Adóügyeink szlogenje: sárgarépa és bunkósbot

Január közepén immár öt hónapja, hogy a román parlament megszavazta az adótörvénykönyvet. Épp elég idő telt el ahhoz, hogy a sikerként elkönyvelt törvénycsomagból végre előbújjanak a vállalkozók számára becsomagolt tüskék és taposóaknák. Ezt lenne hivatott ellensúlyozni a választási évben kötelező mézesmadzag, az áfacsökkentés, és néhány, a kormány által színesben tálalt kedvezmény. Az új kabinet decemberben dolgozta ki az adótörvénykönyv alkalmazási normáit, így már tudjuk, mire is számíthatunk idén.

Mindenki kötelezhető a betegbiztosításra

Miközben a politikum hosszasan ecseteli az áfacsökkentés áldásait – az emberek többet fognak költeni, jobb lesz a közérzetünk és az általános hangulat –, Ilie Şerbănescu volt reformügyi miniszter, gazdasági elemző a Krónika napilapnak adott nyilatkozatában az ingatlanadók növelésének várható következményeire figyelmeztet: mit fog lépni több százezernyi magánvállalkozó adóterheinek megnövekedése miatt? Hab a tortán, hogy Gabriel Biriş, a pénzügyminisztérium államtitkára január 3-án a Republica.ro portálnak adott interjúban kijelentette, „az idén nagy meglepetést szerzünk azok számára, akik nem jelentik be jövedelmeiket”. Az üzenet „3 millió pénzügyi kísértetnek” szólt, akik a politikus szerint valamiből élnek, de adózási nyilvántartásokban nem marad nyom utánuk.

A történet érdekessége, hogy a szakmájában kitűnő névnek örvendő Gabriel Biriş jól menő ügyvédi iroda társtulajdonosként államtitkárkodik. A sajtóban eddig mindenki kedvelte, egészen a mostani interjúig, amikor is a hazai média rávetette magát, és ízekre szedte mondandóját.

De mit mondott az államtitkár a Republica.ro-nak?

Gabriel Biriş kijelentette, hogy 3 millió román felnőtt állampolgár hiányzik az adóalanyok nyilvántartásaiból. A szakminisztérium államtitkára szerint ezek egy részét be kell emelni az adórendszerbe, ami úgy fog megvalósulni, hogy az új adótörvénykönyv értelmében pénzügyi nyilatkozatot kell letenniük, és ki kell fizetniük havi 57 lejnyi egészségügyi biztosítást, a bruttó minimálbér 5,5 százalékát. A kivételek közé tartoznak a diákok, tanulók 26 éves korig, egy (fizető) biztosított házastársa vagy szülei, a terhes nők és a rokkantak. Az adótörvénykönyv 2015-ös változata szerint eddig csak azoknak kellett egészségbiztosítást fizetniük, akik egészségügyi ellátást szeretnének, a friss változat azonban – a felsorolt kivételeket leszámítva – minden jövedelem nélküli számára előírja a fizetési kötelezettséget.

„Ha belenézünk a statisztikákba, hogy hány alkalmazott, nyugdíjas, tanuló, egyetemista vagy külföldön dolgozó van, és ezt kivonjuk a népesség számából, 3 millió ember hiányzik. Nem a szociális ellátottakról beszélek, hanem azokról, akik pénzügyi szempontból szabályszerűen nem léteznek. Ez a nyilatkozat csak egyik módszer arra, hogy megkeressük őket” – mondta Gabriel Biriş.

Az országosan nagy vihart kavaró államtitkári nyilatkozat kitért az adóreform részleteire is. „A legnagyobb kihívás annak a paradigmának a megváltoztatása, ami az állam, a pénzügyi adminisztráció és az adófizető kapcsolatát irányítja. Az adócsalást teljes mértékben ki kell iktatni: nem a következményeit kell kezelnünk, hanem az adócsalást kiváltó okokat. Semmi sem indokolhatja a törvényszegést. Aki korrupt vagy csupán választási célokból vagdossa sztrádák avatószalagjait, fizetnie kell. Az egészségbiztosító nem tud szolgáltatásokat nyújtani 20 millió biztosítottnak ötmillió fizető biztosított pénzéből ”– foglalta össze tömören az új kormánynak az adóelkerüléssel kapcsolatban kidolgozott álláspontját.

Az államtitkári tisztánlátásnak azonban nagyon sokan nem örültek. A közösségi oldalakon hatalmas vita alakult ki arról, mennyire törvényes kereset nélküli embereket megadóztatni. Röviddel az interjú megjelenése után, a szókimondó államtitkár már így fogalmazott Facebook-oldalán: „Elképesztett a kommentárok nagy száma és az a mód, ahogyan az általam elmondottakat értelmezték. Bocsánatot kérek mindazoktól, akik sértve érezték magukat.”

Leszögezte, hogy az emlegetett paragrafust nem a jelenlegi kormány találta ki. Hangsúlyozta: el kell valahogy jutnunk a normalitáshoz, hiszen az egészség és az egészségügy pénzbe kerül. Az államtitkár helyesbített: szó sem volt arról, hogy a munkanélküliektől vagy a szociális ellátottaktól szednének be pénzt.

Minden bankszámlát láthat a pénzügy

Érdekes módon Gabriel Biriş interjújában nem számolt be arról a már kirobbant felháborodási hullámról, melyet a pénzügy egy másik rendelete váltott ki. A január elején a Hivatalos Közlönyben megjelent 3770-es pénzügyi rendelet szerint 2016. január elsejétől a bankok kötelesek naponta közölni az adóhatósággal a magán- és jogi személyek számlamozgásait, műveleteit. Be kell számolniuk a bankszámlanyitásokról és zárásokról, de még az eddig titkosnak számító széfrekeszek bérléséről is tudni akar a pénzügyminisztérium. Hasonló törvény eddig is létezett, de az nem tette kötelezővé bankok számára a napi jelentések elkészítését, hanem egy-egy adós magánszemély vagy cég banki adatait kérhette ki a területileg illetékes pénzügyigazgatóság.

A közösségi oldalakon máris elkezdődött a találgatás, hogy tulajdonképpen mit akar a kormány, amikor már nyíltan is a zsebünkben kotorászik? Sokan attól félnek, hogy a külföldön dolgozók által hazautalt pénzek mozgása alapján egyféle különadóra készül a kormány. A félelem nem teljesen alaptalan, hiszen már tavaly is elhangzottak olyan politikusi nyilatkozatok, hogy minden külföldön dolgozó állampolgár jövedelmét valami formában itthon is megadózzák. (Önkéntességi alapon erre most is van lehetősége a külföldön munkát vállaló román állampolgárnak, amiért cserébe idehaza is betegbiztosítást vagy nyugdíjat kaphat).

Az újfajta adóügyi szigorról már a leköszönő Victor Ponta kormányfő is beszélt a szeptemberben megszavazott új adótörvénykönyv kapcsán. „Az amerikaiak által sárgarépa- és bunkósbot-módszernek nevezett jutalom- és büntetésrendszer bevált, vagyis az adócsökkentést erős adóhatósági ellenőrzésnek kell követnie” – fogalmazott.

Nem jobb a helyzetük azoknak a vállalkozóknak sem, akik megemelt ingatlanadót kell fizessenek. Az ingatlanadó növelését lehetővé tevő jogszabály pontatlanul fogalmaz. Ilie ªerbãnescu 25 százalékra becsüli az ingatlanadó-emelés várható költségeit, ami önmagában nem lenne baj, ha mindenki tisztán látná végkimenetelét. Az emelés ugyanis attól függ, hogy magánlakásról vagy kereskedelmi célra használt ingatlanról van szó. A különbségek óriásiak! Vállalkozói célra, cégszékhelyként használt ingatlanoknál 16-25-szörös áremelésről is beszélhetünk. Ha az ingatlan lakáscélú, az adókulcs az adóalap 0,08–0,2 százaléka, viszont a kereskedelmi célú ingatlanok adókulcsa az adóalap 0,2–1,3 százalék – ha nem értékelteti fel az adóalany szakértővel, az adókulcs a legmagasabban kiszabható 1,3 százalék helyett 2 százalék lesz. Amikor az újságíró rákérdez a polgármesteri hivataloknál, hogy mi történik, kitérő válaszokat kap. Jobb esetben megnyugtatják, hogy „nem lesz különösebb áremelkedés”. Pedig előfordulhat, hogy a tömbházlakásokban tevékenykedő kisvállalkozónak épp a tizenhatszoros ingatlanadó összege a pluszjövedelme, amitől egyből elmegy a kedve a további vállalkozástól.

Az új adótörvénykönyv egyértelműen selyemzsinórt kínál az egyéni vállalkozók számára. Egy könyvelő megfogalmazása szerint az engedélyezett magánszemélyek rákényszerülnek, hogy kft-t alapítsanak, mert annak előnyösebb adófeltételeket biztosít az állam.

Az országszerte körülbelül 400 ezer egyéni kisvállalkozónak viszont sem a politikusok, sem a gazdasági elemzők nem mondják meg, hogy ha hirtelen felindulásból és az adókedvezmények reményében kft-t alapítanak, miből fogják kifizetni adóikat, és miből fognak élni jövő tavaszig, amikor kivehetik legelső pénzeiket a cégből, hacsak nem alkalmazottként fizetik magukat annak valamennyi adózási következményeivel együtt. És ha azt is hozzászámítjuk, hogy egy kft. esetében könyvelőt kell tartani, mérleget kifizetni, hamar egyértelművé válik, hogy ennek a vállalkozási formának az adókedvezményeit teljesen elviszik az egyéb kiadások.