
A valós költségvetési hiány sokkal magasabb, mint amiről eredetileg tudott a Bolojan-kormány
Fotó: Erdélyi Napló grafika
A Bolojan-kormány, sőt Ilie Bolojan miniszterelnök is túlélte a vasárnap leszavazott négy bizalmatlansági indítványt. Most a kormánynak kell ellenállnia a társadalmi nyomásnak és tiltakozásoknak, amelyek közül néhány már folyamatban van, mások bejelentése még várható. A helyzet súlyosabb, mint gondolnánk, miután kiderült, hogy a Ciolacu-kormányok által hátrahagyott költségvetési hiány jóval magasabb az ismert 9,3 százaléknál – írja gazdasági elemzésében a Ziarul Financiar újságírója, Cristian Hostiuc.
2025. szeptember 10., 15:572025. szeptember 10., 15:57
2025. szeptember 10., 16:162025. szeptember 10., 16:16
Azt hiszem, öt költségvetési csomag jóváhagyásán vagyunk túl, és valószínűleg továbbiak is lesznek. A költségvetési helyzet továbbra is bonyolult, az eredmények pedig még nem láthatók. Sokan kíváncsiak arra, hogy mikor mutatkoznak meg a költségvetési intézkedések eredményei – az áfaemelés, a nyugdíjakra kivetett társadalombiztosítási járulék, a kiadáscsökkentések, a 10%-os személyzetleépítések, illetve egyes közintézmények átszervezése, mások összevonása stb.
Miután nyilvánosságra hozták a júliusi költségvetés végrehajtásának eredményeit, amelyek a kiadások tekintetében semmi javulást sem mutattak – még a miniszterelnök is feltette a kérdést: hogyan nőttek végül 7%-kal a személyzeti kiadások, amikor 5%-kal kellett volna csökkenniük –, sokan kérdezték: miért nem tapasztalható javulás a hiány tekintetében.
Mindenki az év elején benyújtott és jóváhagyott költségvetéshez viszonyít, amely 2,5%-os gazdasági növekedéssel számolva, 1912 milliárd lejes GDP mellett a GDP 7%-ának megfelelő, azaz 134,6 milliárd lejes hiányt irányzott elő.
De a legnagyobb probléma nem a gazdasági növekedéssel kapcsolatos, amely sokkal alacsonyabb lesz, kisebb GDP-vel, hanem azzal a ténnyel, hogy a költségvetési hiányt a Ciolacu II. kormány elhazudta, hogy jobban mutasson. Sok minden nem szerepelt a 2025-ös költségvetésben, és ezek most kezdenek esedékessé válni, illetve hatást kifejteni.
Ha a költségvetési bevételek szintjén a számok megközelítik a tervezettet, sőt meg is haladhatják, a kiadások szintjén egyáltalán nem állnak jól az adatok, egyszerűen azért, mert voltak „rejtett” kiadások, amelyek most rossz hatással vannak a költségvetésre, most kezdenek látszani.
Ha figyelembe vesszük ezeket a kiadásokat, amelyek nem voltak nyilvánvalóak a tavaszi költségvetés elfogadásakor, akkor a költségvetési hiány nem a GDP 7, 8 vagy 9 százaléka, hanem a GDP 11%-a felé tart.
Honnan származnak ezek a kiadások, költségek, amelyek nem szerepeltek egyértelműen a költségvetésben:
60 napnál hosszabb lejáratú áfa-visszatérítések – 5 milliárd lej;
közbeszerzési versenytárgyalások, az Országos Beruházási Központ által jóváhagyott és nem egyértelműen feltüntetett kiadások
túlszerződések beruházási programoknál – 12 milliárd lej;
a Nemzeti Újjáépítési és Reziliencia Program társfinanszírozása – 10 milliárd lej;
további kamatkiadások – 13 milliárd lej.
A valóságban a kamatkiadások idén el fogják érni az 55 milliárd lejt, szemben a költségvetésbe betervezett 42 milliárddal; már júliusban is 31 milliárd lej volt a kamatkiadás. Ezek a fiókban eldugott, most előkerült kiadások 45 milliárd lejt jelentenek.
Valójában a Bolojan-kormánynak sokkal több kiadást kell kifizetnie, mint amennyit a Ciolacu-kormány tavasszal jóváhagyott a költségvetésben, ezért amikor megérkeztek az adatok, és amikor a következő hónapokban újabbak érkeznek, sokan azt fogják mondani, hogy a kiadások szintjén semmi sem történik.
Az 1., 2., 3., 4., 5. és a további költségvetési csomagok intézkedései bevételnövekedést és kiadáscsökkentést eredményeznek, de ezek nem a papíron szereplő hiányhoz, hanem a valós hiányhoz viszonyulnak. Mert az eldugott kiadások előbb-utóbb a felszínre jutnak, mint például a kamatok, amelyeket ki kell fizetni.
Amikor Bolojan miniszterelnök a Bloombergnek adott interjújában Románia fizetésképtelenségének reális lehetőségéről beszélt, akkor a valós számokra utalt, amelyekről nem beszélhetett nyíltan.
Egy héttel ezelőtt a miniszterelnök világossá tette, hogy nem látja, miként lehetne a hiányt a GDP 8%-a alá csökkenteni, ami több, mint a jelenleg emlegetett 7,3%, szemben a dokumentumokban feltüntetett 7%-kal, hiszen a költségvetési kiigazítás még nem történt meg.
A költségvetés végrehajtásának alakulása, a bevezetett fiskális csomagokban szereplő intézkedések nyomán, csak akkor lesz mérhető, ha azt a költségvetés tényleges helyzetéhez, a valós költségekhez, a fiókokban eldugott számlák állapotához viszonyítják.
A II. Ciolacu-kormány egy csökkenő hiánnyal számoló költségvetést nyújtott be, amelyben azonban szintén sok, a fiókokban eldugott számla szerepelt.
Nem tudni, mennyit fog tudni ezekből a számlákból kifizetni a Bolojan-kormány, valamint a menet közben összegyűlő többit, de az senkinek sem segít, ha a valós költségvetési helyzet a fiókban marad, mert előbb-utóbb ezek a számlák is megjelennek kifizetendőként, és akkor a számok ismét nem fognak stimmelni.
És a pénzügyi piacok ezt azonnal büntetik. Románia továbbra is nagyon magas kamatokkal vesz fel hiteleket, mert rendkívül merev költségvetése van. A kiadásokat azért sem lehet azonnal csökkenteni (a bérköltségek, a nyugdíjak és az államadósság kamataira fordított kiadások meghaladják a teljes költségvetési bevétel 80%-át), mert a számok nem jönnek ki, amikor a külső és belső elemzők vizsgálják a költségvetést.
Jelenleg nincs alternatívája a költségvetési csomagoknak (legfeljebb más, szigorúbb változatoknak), nincs alternatívája a jelenlegi kormánynak, és még a miniszterelnöknek sem, aki felvállalja, hogy folytatja a rendkívüli módon ellenzett költségvetési és szerkezetátalakítási csomagokat.
Nincs alternatívája a finanszírozást is biztosító, az Európai Bizottsággal közös programoknak sem, amelyeket Románia máshonnan nem tudna megszerezni. A társadalmi tiltakozásokon, a bizalmatlansági indítványokon, mindenki véleményén túl a végeredmény továbbra is a pénzen múlik, amelyet a kormánynak kölcsön kell felvennie, valahonnan elő kell teremtenie.
Fordította Nagy István
A gyenge PISA-eredmények hátterében több tényező áll, de a tanárképzés átalakítása, a több iskolai gyakorlat és a személyiségfejlesztés megkerülhetetlen. Birta-Székely Noémivel, a BBTE Pszichológia és Neveléstudományok Karának oktatójával beszélgettünk.
Immár két évtizede tevékenykedik a szatmárnémeti Aranykapu Kulturális Egyesület, amely a magyar népi hagyományok, kézműves mesterségek és az előző nemzedékek tudásának továbbadását tűzte ki célul.
A hét közepén még 23–24 Celsius-fokig emelkedhet a hőmérséklet Erdélyben, a hétvégére azonban véget ér az októberi meleg: eső, záporok és jelentős lehűlés érkezik.
A Beszterce-Naszód megyei Teke Magyar utcájában egykor a helyi magyarság derékhada élt, ma talán tízen ha maradtak. A község egykor három nemzet – szászok, magyarok és románok – otthona volt, mára a szász közösség eltűnt, és a magyarság is rohamosan fogy.
Ezért tényleg megérte: a romániai pártok ismét bebizonyították, hogy képtelenek kompromisszumra jutni egymással, így továbbra sincs működőképes kormánya az országnak – de legalább tovább nőtt az AUR kormánytényezővé válásának lehetősége.
Ritkán görgetem magam előtt a közösségi média videóit, különben belehajszolnám magam egy végeláthatatlan semmittevésbe. Nemrég mégis megakadt a szemem egy különleges képen, pontosabban egy hosszú videóanyag kimerevített képén, ami Erdélyt ábrázolta.
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.
Világszerte már 1,17 milliárd embert érint valamilyen mentális zavar, és Erdélyben is egyre többen kérnek segítséget. Vajda Ildikó pszichiáter szerint különösen aggasztó, hogy mind több fiatal és serdülő kerül rendelőbe.
szóljon hozzá!