
Fotó: Szigeti Vajk István
Miközben a honvédelem, a belügyminisztérium és a kulturális tárca idei költségvetéséhez képest 2016-ban sokkal több pénzt kap majd, lényegesen kevesebb jut a szállítási és a környezetvédelmi minisztériumoknak. Nem nő a minimálbér, és továbbra is a nyugdíjak kifizetése jelenti az állami költségvetés legnagyobb kiadását. Körkép a Cioloş-kormány jövő évi költségvetéséről.
2015. december 19., 17:142015. december 19., 17:14
2015. december 19., 17:162015. december 19., 17:16
Ismertette Dacian Cioloş szakértői kormánya költségvetés-tervezetét Anca Dragu Paliu pénzügyminiszter. Többek között megtudtuk, hogy jövő évtől a munkahelyek számának újabb növekedésével számolnak, de a minimálbéreket egyelőre befagyasztják. Pedig a bérnövekedésre igény lett volna, hiszen mintegy másfélmillió minimálbéres – az alkalmazottak 30 százaléka – várta január elsejétől az előző kormány által beígért 1200 lejt. Idén a bérek két alkalommal is nőttek: januárban 75, és júliusban ismét 75 lejjel, így a minimálbér most 1050 lej. Victor Ponta exminiszterelnök ezt a stratégiát kívánta folytatni.
A Capital című gazdasági hetilapnak adott interjújában a pénzügyminiszter úgy fogalmazott: a minimálbér újabb emelése jelentősen csökkenthetné Románia gazdasági versenyképességét.
Dragu Paliu a költségvetés tervezetének közzététele után óvatosan fogalmazott: „Behatóan elemezzük majd a minimálbér emelésének várható következményeit, és esetleg javasolni fogjuk, mekkora emelések lennének megfelelőek. Hiába jelentenénk most be, hogy megtámogatjuk a gazdaságot egy ilyen nagylelkű csomaggal, mert könnyen megeshet, hogy ez káros hatással lenne az üzleti életre. Nem lehet ilyen elhamarkodott lépéseket tenni.” Az új kabinet attól is tart, hogy a megnövelt minimálbérek és azok adóterhei miatt a munkaadók ismét több embert foglalkoztatnának feketén. A pénzügyminiszter a minimálbér-növelést kimondottan a magánszféra szempontjából vizsgálná, hiszen mint fogalmazott, a megszavazott fizetésemelések révén a költségvetési ágazatban már nincsenek minimálbér alatti illetmények.
A munkaerőpiac torzulásai
Román gazdasági lapok már korábban felhívták a figyelmet arra, hogy a munkaerőpiacon súlyos torzulások tapasztalhatók. Miközben erőltetett ütemben nőtt a minimálbér, ezzel párhuzamosan látványosan emelkedett a minimálbéresek részaránya az alkalmazottak körében. A Capital című hetilapnak a munkaügyi tárca statisztikái alapján készült grafikonja jól mutatja, hogy 2010-ben a 4,8 millió munkaszerződés 16,5 százaléka, azaz 801 ezer volt minimálbérre kötve, 2015-re viszont az 5,4 millió munkaszerződésnek már 29,3 százaléka – 1,58 millió alkalmazott – lett minimálbéres. 2014-ben a Román Nemzeti Bank egy felmérést végzett arról, hogyan viselkednek a cégek a munkaerőpiacon. Ebből kiderült, hogy a megkérdezettek 58 százaléka szándékozott a minimálbér-emelés okozta költségnövekedést a termékei árába beépíteni, és 47 százalék közölte, hogy csökkenteni fogja a létszámnövelést. Elemzők szerint ezek a válaszok előreláthatóak voltak, hiszen az erőltetetten növelt minimálbér drágítja a munkaerőt, és nem tükrözi a termelékenységet. Ionuţ Dumitru, a Pénzügyi Tanács elnöke is a versenyképesség csökkenésétől tartott, ha a korábbi ütemben nőne tovább a minimálbér.
„Igaz, hogy a minimálbér nem túlságosan nagy, de az átlagbér is nagyon alacsony” – fogalmazott Dumitru. Ma az országban a munkaerő költsége a vállalatok költségeinek egyharmadát jelenti. Miközben az alkalmazottak számára a fizetések emelkedése egyértelműen előnyös, ha a béremelések nem tükrözik a termelékenység növekedését, ez a folyamat az egész gazdaságot erodálja, és az egészből csak az állam nyer, mert rejtett adózással állunk szemben. A júliusi 1050 lejes minimálbérek nyomán az alkalmazók költségei 93 lejjel nőttek, amiből 53 lejt kapott a munkavállaló, 40-et meg az állam.
A magánnál nem, az államnál igen
A magánszektorban dolgozó alkalmazottakat persze a pénzügyminiszter óvatossága egyáltalán nem boldogítja, hiszen december elsejétől egységesen tíz százakkal nőtt a közalkalmazottak bére, de 25 százalékkal emelték az egészségügyi alkalmazottak fizetését és 15 százalékkal a pedagógusokét is. Az mindenki számára jó hír viszont, hogy jövőben is folytatják az Első Lakás programot és 1,5 milliárd lejre bővítik annak garanciaalapját.
A pénzügyminiszter bejelentette: a 2016-os költségvetés 231,12 milliárd lejes bevétellel számol, ami tavalyhoz képest 1,6 százalékos növekedést jelent. A kiadások terén már jóval nagyobb a többlet: az idei költségvetési költekezés 252 milliárd lejes sarokszáma 6,8 százalékkal több mint 2015-ben, a költségvetés tervezett hiánya a GDP 2,95 százaléka. A Cioloş-kormány jövőre 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel számol.
A pénzügyminiszter szerint a költségvetés alapelve a pénzügyi stabilitás és kiszámíthatóság, nem terveznek új adóterheket, és a jelenlegi adókat, illetékeket sem áll szándékukban növelni. Egyedül a begyűjtés hatékonyságát szeretnék növelni, így az államkasszának tartozó cégek és magánszemélyek nem dőlhetnek nyugodtan hátra.
A bevételek és kiadások sarokszámai
Jövőre a kormány legfontosabb bevételei a társadalombiztosítási befizetések lesznek. Ettől az adónemtől a román költségvetés 61,7 milliárd lejt remél, a teljes állami költségvetés 26,7 százalékát, 4 milliárd lejjel többet, mint 2015-ben. Tervek szerint a négy százalékos ÁFA-csökkentés miatt az állami forgalmi adó 5 milliárddal lesz kevesebb, mint az idei, így várhatóan 52,3 milliárdot bevételezhet az államkassza. Csökkenő tendenciát mutat a jövedelem- és profitadóból származó 26,2 milliárd lejes tervezett bevétel is.
A társadalombiztosításnak azonban magas bevételei ellenére is legalább harminc százalékkal kell többet kifizetnie, mint amennyit inkaszol: a nyugdíjakra és egyéb hasonló juttatásokra szánt 79,4 milliárd lej az államkassza teljes bevételének a 31,5 százalékát viszi el. Második helyen a költségvetési alkalmazottak 57,2 milliárd lejes béralapja szerepel, míg az állami beruházások a költségvetési kiadások mintegy 15 százalékával a negyedik helyre kerültek: a gazdaságélénkítő szerepet is játszó állami beruházásokra összesen 37,7 milliárd lejt szán a kormány.
A GDP-arányos költségek sarokszámai: a társadalombiztosítás 10,6 százalékot visz el, az összes beruházások 5,1 százalékot kapnak, az egészségügyre 4,2 százalék, a tanügyre 3,6, honvédelemre 1,7 százalék, és a kutatásokra 0,4 százalék jut.
Megvédjük magunkat!
A világpolitika alakulása és a hazai propagandagépezet irányultsága miatt tavalyhoz képest 48 százalékkal több pénzt kap a honvédelem és 20,6 százalékkal a belügy. A honvédelmi és a belügyminisztérium jelentősen megnövekedett költségvetését elsősorban a munkaügyi, a regionális fejlesztésért felelős, a közigazgatási, környezetvédelmi és az európai alapokért felelős tárcák költségvetéséből faragták le. A 2016-os költségvetés tervezetében üres a „vallási intézmények” oszlopa: templomok építésére, felújítására vagy állagmegőrzésére jövőre az államkassza nem szán pénzt. A Román Ortodox Patriárkia szóvivője, Vasile Bănescu a Pro Tv-nek azt mondta, „Ez egy tervezet, amiről még beszélni kell. A tartalma természetesen nem okoz örömet nekünk, ugyanis a nagy állagmegőrző és karbantartási terveink, és a Nemzet Megváltásának Katedrálisa mind nemzeti jelentőségű munkák. Ebből a szemszögből nézve ez a döntés sajnálatosnak nevezhető.”
Ha az egyházak nem is, de az egészségügy 11,6 és az oktatás 10,4 százalékkal kap több pénzt jövőre. A kabinet szándékairól beszél, hogy 130 százalékkal növelték meg az Információs Társadalomért Felelős Minisztérium költségvetését, ami jövőre 425,54 millió lej.
A katonaság és a belügyminisztérium mellett a jövő évi költségvetés nagy nyertese a kultúra, hiszen 29 százalékkal kap többet a tárca, éves költségvetése 757,3 millió lej. Legtöbbet, 65,4 százalékot a környezetvédelemtől – 1,33 milliárd lejt – és a szállítási minisztériumtól – 2,9 milliárd lejt – faragtak le.
A francia Nemzetgyűlés első olvasatban elfogadta a Korzika autonómiájáról szóló alkotmánymódosítást, amely élénk politikai vitát váltott ki Franciaországban és az Európai Parlamentben is.
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
szóljon hozzá!