Sikertörténet. Gál Zoltán, a csíkszépvízi sajtgyár igazgatója a raktárban érő sajtokat mutatja
Fotó: Makkay József
Erdélyben és országszerte is ismerik a kiváló minőségű érlelt székelyföldi sajtokat. Közöttük is külön ízvilágot jelent a csíkszépvízi Csengő tejfeldolgozó szövetkezet felhozatala. Több gazda, közbirtokosság és a helyi önkormányzat példás összefogásával alakult közösségi vállalkozás napjainkra igazi sikertörténetté vált.
2022. január 13., 07:282022. január 13., 07:28
2022. január 13., 07:512022. január 13., 07:51
Téli időszakban kevesebb a tehéntej, mint nyáron, de az évi átlagos sajttermelésen ez alig látszik meg. A csíkszépvízi szövetkezeti üzem mára elérte napi kapacitásának felső határát, az ötezer litert, holott tíz évvel ezelőtt, amikor a közösségi vállalkozást elindították, e tejmennyiségnek a felével számoltak, sőt volt, aki még azt is kétkedve fogadta. A községhez tartozó falvak – Csíkszépvíz, Csíkszentmiklós és Csíkborzsova – tehéntartó gazdáinak a szövetkezését ferde szemmel vagy fenntartásokkal szemlélők közül kevesen fogadtak volna arra, hogy a három falu közös legelőjének a Csengő nevét viselő szövetkezeti sajtgyárából valóban lesz valami.
Arra meg végképp nem számítottak, hogy pár év alatt olyan üzemmé növi ki magát, amelynek a nagy kereslet miatt alig marad raktárkészlete. Amióta ugyanis egy román élelmiszeripari nagyvállalattal szerződésre léptek, sajtjaik eljutnak az ország minden részébe.
Ha Erdélyben lenne szövetkezeti oktatás – ahol a termelőknek elmagyaráznák, mit jelent a nyugati típusú szövetkezet, amely az önállóan termelő gazdáktól tisztességes áron felvásárolja a termékeket, feldolgozza és értékesíti –, akkor
Ezek voltak a székelyföldi szövetkezeti mozgalom rendszerváltás utáni első csírái, amelyek a gazdák számára kiutat mutattak az egyre jobban beszűkülő értékesítési lehetőségek zsákutcájából.
Az indító gomb. A hűtőtankokba szivattyúzott tejet innen továbbítják a feldolgozás helyszíneire
Fotó: Makkay József
Év végi zárszámadás idején látogattam el a gyárba, amikor a kis csapat a leköszönő esztendőt igyekezett lezárni, az előző nap készült sajtok pedig sós lében úszkáltak, ahonnan az érlelő polcokra kerülnek fel. Egy-egy hétvégi napot leszámítva a sajtgyár mindig dolgozik, hiszen a teheneknek nincs ünnepnapjuk, a kifejt tej folyamatosan érkezik már nemcsak a három községbeli faluból, hanem távolabb élő gazdáktól is.
akik rendszerint csak télen fizetnek jobb tejárat, a nyári dömping idején pedig nagyságrenddel visszaesik a gazdák által megtermelt nyersanyag felvásárlási ára.
Gál Zoltánnal, a gyár ügyvezető igazgatójával járjuk körbe az üzemet a hűtőtankoktól a sajtraktárig. Az év utolsó sajtkészleteit saját járműveiken viszik ki az üzletekbe. Itt csak sajt készül, de a székelykeresztúri szövetkezeti tejfeldolgozóval együttműködésben a friss tejtermékeken is megjelenik a szépvízi márkanév. A dobozolt tej, túró vagy tejföl a megye másik felében készül, miközben az udvarhelyszéki közösségi vállalkozás számára itt állítják elő a Keresztúri márkanév alatt forgalmazott érlelt sajtokat. Mindhárom Hargita megyei tejszövetkezet sikeresen együttműködik egymással.
Érlelésre váró fűszeres termékek. Ferencz Szilárd sajtmester alapozta meg szakmailag a szépvízi sajtok készítését
Fotó: Makkay József
A címkén ugyan megjelenik a gyártás helye, de ez igazából részletkérdés, hiszen mindhárom szövetkezet kizárólag tejből, kiegészítő anyagok nélkül gyártja termékeit. Rájuk egyáltalán nem érvényes a modern élelmiszeriparra jellemző vicc, miszerint szőlőből is lehet bort készíteni, vagy tejből is gyártanak tejterméket.
A 2015-ös gyáravatást követő hatodik évben csúcsra ért szépvízi tejfeldolgozó az elmúlt két esztendőt szép nyereséggel zárta. A jelenlegi berendezések felső kapacitását jelentő napi ötezer literes tejfeldolgozást újabb beruházásokkal lehetne növelni, ami már mérföldkő a szövetkezet életében.
ami az ügyfelek egy részének a változásával járna” – összegzi az üzem vezetője az előttük álló kérdéseket. Amelyekre egyértelműen a szövetkezeti közgyűlés tud megnyugtató választ adni.
Szőcs Lóránd egy svájci sajtkészítő kisüzemben sajátította el a sajtkészítés tudományát
Fotó: Makkay József
A kezdeti 77 alapító szövetkezeti tag mára kis híján megduplázódott olyan tagokkal, akik fantáziát látnak az évek során bizonyító gazdaszövetkezetben, és utólag társultak tőkerésszel a közösségi vállalkozáshoz. Az induláskor tapasztalt elégedetlenség, nyugtalanság és bizalmatlanság mára elült, hiszen az évről évre történő új beruházások megduplázták az induláskor jegyzett 500 ezer eurós szövetkezeti vagyont. A társuló gazdák rengeteget köszönhetnek a három falu közbirtokosságának, amely jelentős tőkeinjekcióval 2015-ben indította be a több éven át tervezett és épített üzemet. A falvak legelői és erdőterületei fölött rendelkező szépvízi, szentmiklósi és borzsovai közbirtokosság a tagok közös vagyonát használta fel a lehető legjobb módon a helyi állattartó gazdák boldogulására. A közösségi vagyon így többszörös hasznot hajt a helyi közösség számára. A szövetkezeti tagok nemcsak tejpénzt, hanem egy idő után jövedelemrészesedést is kapnak a szövetkezetből, miközben biztos tejfelvásárlási háttérrel fejleszthetik tehenészetüket.
A szövetkezet tagjai takarmánykorpához jutnak jutányos áron, ugyanakkor a cég által termelt és forgalmazott tejterméket is megvásárolhatják a kiskereskedelmi árnál olcsóbban. Ez fontos vonzerő a szövetkezeti tagsághoz.
Oltótank. Mindenfajta sajt „élete” itt kezdődök
Fotó: Makkay József
A csíkszépvízi szövetkezetet is a kényszer hozta létre, hiszen tíz évvel ezelőtt a székelyföldi tehéntartás és tejtermelés a mélypontjára került.
A pár tejfeldolgozó nagyüzem olyan alacsony árat kínált a tejért, hogy a gazdák tömegesen abbahagyták a tejtermelést. A falu polgármestere volt az összefogás egyik kezdeményezője. Számos gazdagyűlés után ez a kiútkeresés vezetett el végül a szövetkezet megalakulásához. A helyi önkormányzat és a közbirtokosságok vezetői odaálltak a közös ügy mellé, így nem a gazdáknak kellett létrehozniuk egy olyan vállalkozást, amelyet önerőből nem tudtak volna elindítani.
A friss sajtok első útja a sós medencébe vezet
Fotó: Makkay József
A legtöbb szövetkezésnek ez a legnehezebb része, hiszen
A kezdeti akadályokon Csíkszépvizen sikeresen túllépett a szövetkezet, amit az is bizonyít, hogy sikerült elnyerniük egy 450 ezer eurós uniós pályázatot. A kezdeti felszerelést sok mindennel ki kellett bővíteni, így a pályázati támogatás legjobb időben érkezett. Fölözőgépet, haszonjárműveket vásároltak, és egy épületrészt újítottak fel. Ma már nem gond a pályázati önrész biztosítása, bankhitelből ugyanis nehezebben boldogulnának, mert a szövetkezeti tulajdonforma egyelőre kérdőjel a romániai bankok számára. A pénzintézeteket elrettenti a sok tulajdonos, így nem szívesen hiteleznek szövetkezeteknek. Ez az egyik oka, hogy időbe telik, amíg egy romániai mezőgazdasági szövetkezet talpra áll és megerősödik. A sikeres fejlődés egyetlen módja, ha az első években a tagsággal egyetértésben a szövetkezet vezetői a hasznot visszaforgatják, ahogyan az Csíkszépvizen is történt. A gazdában tudatosul, hogy az évről évre fejlődő és vagyonosodó szövetkezet rá eső része is gyarapodik, ami évek múlva nagy értéket jelent családja számára.
Sajtszeletelés. Kiskereskedelmi kiszerelésbe kerülő sajtdarabkák
Fotó: Makkay József
Megnézem a szépvízi sajtválasztékot. Egy részét ismerem, hiszen a székelyföldi sajtok elkötelezett fogyasztója vagyok. Ha jó minőséget akar vásárolni az ember, akkor jól teszi, ha az itteni termelők felhozatalát keresi. Amelyek között a szépvízi kéthónapos érlelt sajtok külön színfoltot jelentenek. A hagyományos készítésű, „tiszta” sajtok mellett számos ízesítésű tejterméket is készítenek például köményes vagy metélőhagymás kivitelben.
Ferencz Szilárd sajtmester elmagyarázza bővülő termékskálájuk születésének titkait. „Dokumentálódunk a szakirodalomból, és összedugjuk a kollégámmal a fejünket, megbeszéljük a részleteket, majd következik a próbagyártás.
Amikor minden kérdésre megnyugtatóan tudjuk a választ, megszületik az új termék, amit a kollégák bevezetnek a piacra” – magyarázza a sajtmester.
A legismertebb szépvízi sajtok. Van közöttük több fűszeres ínyencség is
Fotó: Makkay József
– magyarázza a szépvízi sajtmester.
Útra készen. A szövetkezeti tejfeldolgozó saját járművein szállítja ki termékeit Székelyföldre
Fotó: Makkay József
Mérföldkő lehetne az erdélyi sajtkészítésben, ha az érlelt sajtokhoz szükséges baktériumtenyészeteket nemcsak külföldről – Belgiumból vagy Franciaországból – szereznék be a gyártók, hanem itteni alapanyagból tenyésztenék ki helyi laboratóriumokban. Ferenczi szerint a Sapientia egyetem élelmiszeripari szakán született már ilyen elképzelés – erről már tárgyaltak Csíkszépvizen –, de egyelőre kérdés, mikor válik valóra.
Szőcs Lóránd, a szépvízi gyár fiatalabb sajtmestere Svájcban ismerkedett meg a szakmával, miután a gyergyószéki Agrocaritason keresztül kijutott egy ottani gazda portájára. Ezt követően itthon is elvégzett egy sajtkészítői szaktanfolyamot.
– magyarázza svájci tapasztalatait. Szépvizen azonban nem a drága svájci technológiát alkalmazzák – amelynek során hetente legalább háromszor sós lével mosnak át minden sajtot –, hanem zárt térben, fóliában érlelik két hónapon át a sajtokat. A tejtermék így közelebb áll a fogyasztó zsebéhez, és megőrzi a havasi legelők kiváló tejéből készülő termékek minőségét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.
Világszerte már 1,17 milliárd embert érint valamilyen mentális zavar, és Erdélyben is egyre többen kérnek segítséget. Vajda Ildikó pszichiáter szerint különösen aggasztó, hogy mind több fiatal és serdülő kerül rendelőbe.
Hiába nőttek a romániai fizetések, ez nem hozta magával automatikusan a vásárlóerő növekedését is, az infláció ugyanis többet „vett ki” a zsebünkből – ez a munkaerőpiacot vizsgáló tanulmány egyik legfontosabb következtetése.
Egyre több partiumi, sőt erdélyi kertben érik be a füge (Ficus carica), sőt akadnak helyek, ahol a indián banán vagy datolyaszilva is megterem.
Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.
Egy rövid erdélyi körút mindig több az egyszerű kirándulásnál: történelem, épített örökség vagy éppen érdekes találkozások egyvelege. Mi mind a hármat megtapasztaltuk, amikor Erdély több épített örökségét felkerestük.
A hét második felében még késő nyárias, 24–25 Celsius-fokos idő várható Erdélyben, a hétvégén azonban jelentős változás kezdődik. Szombattól megnő a záporok, zivatarok esélye, majd vasárnaptól tartósabban csapadékosra fordulhat az idő.
Egy épület akkor válik igazán otthonná, amikor élettel telik meg. A Kolozsvár melletti Kajántón évtizedes álom valósult meg az új református gyülekezeti ház felépítésével, amelynek története az imádságról, adakozásról, sok munkáról szól.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!