
Fotó: Szigeti Vajk István
Miközben a honvédelem, a belügyminisztérium és a kulturális tárca idei költségvetéséhez képest 2016-ban sokkal több pénzt kap majd, lényegesen kevesebb jut a szállítási és a környezetvédelmi minisztériumoknak. Nem nő a minimálbér, és továbbra is a nyugdíjak kifizetése jelenti az állami költségvetés legnagyobb kiadását. Körkép a Cioloş-kormány jövő évi költségvetéséről.
2015. december 19., 17:142015. december 19., 17:14
2015. december 19., 17:162015. december 19., 17:16
Ismertette Dacian Cioloş szakértői kormánya költségvetés-tervezetét Anca Dragu Paliu pénzügyminiszter. Többek között megtudtuk, hogy jövő évtől a munkahelyek számának újabb növekedésével számolnak, de a minimálbéreket egyelőre befagyasztják. Pedig a bérnövekedésre igény lett volna, hiszen mintegy másfélmillió minimálbéres – az alkalmazottak 30 százaléka – várta január elsejétől az előző kormány által beígért 1200 lejt. Idén a bérek két alkalommal is nőttek: januárban 75, és júliusban ismét 75 lejjel, így a minimálbér most 1050 lej. Victor Ponta exminiszterelnök ezt a stratégiát kívánta folytatni.
A Capital című gazdasági hetilapnak adott interjújában a pénzügyminiszter úgy fogalmazott: a minimálbér újabb emelése jelentősen csökkenthetné Románia gazdasági versenyképességét.
Dragu Paliu a költségvetés tervezetének közzététele után óvatosan fogalmazott: „Behatóan elemezzük majd a minimálbér emelésének várható következményeit, és esetleg javasolni fogjuk, mekkora emelések lennének megfelelőek. Hiába jelentenénk most be, hogy megtámogatjuk a gazdaságot egy ilyen nagylelkű csomaggal, mert könnyen megeshet, hogy ez káros hatással lenne az üzleti életre. Nem lehet ilyen elhamarkodott lépéseket tenni.” Az új kabinet attól is tart, hogy a megnövelt minimálbérek és azok adóterhei miatt a munkaadók ismét több embert foglalkoztatnának feketén. A pénzügyminiszter a minimálbér-növelést kimondottan a magánszféra szempontjából vizsgálná, hiszen mint fogalmazott, a megszavazott fizetésemelések révén a költségvetési ágazatban már nincsenek minimálbér alatti illetmények.
A munkaerőpiac torzulásai
Román gazdasági lapok már korábban felhívták a figyelmet arra, hogy a munkaerőpiacon súlyos torzulások tapasztalhatók. Miközben erőltetett ütemben nőtt a minimálbér, ezzel párhuzamosan látványosan emelkedett a minimálbéresek részaránya az alkalmazottak körében. A Capital című hetilapnak a munkaügyi tárca statisztikái alapján készült grafikonja jól mutatja, hogy 2010-ben a 4,8 millió munkaszerződés 16,5 százaléka, azaz 801 ezer volt minimálbérre kötve, 2015-re viszont az 5,4 millió munkaszerződésnek már 29,3 százaléka – 1,58 millió alkalmazott – lett minimálbéres. 2014-ben a Román Nemzeti Bank egy felmérést végzett arról, hogyan viselkednek a cégek a munkaerőpiacon. Ebből kiderült, hogy a megkérdezettek 58 százaléka szándékozott a minimálbér-emelés okozta költségnövekedést a termékei árába beépíteni, és 47 százalék közölte, hogy csökkenteni fogja a létszámnövelést. Elemzők szerint ezek a válaszok előreláthatóak voltak, hiszen az erőltetetten növelt minimálbér drágítja a munkaerőt, és nem tükrözi a termelékenységet. Ionuţ Dumitru, a Pénzügyi Tanács elnöke is a versenyképesség csökkenésétől tartott, ha a korábbi ütemben nőne tovább a minimálbér.
„Igaz, hogy a minimálbér nem túlságosan nagy, de az átlagbér is nagyon alacsony” – fogalmazott Dumitru. Ma az országban a munkaerő költsége a vállalatok költségeinek egyharmadát jelenti. Miközben az alkalmazottak számára a fizetések emelkedése egyértelműen előnyös, ha a béremelések nem tükrözik a termelékenység növekedését, ez a folyamat az egész gazdaságot erodálja, és az egészből csak az állam nyer, mert rejtett adózással állunk szemben. A júliusi 1050 lejes minimálbérek nyomán az alkalmazók költségei 93 lejjel nőttek, amiből 53 lejt kapott a munkavállaló, 40-et meg az állam.
A magánnál nem, az államnál igen
A magánszektorban dolgozó alkalmazottakat persze a pénzügyminiszter óvatossága egyáltalán nem boldogítja, hiszen december elsejétől egységesen tíz százakkal nőtt a közalkalmazottak bére, de 25 százalékkal emelték az egészségügyi alkalmazottak fizetését és 15 százalékkal a pedagógusokét is. Az mindenki számára jó hír viszont, hogy jövőben is folytatják az Első Lakás programot és 1,5 milliárd lejre bővítik annak garanciaalapját.
A pénzügyminiszter bejelentette: a 2016-os költségvetés 231,12 milliárd lejes bevétellel számol, ami tavalyhoz képest 1,6 százalékos növekedést jelent. A kiadások terén már jóval nagyobb a többlet: az idei költségvetési költekezés 252 milliárd lejes sarokszáma 6,8 százalékkal több mint 2015-ben, a költségvetés tervezett hiánya a GDP 2,95 százaléka. A Cioloş-kormány jövőre 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel számol.
A pénzügyminiszter szerint a költségvetés alapelve a pénzügyi stabilitás és kiszámíthatóság, nem terveznek új adóterheket, és a jelenlegi adókat, illetékeket sem áll szándékukban növelni. Egyedül a begyűjtés hatékonyságát szeretnék növelni, így az államkasszának tartozó cégek és magánszemélyek nem dőlhetnek nyugodtan hátra.
A bevételek és kiadások sarokszámai
Jövőre a kormány legfontosabb bevételei a társadalombiztosítási befizetések lesznek. Ettől az adónemtől a román költségvetés 61,7 milliárd lejt remél, a teljes állami költségvetés 26,7 százalékát, 4 milliárd lejjel többet, mint 2015-ben. Tervek szerint a négy százalékos ÁFA-csökkentés miatt az állami forgalmi adó 5 milliárddal lesz kevesebb, mint az idei, így várhatóan 52,3 milliárdot bevételezhet az államkassza. Csökkenő tendenciát mutat a jövedelem- és profitadóból származó 26,2 milliárd lejes tervezett bevétel is.
A társadalombiztosításnak azonban magas bevételei ellenére is legalább harminc százalékkal kell többet kifizetnie, mint amennyit inkaszol: a nyugdíjakra és egyéb hasonló juttatásokra szánt 79,4 milliárd lej az államkassza teljes bevételének a 31,5 százalékát viszi el. Második helyen a költségvetési alkalmazottak 57,2 milliárd lejes béralapja szerepel, míg az állami beruházások a költségvetési kiadások mintegy 15 százalékával a negyedik helyre kerültek: a gazdaságélénkítő szerepet is játszó állami beruházásokra összesen 37,7 milliárd lejt szán a kormány.
A GDP-arányos költségek sarokszámai: a társadalombiztosítás 10,6 százalékot visz el, az összes beruházások 5,1 százalékot kapnak, az egészségügyre 4,2 százalék, a tanügyre 3,6, honvédelemre 1,7 százalék, és a kutatásokra 0,4 százalék jut.
Megvédjük magunkat!
A világpolitika alakulása és a hazai propagandagépezet irányultsága miatt tavalyhoz képest 48 százalékkal több pénzt kap a honvédelem és 20,6 százalékkal a belügy. A honvédelmi és a belügyminisztérium jelentősen megnövekedett költségvetését elsősorban a munkaügyi, a regionális fejlesztésért felelős, a közigazgatási, környezetvédelmi és az európai alapokért felelős tárcák költségvetéséből faragták le. A 2016-os költségvetés tervezetében üres a „vallási intézmények” oszlopa: templomok építésére, felújítására vagy állagmegőrzésére jövőre az államkassza nem szán pénzt. A Román Ortodox Patriárkia szóvivője, Vasile Bănescu a Pro Tv-nek azt mondta, „Ez egy tervezet, amiről még beszélni kell. A tartalma természetesen nem okoz örömet nekünk, ugyanis a nagy állagmegőrző és karbantartási terveink, és a Nemzet Megváltásának Katedrálisa mind nemzeti jelentőségű munkák. Ebből a szemszögből nézve ez a döntés sajnálatosnak nevezhető.”
Ha az egyházak nem is, de az egészségügy 11,6 és az oktatás 10,4 százalékkal kap több pénzt jövőre. A kabinet szándékairól beszél, hogy 130 százalékkal növelték meg az Információs Társadalomért Felelős Minisztérium költségvetését, ami jövőre 425,54 millió lej.
A katonaság és a belügyminisztérium mellett a jövő évi költségvetés nagy nyertese a kultúra, hiszen 29 százalékkal kap többet a tárca, éves költségvetése 757,3 millió lej. Legtöbbet, 65,4 százalékot a környezetvédelemtől – 1,33 milliárd lejt – és a szállítási minisztériumtól – 2,9 milliárd lejt – faragtak le.
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
Az Alföldön ügyes kezű mesteremberek is készítették, Erdélyben tamburaként emlegették, Kodály a szegények hangszerének nevezte. Ma virágkorát éli: hungarikum lett, és egyre többen veszik kézbe. Gyermek- és ifjúsági citeratalálkozón jártunk Maros megyében.
A börtönlelkészi szolgálat láthatatlan, mégis létfontosságú terület a lelkipásztori munkában. Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor a szamosújvári és besztercei börtönökben vigaszt, reményt és Isten igéjét viszi a rabok számára.
„Reformátusnak kell maradnunk, a Szentírásra és hitvallásainkra építve” – vallja Kolumbán Vilmos József erdélyi református püspök. Interjúnkban Kolumbán Vilmos József a Református Egyházak Világközössége progresszív teológiai irányáról is beszélt.
Legyen szó képzőművészetről vagy irodalomról, műveiben visszaköszönnek a természettel összhangban élő faluközösségbe kapaszkodó gyökerek, az irányt mutató népi bölcsességek, a sallangok nélküli kifejezések, a deportálást túlélők közösségi traumája.
A rövid ideig tartó hideghullámot követően szerdától ismét enyhe, csapadékban gazdag időjárás várható, a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 10 fokot. Melegfronti hatásokra kell számítani.
Kutyaszorítóba kerültek a négypárti bukaresti kormánykoalíciót alkotó politikai alakulatok, köztük is kiemelten az RMDSZ: úgy kell elszámolniuk a felháborodott polgárok előtt a népszerűtlen intézkedésekért, hogy a döntést közösen hozták meg.
Házi készítésű hústermékek és pálinkák versenyét szervezi immár negyedik éve egy lelkes fiatalokból álló csapat a Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre fekvő Tordaszentlászlón. A többség számára a rendezvény remek gasztronómiai alkalomnak számít.
A reformáció genfi emlékművétől kőhajításnyira fekvő gyülekezeti házban ma is hangzik a magyar ige. A svájci városban Dániel Levente erdélyi ösztöndíjasként szolgál, amely a magyar diaszpóra számára egyszerre lelki otthon, kulturális kapaszkod&oac
Csütörtök délután nyílt meg az Apáczai 400 című képzőművészeti kiállítás a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében. A tárlat Apáczai Csere János sokoldalú szellemi öröksége előtt tiszteleg, kort&am
szóljon hozzá!