A valós költségvetési hiány sokkal magasabb, mint amiről eredetileg tudott a Bolojan-kormány
Fotó: Erdélyi Napló grafika
A Bolojan-kormány, sőt Ilie Bolojan miniszterelnök is túlélte a vasárnap leszavazott négy bizalmatlansági indítványt. Most a kormánynak kell ellenállnia a társadalmi nyomásnak és tiltakozásoknak, amelyek közül néhány már folyamatban van, mások bejelentése még várható. A helyzet súlyosabb, mint gondolnánk, miután kiderült, hogy a Ciolacu-kormányok által hátrahagyott költségvetési hiány jóval magasabb az ismert 9,3 százaléknál – írja gazdasági elemzésében a Ziarul Financiar újságírója, Cristian Hostiuc.
2025. szeptember 10., 15:572025. szeptember 10., 15:57
2025. szeptember 10., 16:162025. szeptember 10., 16:16
Azt hiszem, öt költségvetési csomag jóváhagyásán vagyunk túl, és valószínűleg továbbiak is lesznek. A költségvetési helyzet továbbra is bonyolult, az eredmények pedig még nem láthatók. Sokan kíváncsiak arra, hogy mikor mutatkoznak meg a költségvetési intézkedések eredményei – az áfaemelés, a nyugdíjakra kivetett társadalombiztosítási járulék, a kiadáscsökkentések, a 10%-os személyzetleépítések, illetve egyes közintézmények átszervezése, mások összevonása stb.
Miután nyilvánosságra hozták a júliusi költségvetés végrehajtásának eredményeit, amelyek a kiadások tekintetében semmi javulást sem mutattak – még a miniszterelnök is feltette a kérdést: hogyan nőttek végül 7%-kal a személyzeti kiadások, amikor 5%-kal kellett volna csökkenniük –, sokan kérdezték: miért nem tapasztalható javulás a hiány tekintetében.
Mindenki az év elején benyújtott és jóváhagyott költségvetéshez viszonyít, amely 2,5%-os gazdasági növekedéssel számolva, 1912 milliárd lejes GDP mellett a GDP 7%-ának megfelelő, azaz 134,6 milliárd lejes hiányt irányzott elő.
De a legnagyobb probléma nem a gazdasági növekedéssel kapcsolatos, amely sokkal alacsonyabb lesz, kisebb GDP-vel, hanem azzal a ténnyel, hogy a költségvetési hiányt a Ciolacu II. kormány elhazudta, hogy jobban mutasson. Sok minden nem szerepelt a 2025-ös költségvetésben, és ezek most kezdenek esedékessé válni, illetve hatást kifejteni.
Ha a költségvetési bevételek szintjén a számok megközelítik a tervezettet, sőt meg is haladhatják, a kiadások szintjén egyáltalán nem állnak jól az adatok, egyszerűen azért, mert voltak „rejtett” kiadások, amelyek most rossz hatással vannak a költségvetésre, most kezdenek látszani.
Ha figyelembe vesszük ezeket a kiadásokat, amelyek nem voltak nyilvánvalóak a tavaszi költségvetés elfogadásakor, akkor a költségvetési hiány nem a GDP 7, 8 vagy 9 százaléka, hanem a GDP 11%-a felé tart.
Honnan származnak ezek a kiadások, költségek, amelyek nem szerepeltek egyértelműen a költségvetésben:
60 napnál hosszabb lejáratú áfa-visszatérítések – 5 milliárd lej;
közbeszerzési versenytárgyalások, az Országos Beruházási Központ által jóváhagyott és nem egyértelműen feltüntetett kiadások
túlszerződések beruházási programoknál – 12 milliárd lej;
a Nemzeti Újjáépítési és Reziliencia Program társfinanszírozása – 10 milliárd lej;
további kamatkiadások – 13 milliárd lej.
A valóságban a kamatkiadások idén el fogják érni az 55 milliárd lejt, szemben a költségvetésbe betervezett 42 milliárddal; már júliusban is 31 milliárd lej volt a kamatkiadás. Ezek a fiókban eldugott, most előkerült kiadások 45 milliárd lejt jelentenek.
Valójában a Bolojan-kormánynak sokkal több kiadást kell kifizetnie, mint amennyit a Ciolacu-kormány tavasszal jóváhagyott a költségvetésben, ezért amikor megérkeztek az adatok, és amikor a következő hónapokban újabbak érkeznek, sokan azt fogják mondani, hogy a kiadások szintjén semmi sem történik.
Az 1., 2., 3., 4., 5. és a további költségvetési csomagok intézkedései bevételnövekedést és kiadáscsökkentést eredményeznek, de ezek nem a papíron szereplő hiányhoz, hanem a valós hiányhoz viszonyulnak. Mert az eldugott kiadások előbb-utóbb a felszínre jutnak, mint például a kamatok, amelyeket ki kell fizetni.
Amikor Bolojan miniszterelnök a Bloombergnek adott interjújában Románia fizetésképtelenségének reális lehetőségéről beszélt, akkor a valós számokra utalt, amelyekről nem beszélhetett nyíltan.
Egy héttel ezelőtt a miniszterelnök világossá tette, hogy nem látja, miként lehetne a hiányt a GDP 8%-a alá csökkenteni, ami több, mint a jelenleg emlegetett 7,3%, szemben a dokumentumokban feltüntetett 7%-kal, hiszen a költségvetési kiigazítás még nem történt meg.
A költségvetés végrehajtásának alakulása, a bevezetett fiskális csomagokban szereplő intézkedések nyomán, csak akkor lesz mérhető, ha azt a költségvetés tényleges helyzetéhez, a valós költségekhez, a fiókokban eldugott számlák állapotához viszonyítják.
A II. Ciolacu-kormány egy csökkenő hiánnyal számoló költségvetést nyújtott be, amelyben azonban szintén sok, a fiókokban eldugott számla szerepelt.
Nem tudni, mennyit fog tudni ezekből a számlákból kifizetni a Bolojan-kormány, valamint a menet közben összegyűlő többit, de az senkinek sem segít, ha a valós költségvetési helyzet a fiókban marad, mert előbb-utóbb ezek a számlák is megjelennek kifizetendőként, és akkor a számok ismét nem fognak stimmelni.
És a pénzügyi piacok ezt azonnal büntetik. Románia továbbra is nagyon magas kamatokkal vesz fel hiteleket, mert rendkívül merev költségvetése van. A kiadásokat azért sem lehet azonnal csökkenteni (a bérköltségek, a nyugdíjak és az államadósság kamataira fordított kiadások meghaladják a teljes költségvetési bevétel 80%-át), mert a számok nem jönnek ki, amikor a külső és belső elemzők vizsgálják a költségvetést.
Jelenleg nincs alternatívája a költségvetési csomagoknak (legfeljebb más, szigorúbb változatoknak), nincs alternatívája a jelenlegi kormánynak, és még a miniszterelnöknek sem, aki felvállalja, hogy folytatja a rendkívüli módon ellenzett költségvetési és szerkezetátalakítási csomagokat.
Nincs alternatívája a finanszírozást is biztosító, az Európai Bizottsággal közös programoknak sem, amelyeket Románia máshonnan nem tudna megszerezni. A társadalmi tiltakozásokon, a bizalmatlansági indítványokon, mindenki véleményén túl a végeredmény továbbra is a pénzen múlik, amelyet a kormánynak kölcsön kell felvennie, valahonnan elő kell teremtenie.
Fordította Nagy István
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
,,Ez egy következmények nélküli ország, ahol mindent ellopnak” – mondogatta az utóbbi időben szomszédom magyarországi unokatestvére, akiről utólag kiderült, hogy jobban él, mint sokan közülünk Erdélyben.
Temesvár mellett feltárt avar lovas harcos sírok újraírhatják a térség avar múltjáról alkotott eddigi ismereteket. A leletek szerint az avar elit nemcsak jelen volt a Bánságban, hanem katonai és gazdasági ellenőrzést is gyakorolhatott.
A következő három napban a néphagyományból ismert fagyosszentek idén nem hozzák „igazi formájukat”: a meteorológiai előrejelzések szerint Erdély legnagyobb részén nem kell fagyra számítani.
Egy japán kisváros művelődési házában erdélyi ételek főnek: tyúkhúsleves, pörkölt, töltött káposzta kerül az asztalra, a falakon kalotaszegi minták, a konyhában pedig egy olyan ember dolgozik, aki mindezt nem tanulta, hanem hozta magával.
Az e heti fejlemények ismét csak bizonyították, hogy nincs olyan súlyos válsághelyzet Romániában, amelyet a politikai osztály ne lenne képes tovább fokozni.
Bár csütörtökön többfelé alakultak ki záporok Erdélyben, a gazdák többsége hiába várt a tartós, kiadós csapadékot. A meteorológiai előrejelzések szerint azonban a hétvégén többfelé megérkezhet az eső.
Erőltetett menetben látott neki a bukaresti kormány a védelmi képességek fejlesztését szolgáló európai SAFE-program végrehajtásának, amelynek keretében közel 17 milliárd euró áll Románia rendelkezésére.
Lépésről lépésre Isten igéjének a fényében próbál előre haladni a megalakulásának 30. évfordulóját idén ünneplő Szatmárnémeti-Szigetlankai Református Egyházközség, amelyben Rácz Ervin Lajos lelkipásztor szerint megpróbálják összehangolni a generációkat.
Fontos mérföldkőhöz érkezett az apahidai református közösség templomépítése: a Krónika munkatársainak jelenlétében időkapszulát helyeztek el az épülő torony egyik szegletében.
Erdélyben még rétegjelenség a gombatermesztés, de egyre többen látnak benne lehetőséget. A székelyföldi Márton Zoltán gourmet-gombákat termeszt, hírportálunknak arról beszélt, hogyan működik a termesztés, mivel érdemes kezdeni, és meg lehet-e élni belőle.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!