezt a félelmet.

– Az új zöldenergia-technológiák megjelenése, illetve a hagyományos energiatermelés mellett még mindig megéri atomerőműveket működtetni, újakat építeni?

– Egyértelműen. A környezeti hatást tekintve az atomerőművek működtetése kedvező. Egyre több energiára van szükségünk, amit azonban egyre inkább széndioxidmentesen kell előállítani. A szél és napenergia használata jó, de nem kiszámítható, hiszen nem mindig fúj a szél, nem mindig süt a nap. Az atomenergia előállítása ezzel szemben stabil, kiszámítható – és jelentős versenyképességi tényező az ára is. Agáz ára folyamatosan nő, az így termelt áram ára pedig 70 százalékban a gáz árától függ. Ha a gázár megduplázódik, az 1,7-szeres emelkedést jelent az áram árában. Az atomerőművekben termelt áram esetében azonban az urán árának növekedése alig jelentene változást. Az urán árának megkétszereződése a termelt villanyáram árában maximum tíz százalékos növekedést vonna maga után, mert az urán ára csak a költség 15 százalékát jelenti. A szükséges üzemanyagtömeg mennyisége sem lényegtelen. Egy urántöltet egy évig folyamatosan üzemel, egy kisebb teremben két évre elégséges nyersanyagot lehet tárolni, míg hasonló mennyiségű áram előállításához egy szénnel működő erőműbe millió tonna számra kell szenet lapátolni.

– Mekkora most a paksi erőmű kapacitása, és milyenek a kilátások?

– A magyarországi villamosenergia-fogyasztás 38 százalékát biztosítja ma az erőmű. Ezt azonban bővíteni szeretnénk, amihez megvan a politikai támogatás is. Jelenleg négy, egyenként 500 megawatt teljesítményű blokkal rendelkezünk: az I-es számúnak lejárt az eredetileg harminc évre tervezett üzemideje, a II. jövőre, a III-as és IV-es esetében ez egy-egy évvel később történik meg. De tovább működtethetők, a műszaki feltételek adottak egy húszéves működés-meghosszabbítás eléréséhez. A szovjet tervezők szokása volt hatalmas tartalékkal építeni, így erre nyugodtan alapozhatunk. A jelenlegi blokkok közül az utolsót 2037-ben kell leállítani. A parlament elfogadta a bővítési stratégiát, amely kimondja, hogy a paksi atomerőművet tovább akarja működtetni, ezért új blokkok építése következik. Egy új blokk építtetése esetén a tervezés, versenyeztetés, kivitelezés 10-11 év is lehet. Az energiastratégia szerint 2015-ben egy első, két év múlva még egy, és 2038 után pedig további két blokk épül Pakson.

– Az energiatermelés mellett milyen szerepet tölt be a paksi erőmű?

– A paksi erőmű 2485 alkalmazottat foglalkoztat, a bedolgozó cégek munkatársaival együtt tízezer ember él meg ebből. Ez azonban önmagában nem lenne elég ahhoz, hogy országszerte ekkora elfogadottsága legyen a cégnek. Jelentős társadalmi felelősségvállalást is kifejt a cég a sport, kultúra, oktatás, egészségügy és egyéb területek támogatásával. Az általunk működtetett alapítványnak félmilliárd forintot juttatunk évente. Az alapítvány által kiírt pályázatokon a régió önkormányzatai, intézményei juthatnak támogatásokhoz. Ezt európai uniós vagy állami pályázatokhoz használhatják önrészként, segítségével az összeg tízszeresét tudják megszerezni. Fenntartunk egy középiskolát, amelynek finanszírozásával elértük, az átlagnál jobb pedagógusok oktatnak, elitiskolává vált. A sport terén bajnok kosárlabdacsapatot, NB I-es futballcsapatot működtetünk. Az egészségügyet különböző műszerek megvásárlásával segítjük. Ezek mind-mind hozzájárulnak társadalmi megítélésünk magas színvonalának biztosításához.

– A fukusimai katasztrófa megmutatta, milyen hatással lehetnek az atomerőművekre a természeti katasztrófák. Paks esetében nincs ilyen veszély?

– Nemzetközi tekintélyű szakemberek állítják: a paksi és az Európai Unióban működő többi atomerőmű kibírta volna a fukusimaihoz hasonló természeti csapást. A japán földrengés és szökőár után az unió valamennyi erőművében elvégezték az úgynevezett stressztesztet, a biztonsági ellenőrzés kimutatta, hogy az adott erőmű mennyire állna ellen egy előre nem látható természeti katasztrófának. A paksi erőmű a legjobbak egyikének bizonyult, biztonságosságát pedig igyekszünk minél szélesebb körben tudatosítani. Évente 35 ezer látogatót fogadunk, akiknek készséggel megmutatjuk a létesítményt. Ha egy ország atomerőművet épít, az ügyben a környező országokban is közmeghallgatásokat kell tartani, volt ilyen már Eszéken, Nagyváradon és Ausztriában is. Fontos, hogy az emberek is úgy lássák, hogy biztonságos a paksi erőmű. Egyébként le szeretném szögezni: valamennyi jelenleg működő atomerőmű biztonságos, így a cernavodai is, ahol ugyan nagyobb a földrengések gyakorisága, de a helyi adottságoknak megfelelően tervezték és építették meg. A Csernobil után létrejött atomerőművek világszövetsége, a WANO nagyon szigorú önellenőrzési gyakorlatot vezetett be, időszakonként bizottság száll ki az atomerőművekbe, és háromhetes, minden apró részletre kiterjedő ellenőrzést hajt végre. Az uniós csatlakozás feltétele volt, hogy a csernobili típusú erőműveket le kellett állítani, és ez meg is történt.

– Mit üzen azoknak, akik attól tartanak, hogy a radioaktív sugárzás rákot okoz?

– Érdemes újra és újra leszögezni: a sugárzásnak az a mértéke, ami a dolgozóinkat éri, nem nagyobb, mint amit a kozmikus sugárzásból kapnak a repülőgépen utazók. Az emberek évi rendszeres egészségügyi ellenőrzésen és rákszűrésen esnek át, ezért aztán évek távlatában követhető, időben észlelhető bármiféle elváltozás. Tőlünk független vizsgálat mutatta ki egyébként, hogy a régióban a rákos betegségek aránya kisebb, mint máshol. Tegyük hozzá, a pozitív kép kialakulását segíti az is, hogy az itt dolgozók fizetése magasabb az átlagnál, képzettebbek az átlagnál, adnak arra, és meg is engedhetik maguknak, hogy jobb életvitelt folytassanak, egészségesebben éljenek. Az atomerőműben nincs olyan károsanyag-kibocsátás, mint más iparvárosokban, azaz nincs füst, por és más szennyezés, tisztább a levegő. És még valami: alapos méréseket folytatunk a régióban, évente több tízezer vizsgálatot végzünk például az itt termelt, tojás, tej, a víz és más termékekben. Soha nem találtunk rendellenességeket. Az erőmű halastavait sokan, több, mint nyolcszáz egyesületi tag látogatja rendszeresen, gyermekek, családok horgásznak itt. Az itt fogott halat meg is esszük. Ha bármi veszély felmerülne, biztosan nem tennénk.