Szatmári látogatásán Lőrinczi Zoltán államtitkár megkoszorúzta Lázáriban a 2. világháborús hősök emlékművét
Fotó: Makkay József
Trianon-napot szervezett a Szatmári Híd Egyesület. Az elmúlt tíz esztendőben a Partiumi Híd Fesztivált és a magyar hősökhöz köthető számos megemlékezést tető alá hozó ifjúsági szervezet vezetője, Krakkó Rudolf idén Lőrinczi Zoltánt, a budapesti Emberi Erőforrások Minisztériumának nemzetközi ügyekért felelős államtitkárát hívta meg előadásra. A rendezvény keretében megkoszorúzták a Szatmárnémeti melleti Lázári falu második világháborúban elesett katonáinak az emlékművét.
2021. szeptember 02., 06:372021. szeptember 02., 06:37
2021. szeptember 03., 10:132021. szeptember 03., 10:13
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács szatmárnémeti székházában szervezett rendezvényen az erdélyi származású politikus – aki korábban a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem oktatója volt – a korabeli nemzetközi diplomácia térfeléről közelítve vizsgálta a trianoni békeszerződést, illetve az oda vezető utat.
Trianon mai nemzetközi megközelítésével kapcsolatban a budapesti államtitkár érdekes történetet osztott meg hallgatóságával. Minisztériumi hivatalában fogadta az egyik olyan nyugat-európai ország nagykövetét, amely az első világháborút követően szervesen részt vett a békeszerződés előkészítésében és aláírásában. A beszélgetések során a diplomata szóvá tette, hogy hazája és kormánya tisztában van azzal, hogy Magyarország számára mekkora trauma volt a trianoni esemény, és mekkora problémát okozott területeinek elvesztése, elcsatolása, de azt javasolta: „száz év után Magyarország tegye túl magát a sérelmeken, és nézzen a jövőbe”.
„Megkérdeztem a vendégemet, nekünk miért kell csak Magyarországra gondolni? Miért ne beszéljünk a magyar nemzetről? Miért ne formálhatnánk jogot arra, hogy a magyar nemzet fájdalmat érezhessen a trianoni béke után nehéz helyzetbe került nemzetrészekért, amelyek száz éve szenvednek magyarságukért?
Felvetéseimre a tapasztalt nyugati diplomata nem válaszolt, hanem hosszan elnézett a fejem mellett és elbúcsúztunk” – idézte fel a trianoni békediktátum mai nemzetközi megítéléséről szóló tapasztalatait Lőrinczi Zoltán.
Krakkó Rudolf, a Szatmári Híd Egyesület elnöke köszönti a magyarországi előadót
Fotó: Makkay József
Előadásában a politikus részletesen bemutatta azt a diplomáciai környezetet, amely a 19. század elejétől lépésről lépésre alakult át a Trianont megelőző száz esztendőben. Mint fogalmazott, a diplomáciában kicsit bajban vagyunk a tényekkel: „hogy a világban mi, hogyan és miért történt, csak akkor tudhatjuk meg, ha megismerjük az összes adatot, gondolkodást, érvelést, befolyást, ami a dolgok állásához vezetett. A történelemtudomány ezzel általában adós marad. Tisztán látni csak az összes tényező ismeretében lehet”. A politikus szerint ezért nagyon nehéz megérteni számos történelmi esemény hátterét, mert
Példaként az 1848-as forradalom körülményeit hozta fel. Az egykori császári-királyi bécsi levéltár számos forrása ma is elérhetetlen a magyar kutatók számára. „Ha valakinek sikerül hozzáférnie ezekhez az adatokhoz, megtérítem az útiköltségét” – fogalmazott az államtitkár. A kutatók hasonló tiltásokkal találkoznak Oroszországban is, ahol több száz évre visszamenőleg sem tanulmányozhatók a cári udvarból származó diplomáciai feljegyzések. Lőrinczi szerint az államoknak nem érdeke, hogy a közönség megtudja, milyen gondolatmenetek és érvelések vezettek el egy-egy történelmi döntéshez. A nemzetközi szerződések kapcsán az is nagy fontossággal bírhat, hogy a kétoldalú szerződésekből mi és miért maradt ki.
Az európai diplomácia a 19. század közepén jelentős törést szenvedett. Az államtitkár szerint az 1850-es évekig a diplomaták úriemberek voltak, és az európai diplomáciát egyféle erkölcsiség határozta meg. A gyors változást jól mutatja Felix zu Schwarzenbergnek, az Osztrák Császárság miniszterelnökének 1851-ben, az egyik nagykövetével folytatott tárgyaláson elhangzott mondata, miszerint az európai nemzetközi kapcsolatokban az elvek ideje lejárt. A megfogalmazás tökéletesen jellemzi az ezt követő 50-70 év lényegét az európai diplomáciában.
A hosszú lefutású diplomatakarriereket a százafordulóra felváltották a kérészéletű miniszteri tárcák és egyéb politikai tisztségek. A nemzetközi diplomácia gyökeresen átalakult, miközben a nagyhatalmak sorra cseréltek helyet. A 19. század második felében azonban még annyira erős volt az európai diplomácia, hogy megakadályozta az 1870-es évekre elfajult nézeteltérések világháborúvá válását. A 19. század végére és a 20. század elejére azonban a korábbi, erősnek bizonyult diplomáciai háló – amely számos konfliktust sikeresen orvosolt – teljesen fellazult és szétesett.
Lőrinczi Zoltán: a diplomáciábankicsit bajban vagyunka tényekkel
Fotó: Makkay József
„A magyarság nyakán akkor jelent meg az első hurok, amikor a 20. század elején felerősödött az orosz cári udvar által támogatott pánszláv mozgalom. A korabeli Szentpétervár azt sugallta a nem államalkotó szláv népeknek, hogy valamiféle elnyomás alatt élnek az Osztrák–Magyar Monarchiában” – fogalmazott Lőrinczi Zoltán. Az egyre jobban elmérgesedő helyzetet a dualista rendszerben folyamatosan erősödő Magyarország nem tudta kezelni, vagy a bécsi udvarból származó titkosszolgálati információkat hallgatták el előle.
Lőrinczi Zoltán államtitkár társaságában Lázáriban együtt koszorúznak a Szatmári Híd Egyesület, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Szövetség szatmári szervezetének képviselői
Fotó: Makkay József
A megoldásokat a trónörökös már korábban kidolgozta, és az addig duális rendszerként működő monarchiát olyan államformává akarta átalakítani, amely leginkább a mai Svájcra hasonlítana, ahol a különböző népek egyenrangú félként vesznek részt az államvezetésben. Nem véletlen, hogy a monarchia nemzetiségei benne bíztak leginkább. Ha terve beválik, sikerült volna nemcsak az első világháborút, hanem a monarchia szétesését és Magyarország feldarabolását is megelőzni. „Az orosz cári udvar tudtával ezért gyilkolták meg Ferenc Ferdinánd főherceget, mert a korabeli nagyhatalmi törekvéseknek teljesen más terveik voltak a térséggel” – fogalmazott Lőrinczi Zoltán, aki a rendelkezésünkre álló ismeretek birtokában egyértelműen kijelentette: Trianon nem hirtelen földindulás vagy villámcsapás volt, hanem egy alaposan kidolgozott diplomáciai manőver, amelyben semmiféle erkölcsiséget vagy elvet nem találunk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!