Gyerekek világítják meg Székelyföld határait egy térképen
Fotó: Veres Nándor
A Székely Nemzeti Tanács európai polgári kezdeményezése a nemzeti régiók kiemelt támogatásáról tavaly május 7-én indult, kifutási ideje egy év. A szükséges egymillió aláírásból eddig kevesebb, mint 50 ezer gyűlt össze. Dabis Attila politológussal, az SZNT Romániából kitiltott külügyi megbízottjával a kezdeményezésről és annak európai támogatottságáról beszélgettünk.
2020. január 23., 10:292020. január 23., 10:29
2020. január 23., 13:142020. január 23., 13:14
– A román hatóságok 2018. március 9-én tiltották meg az Ártánd–Bors határátkelőnél, hogy belépjen Romániába. A tiltás 2021. március 8-ig szól. Van-e remény arra, hogy a bíróság ezt megváltoztassa?
– Miután tavaly a bukaresti táblabíróságon a pert első fokon elveszítettem, a fellebbezést december 13-án iktatta a legfelsőbb bíróság. Ügyemben a mérvadó jogszabály a 2005/102-es sürgősségi kormányrendelet, amely az uniós állampolgároknak az Európai Unió területén való szabad mozgásáról szóló uniós rendeletet ültetett át a román jogba. Az említett kormányrendelet a kitiltási ügyemre vonatkozó peres eljárás megkezdésének időpontjában még lehetőséget nyújtott a jogorvoslatra. Ezt a jogszabályt jóval kitiltásom után módosították a 2019/327-es törvénnyel tavaly decemberben, tehát rám a korábbi eljárási szabályokat kellett volna alkalmazniuk, amit szándékosan elmulasztottak.
Dabis Attila szerint hosszabb távra terveznek. A polgári kezdeményezés egy fontos állomás, de nem végállomás
Fotó: Beliczay László
– A bírósági döntés szerint ön nemzetbiztonsági kockázatot jelent Románia számára. Ez Székelyföld autonómiájának szól?
– A bírósági döntés indoklása szerint valóban az autonómiamozgalomban betöltött szerepem miatt tiltottak ki Romániából. Az indoklás olyan minősített dokumentumokra hivatkozik, amelyekbe nem nyerhettem betekintést. De erre már nincs is szükségem, hiszen elmondták a lényeget. A táblabíróság szerint a székely autonómia Románia alkotmányos berendezkedésének a megváltoztatására irányuló törekvés, ezért problematikus, hogy én külföldi állampolgárként akartam ebben részt venni. A bírók szerint, ha román állampolgár lennék, nem volna semmi gond. Ekkora blődséget ritkán olvashat az ember bírósági szövegben.
Sőt, alkotmánymódosításra sem lenne szükség ahhoz, hogy az autonómia végrehajthatóvá váljék. Tévhitek az autonómiáról címmel 2021-ben fogok erről könyvet megjelentetni.
– A Székely Nemzeti Tanács külügyi megbízottjaként Budapestről próbál segíteni az SZNT által kezdeményezett polgári kezdeményezés aláírásgyűjtési kampányában. Milyen volt az indulás?
– A Minority SafePack polgári kezdeményezés pozitív példája nyomán tisztában voltunk azzal, hogy az akció csak akkor lehet sikeres, ha magunk mögött tudjuk a teljes magyar társadalom támogatását. Számtalan fórumra bevittük a kérdést, és törekvéseinket mindenhol siker koronázta. Ilyen volt a diaszpórában élő magyarok ernyőszervezetének, a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetségének (NYEOMSZ) egyöntetű támogatása. Tőlük ígéretet kaptunk, hogy aktívan részt vesznek az aláírásgyűjtésben. Tavaly novemberben zajlott hasonló eredménnyel a Nemzeti Összetartozás Bizottságának ülése a magyar Országgyűlésben. November 15-én
Dabis Attila (balra) a breton kulturális intézet vendégeként Franciaországban
Fotó: Agence Bretagne Presse
Ezek az események arról győztek meg, hogy egységes magyar kiállás van az európai nemzeti régiók uniós támogatását felvállaló polgári kezdeményezés mögött.
– Az uniós honlap kimutatása szerint a szükséges egymillió aláírásból eddig mindössze 46 490 gyűlt össze, ami 8 hónap alatt nagyon kevés. Miért halad ennyire nehezen a munka?
– Nyilatkozatok szintjén a teljes magyar társadalom az ügy mögött áll. Viszont azok a szervezetek, amelyek ezt gyakorlatba tudnák ültetni, nem mozdultak olyan mértékben, mint a Minority SafePack esetében. Ez azért igen problematikus, mert ha így marad és nem leszünk sikeresek, akkor az nem a Székely Nemzeti Tanács kudarca lesz, hanem a teljes magyar társadalomé és a magyar nemzetpolitikáé egyaránt. Az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) például az első olyan nemzetközi szervezet volt, amelyik elköteleződött az ügy mellett. Amikor tavaly március 7-én megnyertük a pert az unió luxembourgi bíróságán – miután az Európai Bizottság 2013-ban elutasította a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezés bejegyzését –, a FUEN másnap, március 8-án közleményt adott ki, amiben gratulált, és segítségéről biztosított. Megígérték, hogy aktívan támogatnak a megfelelő számú aláírás összegyűjtésében. Azóta többször is egyeztettünk, az aláírásgyűjtésben szintén jártas Rákóczi Szövetséggel is, ennek ellenére a rengeteg munka kevés emberen oszlik el.
– Nemzetközi téren mit tud az SZNT csapata felvállalni és elvégezni?
– A Székely Nemzeti Tanácsnak az utóbbi években jó kapcsolatokat sikerült kiépítenie Európában. Azonban a Minority SafePacknek a tapasztalatából kell kiindulnunk: ahhoz, hogy az aláírásgyűjtés Nyugat-Európában is működjék, mindenhol rendszeresen jelen kellene lennünk, ezt szűkös anyagi forrásaink miatt nem tudjuk biztosítani. Példa erre Spanyolország. Múlt szeptemberben jártunk ott, a baszk miniszterelnök személyesen biztosított arról, hogy kezdeményezésünk számukra is fontos, és mindenben támogatnak. Viszont
De kihívásként említhetném Nagy-Britanniát is: amikor 2013-ban elkezdtük a pert, még kanyarban sem volt a Brexit. Ma már mindegy, hogy mennyire jók a kapcsolataink Skóciával vagy Wales-szel, ők hamarosan ki fognak lépni az unióból, így erre a bizonytalan helyzetre nem építhetünk kampányt.
Katalán-székely összefogás. Ahhoz, hogy az aláírásgyűjtés működjék, mindenhol rendszeresen jelen kell lenni
Fotó: SZNT
– Vannak-e olyan hídfőállásaik Európában, ahol esély van a megfelelő számú aláírás összegyűjtésére?
– Sorolhatnám Horvátországot, a lettországi orosz közösséget, a belgiumi flamandokat, a spanyolországi baszkokat és katalánokat, valamint az Olaszországban élő dél-tiroli németeket. Ide tartoznak a bretonok is, akik nyelvük és nemzeti kultúrájuk megőrzése terén rosszabbul állnak, mint az erdélyi magyarok. Bő egy hete jártam náluk, és egy konferencia keretében tájékoztattam polgári kezdeményezésünkről. Sikerült megmagyaráznom nekik, hogy számukra miért fontos a kezdeményezés felkarolása.
Marosvásárhelyt a román hatalom egy román többségű megyébe helyezte, míg a bretonok fővárosát, Nantes-t Párizs szándékosan a francia többségű Loire-Atlantique közigazgatási egységhez csatolta. Ez hihetetlenül nagy sérelem a bretonok számára. Tavaly egy petíciós mozgalom keretében 105 ezer aláírást gyűjtöttek össze, hogy egykori fővárosuk visszakerülhessen.
– Francia nemzetállami keretek között a breton közösségnek hogyan sikerül talpon maradnia?
– A nyelv és a kultúra szempontjából nagyon nehezen. Éppen ezért érveltem az uniós források felhasználása mellett, hogy a nemzeti régiók megőrizhessék nyelvi és kulturális sajátosságaikat. Ez a polgári kezdeményezésünk lényege.
A 4–4,5 millió lakosságú régióban ma már mindössze kétszázezer ember beszéli a bretont, amit egyértelműen a kihalás fenyeget, amennyiben a folyamatot nem lehet visszafordítani. A breton példa is bizonyítja: Nyugat-Európában csak akkor tudjuk megmozdítani az embereket, ha nem a szolidaritásukra apellálunk, hanem meg tudjuk mutatni, hogy miért érdekük támogatni a régiókról szóló polgári kezdeményezést. Meggyőződésem, hogy a bretonok össze fogják gyűjteni a Franciaországból szükséges 55 500 aláírást.
– Meglátása szerint hogyan lehetne teljes erőbedobással beindítani az aláírásgyűjtést, hiszen május 7-ig mindössze négy és fél hónap áll rendelkezésükre?
– Visszakanyarodnék a sikertörténetnek számító Minority SafePack polgári kezdeményezés egyik fontos tanulságához. Ha mobilizálni tudjuk saját közösségeinket, az magával húzza a többi európai ország aláírásait is.
Önbizalmat ad ahhoz, hogy hozzákezdjenek a munkához, mert egymillió aláírás borzasztóan nagy szám. Ha nincs reális perspektíva ennek összegyűjtésére, akkor nem mindenki lát hozzá szívesen. Fontos számunkra tudni, hogy ha létezik közös nemzetpolitikai prioritás, amellyel elvben mindenki egyetért, valljon színt az, aki ezt a gyakorlatban mégsem vállalja. Ez nem nyomásgyakorlás, hanem tudni szeretnénk, kire számíthatunk.
– Hogyan lehetne láthatóbbá tenni kezdeményezésüket?
– A láthatóságot szeretnénk javítani, mert sokan nem hallottak róla, vagy összekeverik a Minority SafePack kezdeményezéssel. Létrehoztunk egy Facebook-os keretet, amit mindenki ráilleszthet profilképére. Ezen rajta van a logónk, a honlapcím és a mottónk: Szülőföldünkért megmozgatjuk Európát.
Ezzel egyrészt a hírt lehet terjeszteni, másrészt bizalmat ébreszteni. Ha ismert művészek, sportolók állnak az ügy mellé, az minden polgárnak mutatja: nem politikai történetről van szó, hanem civil kezdeményezésről. Ami nagyon jó lenne a közösségnek, ha megvalósulna. Érdemes mindenkinek rászánni egy percnyi időt az életéből, hogy a www.nemzetiregiok.eu oldalon néhány személyes adat megadása után támogassa a kezdeményezést. Ez papír alapú aláírásgyűjtéssel is megoldható, mi mégis mindenkit arra bátorítunk, hogyha mód van rá, online rendszerben írjon alá.
– A polgári kezdeményezés intézményének elindítása óta többször összegyűlt már az egymillió aláírás, de egyetlen esetben sem lett belőle uniós törvény. Az Európai Bizottság gyakorlatilag átveri saját állampolgárait?
– Egyértelmű, hogy a polgári kezdeményezés jogintézménye reformokra szorul. Igaz, hogy maga a kezdeményezés sokat változott – új formája lépett életbe 2020. január elsejétől –, a lényeg azonban változatlan maradt: az Európai Bizottság számára továbbra sem teszi kötelezővé, hogy a sikeres kezdeményezés esetén törvényt alkosson, és azt benyújtsa az Európai Parlamentnek. Ettől függetlenül mi hosszabb távra tervezünk: a polgári kezdeményezés ebben fontos állomás, de nem végállomás. Új lendületet akarunk adni az európai regionális mozgalmaknak, amiben Székelyföldnek is fontos szerepet szánunk.
Ez nagyjából az EU lakosságának tíz százaléka. Azt szoktuk mondani, hogy ha a nemzeti régiók összefognak, egy európai nagyhatalmat képviselnek. Ezt láthatóvá kell tenni, amihez a kezdeményezés nagyszerű eszköz.
– Mennyire bízik a sikerben?
– Ezt a mérkőzést 2020. május 7-én éjfélkor fújják le, és mi végig fogjuk küzdeni ezt az időszakot. Hat évig pereskedtünk azért, hogy ez a 12 hónap a rendelkezésünkre álljon.
Az SZNT európai polgári kezdeményezése
A polgári kezdeményezés azért született, hogy az Európai Unió kohéziós politikája kezelje kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól. A fentiekben jelzett régiók, köztük a közigazgatási hatáskörökkel nem rendelkező földrajzi körzetek lemaradását úgy kell megelőzni, a gazdasági, társadalmi és területi kohézió feltételeit fenntartani, hogy közben sajátosságaik ne változzanak meg. Ehhez biztosítani kell számukra a hozzáférés esélyegyenlőségét a strukturális alapokhoz, minden más EU-alaphoz, forráshoz, programhoz, meg kell teremteni a garanciákat sajátosságaik fenntartásához, a megfelelő gazdasági fejlődéshez, hogy az unió átfogó, harmonikus fejlődése fenntartható legyen, és kulturális sokszínűsége is fennmaradjon. A kezdeményezés elérhető magyar nyelven is a www.nemzetiregiok.eu honlapon.
Dabis Attila
Budapesten született 1987-ben. 2010-ben végzett a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Karán. Az Erasmus Program keretében több nyugat-európai egyetemen kutatott. Számos, autonómiával kapcsolatos tanulmány szerzője. 2016-tól a budapesti Kisebbségi Jogvédő Intézet nemzetközi koordinátora, és 2011-től a Székely Nemzeti Tanács külügyi megbízottja.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A zene nemcsak hangszertudást adhat a gyerekeknek: megtaníthatja őket figyelni, kitartani, alkotni, kiállni mások elé és hinni önmagukban. Erre a szemléletre építve hozta létre a Sound Garden Zenei Egyesületet Vigh Emőke széki orgonaművész, pedagógus.
Bár az ütemtervnek megfelelően halad a fekete-tengeri gázkitermelés előkészítése, jelentős biztonsági kockázatokkal kénytelen szembesülni az európai léptékben mérve is óriási román beruházás.
Három hét Sanghajban egy kínai egyetemen, ahol a színészképzés egészen más alapokra épül, mint Európában. Kasler Viktor és Benkő Boróka számára a nyári egyetem nemcsak különleges szakmai lehetőség, hanem valódi kulturális kaland is volt.
Romániában fokozatosan az elektronikus személyazonosító igazolvány válthatja fel a jelenlegi egészségbiztosítási kártyát. Az átállás azonban nem egyik napról a másikra történik: a két okmány egy ideig párhuzamosan használható.
Az alkotmánybíróság ítélete, amellyel alkotmányosnak minősítette a feddhetetlenségi törvény módosítását, komoly kérdéseket vet fel a visszamenőleges hatály miatt.
A Kolozsvári Református Egyházmegye mintegy negyven gyülekezetből álló közössége idén is saját nyílt nappal kapcsolódott be a Kolozsvári Magyar Napok rendezvénysorozatába.
Pénteken tetőzik a hőség Erdélyben, amikor a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 37 Celsius-fokot. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai záporok után csütörtökön és pénteken sok napsütésre számíthatunk, majd a hétvégén labilisabbá válik a légkör.
Ha az erdélyi lakásárakat vesszük górcső alá, Kolozsvár továbbra is verhetetlen, és egyben toronymagasan a legdrágább romániai nagyváros. Érdekes aspektus azonban, hogy Nagyszebenben, Nagyváradon és Temesváron is gyorsabban emelkedtek a lakásárak.
Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott
Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!