Rendszerszintű szindróma a magyarellenesség – az RMDSZ és az EMSZ képviselői a romániai magyarság elleni támadásokról

Hegedüs Csilla szerint a román politikai életben nem egy gyors pálfordulásról van szó, hanem egy régebb óta létező folyamat erősödéséről. „A NATO-csatlakozásig, illetve az EU-tagság megszerzéséig úgy tűnt, a román politikum partnere az erdélyi magyar érdekképviseletnek a kisebbségi jogok szavatolásának elindításában. Aláírták a kisebbségi nyelvekre vonatkozó Chartát és mindent megígértek, hogy NATO- és EU-tagok lehessenek. 2001-ben a törvényhozásban elfogadták a közigazgatási törvény módosítását. Ennek értelmében, ahol a kisebbségek részaránya legalább 20 százalék, nemcsak a közigazgatásban, hanem a közintézményekben és az igazságszolgáltatásban is használni lehet a magyar nyelvet. Ezt a jogot 2003-ban az alkotmányban is rögzítették” – magyarázza az RMDSZ-politikus.

Ezekről hosszú évek után derült ki, hogy a vádak nem igazak. Hegedüs Csilla szerint Klaus Iohannis nem mondott újat áprilisi magyarellenes kirohanásával, hanem a meglévő folyamatra erősített rá.

Rossz politikai alku

Csomortányi István román politikai váltásról beszélt az Erdélyi Naplónak. „A Klaus Iohannis-féle agresszív nyilatkozatnak egyértelmű üzenete van. Megváltoztak a dolgok, és az a típusú megállapodás, amelyet az RMDSZ és az erdélyi magyarság nevében kötöttek 1993–1994 táján – amit neptuni alkuként ismerünk –, érvényét veszíti. A román politikai élet nagyobb pártjai ezt semmisnek tekintik. Az alku lényege az volt, hogy az RMDSZ takaréklángon tartja a területi autonómia kérdését, és nem folytat önálló külpolitikát. Cserében beemelik az ország vezetésének bizonyos szintjeire. Egyértelmű, hogy a román politikum számára erre csak addig volt szükség, amíg a rendszerváltás utáni években megerősödött” – fogalmaz az ellenzéki politikus.
Az elmúlt száz év román állampolitikája arról szólt, hogy egynemzetiségű, egyvallású és egynyelvű országgá alakítsa Romániát. Ezt az alapvető tézist most Klaus Iohan­nis erősítette meg. Csomortányi szerint egyértelművé vált:

a NATO kiemelt tagja, az Európai Unión belül pedig megtalálta azokat a szövetségeseket, akik a közép-európai együttműködéssel szemben érdekeltek, és ezzel gyakorlatilag hátba szúrta Közép-Európát. Csomortányi viszont kiemeli, hogy a sikeresnek ítélt külpolitika ellenére Romániának nagyon is sebezhető gazdasága van. Ebben az összefüggésben kell értékelni a Băsescu-féle párt törvénykezdeményezését is, amely a választásokon megszüntetné az RMDSZ-t helyzetbe hozó alternatív küszöböt.
„Ez egyértelműen az RMDSZ-nek kedvezett, mert akkor is bennmaradna a parlamentben, ha országosan nem érné el az öt százalékot. A PMP kezdeményezése ugyanakkor magyarellenes lépés, mert a magyar parlamenti jelenlétről van szó. Az alternatív küszöb azt is eredményezhetné, hogy akár két magyar párt is bekerüljön a román parlamentbe” – fogalmazott lapunknak Csomortányi István.
Hegedüs Csilla szerint a módosítást kezdeményező Marius Paşcan nem ismeri Románia alkotmányát. „A választások előtt 4 vagy 5 hónappal nem lehet a játékszabályokat megváltoztatni. Ha véletlenül mégis megszavaznák, megtámadnánk az Alkotmánybíróságon. Az RMDSZ mélységesen fel van háborodva a törvénykezdeményezés miatt, és abban reménykedünk, hogy a parlament nem fogja megszavazni. Hiszünk benne, hogy a következő ciklusban is lesz annyi erőnk, hogy meggyőzzük politikai partnereinket: a törvénykezdeményezés értelmetlen” – nyilatkozta lapunknak az RMDSZ-politikus.

A magyar képviseleten múlhat a következő kormánykoalíció

Kérdésemre, hogy az utóbbi hónapokban mennyire vált súlytalanná az RMDSZ a román törvényhozásban, Hegedüs Csilla szerint a szövetség változatlanul dolgozik Bukarestben. „Hirtelen a gazdák támogatására vonatkozó törvény vagy az a jogszabály jut eszembe, amely lehetővé tette, hogy a koronavírus-járvány idején otthon maradhassanak az édesanyák gyereknevelési szabadságon. Mindkettőt az RMDSZ nyújtotta be” – fogalmaz a szóvivő, aki szerint szó sincs arról, hogy az RMDSZ-nek ne legyenek a magyar közösség számára is fontos eredményei. Hegedüs ugyanakkkor elismeri:

bár tagadhatatlan, hogy a PSD alatt volt a számunkra kedvező alkotmánymódosítás. A Boc-kormánnyal jól kormányoztunk 2009 és 2012 között. Félreértés ne essék, egyik román pártban sincs affinitás a magyarok irányába. Amikor ellenzékben vannak, mindenki úgy szidja a magyar közösséget, mint a bokrot, amikor pedig kormányra kerül, kicsit visszafogottabb. Az RMDSZ mindig azokkal vállalt partnerséget, akiknél valamilyen szintű garanciát látott arra, hogy az erdélyi magyar közösség jogai és érdekei ügyében előbbre tud lépni” – fogalmaz Hegedüs Csilla.

Kell az erős önkormányzat és a parlamenti képviselet is

Az erdélyi magyar jogérvényesítés egyre inkább áthelyeződik a helyi és a megyei önkormányzatok hatáskörébe, a román főhatalom ugyanis nem tudja megkerülni az önkormányzatiságot. „A liberális kormány nemrég arról döntött, hogy az európai uniós forrásokat ezentúl nemcsak Bukaresten keresztül lehet lehívni, hanem közvetlenül a régiók és az önkormányzatok is tudják majd igényelni. Ez fontos jelzés, hogy Románia nem tudja megkerülni a decentralizációt.

– magyarázza Csomortányi. Szerinte a következő választásokra nincs komoly érdekellentét az Erdélyi Magyar Szövetség és az RMDSZ között. Úgy látja, az RMDSZ célja, hogy megtartsa súlyát és jelenlétét a román törvényhozásban, az EMNP és az MPP szövetségéből létrejövő új párt számára a legfontosabb stratégia pedig, hogy megerősödjön az önkormányzatokban. „Nekünk nem a bukaresti jelenlét a cél. A következő években a bukaresti parlamenti jelenlét inkább szimbolikus, mint gyakorlati jelentőségű lesz az erdélyi magyarság számára. Erről akár meg is állapodhatnánk, de egyelőre nem látszik semmilyen típusú rugalmasság az RMDSZ részéről. Továbbra is azt a monopóliumépítési gyakorlatot látjuk, ami az elmúlt 25 évet megmérgezte” – fogalmaz az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke.
Hegedüs Csilla szerint az RMDSZ abban érdekelt, hogy az erdélyi magyarságnak minden szinten erős képviselete legyen. A román törvényhozásban is.

másként olyan törvényeket hoznak a fejünk fölött, amelyeket önkormányzati szinten nem tudunk kibekkelni. Az RMDSZ számára ez nem vagy-vagy, hanem is-is kérdése”. A politikus szerint az RMDSZ-t négy vagy nyolc évvel ezelőtt is sokan temették, mégis megszerezte a romániai magyar szavazatok 86–88 százalékát. Az RMDSZ azzal számol, hogy az önkormányzati választásokon nemcsak erős román–magyar, hanem magyar–magyar verseny is lesz. A parlamenti választásokra annak függvényében szeretnének tárgyalni, hogy milyen eredmények születnek az önkormányzati megmérettetésen. Mivel az MPP-vel kötött korábbi megállapodás okafogyottá vált, hajlandók közös asztalhoz ülni az új ellenzéki tömörüléssel, amikor kiderülnek az önkormányzati választások eredményei.

A két párt fúziójával kapcsolatban Csomortányi István úgy fogalmazott,

mert attól tartanak, hogy egy új jogi személyiségű párt esetén a választási bizottságok kiszórnák listáikat. „Országos politikai szövetséget jegyzünk be, a napokban dönt erről a bukaresti bíróság. Ha mégsem jegyeznék be, akkor nyitva van annak a lehetősége, hogy a két szervezet megyénkénti megállapodásokkal kössön koalíciót. Mindenképpen közösen indulunk az önkormányzati választásokon” – fogalmazott az Erdélyi Naplónak Csomortányi István.