A pályázók elsősorban mezőgazdasági tevékenységekre kaphatnak támogatást
Fotó: Pál Árpád
Egymilliárd forintos – mintegy 3,2 millió eurós – keretösszegű gazdasági támogatásra pályázhatnak június 20-tól a Mezőség Maros megyei részén élő magyarok. A most induló gazdasági programot a magyar kormány egész Erdélyre kiterjesztené.
2017. június 16., 21:322017. június 16., 21:32
2017. június 22., 22:242017. június 22., 22:24
„Számba kell vennünk erőinket, szerveznünk kell a munkát, tudnunk kell a célt, amit el akarunk érni” – Kós Károlynak a gondolatait választotta mottójául a marosvásárhelyi Pro Economica Alapítvány, amely Marosvásárhely főterén, a Köpeczi–Teleki-házban rendezte be székhelyét. Az alapítvány fő célja, hogy javítson a romániai magyar családok életszínvonalán, a gazdasági, társadalmi, kulturális és vallási életfeltételek fejlesztésével; valamint pénzügyi és morális támogatást nyújtson meghatározott pályázati kritériumoknak megfelelő családok részére. Tervek szerint a pályázati kiírások június 20-án jelennek meg.
A Pro Economica Alapítvány ügyvezető igazgatója, Kozma Mónika (portrénkon) lapunknak elmondta: az alapítványt erdélyi, Maros megyei magánszemélyek hozták létre azzal a céllal, hogy kezelje és lebonyolítsa azokat a gazdaságfejlesztési pályázatokat, amelyeket a magyar kormány támogat. A program idén Maros megyében indul, de tervek szerint egész Erdélyre kiterjesztenék.
„Amikor a Vajdaságban elindult a magyar kormány hasonló gazdaságfejlesztő elképzelése, már akkor felmerült annak a lehetősége, hogy Erdélyben is induljon egy hasonló program. Elkezdődtek a tárgyalások a magyar külügyminisztérium és az erdélyi szakemberek között. Megpróbáltuk kitalálni, hogy mi lenne a legideálisabb megoldás, és arra jutottunk, hogy nem tudjuk azonnal egységes erdélyi programként kezdeni, hiszen Erdélyben 16 magyarlakta megye van, és akkora területen vannak jelen, mint Magyarország. Így esett a választás Maros megyére és ezen belül is a mezőségi szórványra” – magyarázza az alapítvány ügyvezetője.
Hogy könnyebben behatárolható legyen a pályázat célközönsége, az a döntés született, hogy a pályázati kiírásból azok részesüljenek, akik a mezőségi szórvány Maros megyei részén laknak, a Kolozs és a Beszterce-Naszód, valamint a Maros folyó által behatárolt területeken. Ez a Dédától Marosludasig elterülő mezőségi rész, amibe viszont nem esik bele Marosvásárhely.
Tavaly novemberben a magyar állami költségvetésben jóváhagytak egymilliárd forintot a mezőségi gazdasági fejlesztési programra. A magyar kormánykörökben született döntés alapján az átlátható és jogszerű pályáztatás lebonyolítására létrehoztak egy Romániában bejegyzett alapítványt, amelynek létrehozói erdélyi magánszemélyek, többek között egy unitárius és egy református lelkipásztor. Azért magánszemélyek, mert ez volt a legcélravezetőbb jogi forma ahhoz, hogy a román hatóságok ne tudjanak belekötni annak magyar állami finanszírozásába. A teljes magyar állami támogatást az alapítvány pályáztatás útján, gazdaságfejlesztési célokra költi el.
Bár a pályázati kiírásokat még nem sikerült véglegesíteni, a Pro Economica Alapítvány ügyvezetője szerint ez pár napon belül felkerül a civil szervezet honlapjára (proeconomicaalapitvany.ro).
Az első kategória magánszemélyeknek szól és telekkönyvezésre lehet pályázni: parcellánként 1575 lej igényelhető. A kiírás azokhoz szól, akiknek az örökölt vagy vásárolt földjére van birtoklevél, de nincs földtulajdoni lap. Elszámolhatók a földmérési munkálatok költségei, földmérési tanulmány elkészítése, földhivatali dokumentáció összeállítása és a közjegyzői díjak. Pályázó csak Maros megyéből, a pályázati célterületen állandó lakcímmel rendelkező magánszemély lehet. Jó tudni, hogy nem szabnak felső határt a pályázók számának, hiszen bár van keretösszeg – 1,5 millió lej –, amennyiben több lesz a jelentkező, ezt bővíteni tudják átcsoportosítva a többi kategóriának szánt összegeket.
A második kiírási kategória a mezőgazdaság: itt földterületekkel rendelkező magánszemélyek és vállalkozások is pályázhatnak mezőgazdasági gépek, eszközök és állatok vásárlására. Maximum 15 ezer eurónyi összeget lehet igényelni: ebben az esetben 75 százalékot ad az alapítvány és 25 százalékos önrésszel kell rendelkeznie az érdekeltnek.
A harmadik kategória szintén eszközök és gépek beszerzéséről szól kis- és közepes vállalkozások számára, amelyek nem mezőgazdasággal foglalkoznak. Az előző kategóriához hasonlóan itt is ugyanazok a feltételek, vagyis az alapítvány maximum 15 ezer eurós támogatást biztosít, s ez a végösszeg 75 százaléka lehet, a többivel a pályázónak kell rendelkeznie. Pályázni lehet minden olyan eszközre, amely elősegíti az adott vállalkozás fejlődését, versenyképességét és fennmaradását, vagyis a feldolgozásban és termelésben használt munkagépekre, például esztergapadokra. Nem lehet támogatást igényelni számítógépekre és irodai felszerelésre. Az alapítvány csak új eszközök vásárlását támogatja.
Fontos tudnivaló, hogy a kiírás megjelenése után harminc nap áll az érdeklődők rendelkezésére, hogy benyújtsák pályázataikat. „Ez mindenképpen elegendő lesz, hiszen a pályázatban leegyszerűsített dokumentációt kérünk. Messze nem lesz olyan bonyolult, mint egy operatív programos pályázat” – magyarázza Kozma Mónika.
A folytatásról vendéglátóm elmondta, hogy várhatóan ősszel születik végleges döntés arról, milyen módon és mikor fogják kiterjeszteni egész Erdélyre a gazdaságfejlesztő programot és mekkora összeg áll majd a pályázók rendelkezésére.
Magyar Levente az Orbán-kabinet gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkára a májusi marosvásárhelyi székháznyitón hangsúlyozta, hogy anyagi értelemben is felelősséget vállalnak a külhoni magyarságért. A magyar kormány évtizedes távlatban tervez, ezért várhatóan a kiszámítható, átlátható, hatékony program stabil pillére lesz a nemzetpolitikának. Magyar Levente szerint az anyaország támogatása olyan anyagi fellendülést eredményezhet, amilyen még nem volt Erdélyben.
A májusi megnyitón az államtitkár az anyagi részről is beszélt: „a cél az, hogy minden jó pályázatot támogassunk Erdély-szerte, mindenki számára nyújtsunk kézzelfogható támogatást, minél több embert érjünk el. A mintaprogramra összesen egymilliárd forint (mintegy 3,2 millió euró) van jóváhagyva, de szerintem már idén is lesz többletigény, s addig fogjuk emelni a keretet, amíg minden jó pályázót támogatni tudunk. Ha azt vesszük figyelembe, hogy a jóval kisebb Vajdaságban 50 milliárd forintot osztottunk szét, akkor Erdélyben elérhetjük a 100 milliárd forintot (mintegy 324 millió euró)” – ismertette Magyar Levente.
Mivel az alapelv szerint a magyar állami finanszírozású pályázatok kezdeményezettjei elsősorban határon túli magyarok, az ügyvezető igazgató szerint ennek pontos szabályozásán még dolgoznak, tehát valamilyen formában ez a pályázati kiírásban is szerepelni fog.
Az általunk megkérdezett erdélyi szakemberek egyértelműen pozitív előrelépésnek tartják az Orbán-kabinet döntését. Egy neve elhallgatását kérő közgazdász azonban fenntartásait is megfogalmazta a Marosvásárhelyen bejegyzett alapítvány munkájával kapcsolatban. Úgy fogalmazott, az RMDSZ-közeli Pro Economica Alapítvány csak akkor végezhet célravezető és sikeres munkát, ha semmilyen módon nem kötődik RMDSZ-es pártutasításokhoz. „Ismerjük a Communitas Alapítvány szomorú történetét, ahol gyakorlatilag nem juthat támogatáshoz az, aki az RMDSZ-t bírálja, vagy az RMDSZ ellenzékeként azonosítják be. Az erdélyi alapítvány működésében ezért is kiemelt szerepet kell kapnia a magyar állami ellenőrzésnek” – fogalmazott a megkérdezett erdélyi gazdasági szakember.
Az alapítvány igazgatótanácsa
A Pro Economica Alapítvány igazgatótanácsának tagjai: Balázs Attila és Csóti Emese közgazdászok, Jakab István református esperes, Kecskés Csaba unitárius esperes és Novák Levente jogász.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.
Világszerte már 1,17 milliárd embert érint valamilyen mentális zavar, és Erdélyben is egyre többen kérnek segítséget. Vajda Ildikó pszichiáter szerint különösen aggasztó, hogy mind több fiatal és serdülő kerül rendelőbe.
Hiába nőttek a romániai fizetések, ez nem hozta magával automatikusan a vásárlóerő növekedését is, az infláció ugyanis többet „vett ki” a zsebünkből – ez a munkaerőpiacot vizsgáló tanulmány egyik legfontosabb következtetése.
Egyre több partiumi, sőt erdélyi kertben érik be a füge (Ficus carica), sőt akadnak helyek, ahol a indián banán vagy datolyaszilva is megterem.
Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.
Egy rövid erdélyi körút mindig több az egyszerű kirándulásnál: történelem, épített örökség vagy éppen érdekes találkozások egyvelege. Mi mind a hármat megtapasztaltuk, amikor Erdély több épített örökségét felkerestük.
A hét második felében még késő nyárias, 24–25 Celsius-fokos idő várható Erdélyben, a hétvégén azonban jelentős változás kezdődik. Szombattól megnő a záporok, zivatarok esélye, majd vasárnaptól tartósabban csapadékosra fordulhat az idő.
Egy épület akkor válik igazán otthonná, amikor élettel telik meg. A Kolozsvár melletti Kajántón évtizedes álom valósult meg az új református gyülekezeti ház felépítésével, amelynek története az imádságról, adakozásról, sok munkáról szól.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!