Sikertörténet. Gál Zoltán, a csíkszépvízi sajtgyár igazgatója a raktárban érő sajtokat mutatja
Fotó: Makkay József
Erdélyben és országszerte is ismerik a kiváló minőségű érlelt székelyföldi sajtokat. Közöttük is külön ízvilágot jelent a csíkszépvízi Csengő tejfeldolgozó szövetkezet felhozatala. Több gazda, közbirtokosság és a helyi önkormányzat példás összefogásával alakult közösségi vállalkozás napjainkra igazi sikertörténetté vált.
2022. január 13., 07:282022. január 13., 07:28
2022. január 13., 07:512022. január 13., 07:51
Téli időszakban kevesebb a tehéntej, mint nyáron, de az évi átlagos sajttermelésen ez alig látszik meg. A csíkszépvízi szövetkezeti üzem mára elérte napi kapacitásának felső határát, az ötezer litert, holott tíz évvel ezelőtt, amikor a közösségi vállalkozást elindították, e tejmennyiségnek a felével számoltak, sőt volt, aki még azt is kétkedve fogadta. A községhez tartozó falvak – Csíkszépvíz, Csíkszentmiklós és Csíkborzsova – tehéntartó gazdáinak a szövetkezését ferde szemmel vagy fenntartásokkal szemlélők közül kevesen fogadtak volna arra, hogy a három falu közös legelőjének a Csengő nevét viselő szövetkezeti sajtgyárából valóban lesz valami.
Arra meg végképp nem számítottak, hogy pár év alatt olyan üzemmé növi ki magát, amelynek a nagy kereslet miatt alig marad raktárkészlete. Amióta ugyanis egy román élelmiszeripari nagyvállalattal szerződésre léptek, sajtjaik eljutnak az ország minden részébe.
Ha Erdélyben lenne szövetkezeti oktatás – ahol a termelőknek elmagyaráznák, mit jelent a nyugati típusú szövetkezet, amely az önállóan termelő gazdáktól tisztességes áron felvásárolja a termékeket, feldolgozza és értékesíti –, akkor
Ezek voltak a székelyföldi szövetkezeti mozgalom rendszerváltás utáni első csírái, amelyek a gazdák számára kiutat mutattak az egyre jobban beszűkülő értékesítési lehetőségek zsákutcájából.
Az indító gomb. A hűtőtankokba szivattyúzott tejet innen továbbítják a feldolgozás helyszíneire
Fotó: Makkay József
Év végi zárszámadás idején látogattam el a gyárba, amikor a kis csapat a leköszönő esztendőt igyekezett lezárni, az előző nap készült sajtok pedig sós lében úszkáltak, ahonnan az érlelő polcokra kerülnek fel. Egy-egy hétvégi napot leszámítva a sajtgyár mindig dolgozik, hiszen a teheneknek nincs ünnepnapjuk, a kifejt tej folyamatosan érkezik már nemcsak a három községbeli faluból, hanem távolabb élő gazdáktól is.
akik rendszerint csak télen fizetnek jobb tejárat, a nyári dömping idején pedig nagyságrenddel visszaesik a gazdák által megtermelt nyersanyag felvásárlási ára.
Gál Zoltánnal, a gyár ügyvezető igazgatójával járjuk körbe az üzemet a hűtőtankoktól a sajtraktárig. Az év utolsó sajtkészleteit saját járműveiken viszik ki az üzletekbe. Itt csak sajt készül, de a székelykeresztúri szövetkezeti tejfeldolgozóval együttműködésben a friss tejtermékeken is megjelenik a szépvízi márkanév. A dobozolt tej, túró vagy tejföl a megye másik felében készül, miközben az udvarhelyszéki közösségi vállalkozás számára itt állítják elő a Keresztúri márkanév alatt forgalmazott érlelt sajtokat. Mindhárom Hargita megyei tejszövetkezet sikeresen együttműködik egymással.
Érlelésre váró fűszeres termékek. Ferencz Szilárd sajtmester alapozta meg szakmailag a szépvízi sajtok készítését
Fotó: Makkay József
A címkén ugyan megjelenik a gyártás helye, de ez igazából részletkérdés, hiszen mindhárom szövetkezet kizárólag tejből, kiegészítő anyagok nélkül gyártja termékeit. Rájuk egyáltalán nem érvényes a modern élelmiszeriparra jellemző vicc, miszerint szőlőből is lehet bort készíteni, vagy tejből is gyártanak tejterméket.
A 2015-ös gyáravatást követő hatodik évben csúcsra ért szépvízi tejfeldolgozó az elmúlt két esztendőt szép nyereséggel zárta. A jelenlegi berendezések felső kapacitását jelentő napi ötezer literes tejfeldolgozást újabb beruházásokkal lehetne növelni, ami már mérföldkő a szövetkezet életében.
ami az ügyfelek egy részének a változásával járna” – összegzi az üzem vezetője az előttük álló kérdéseket. Amelyekre egyértelműen a szövetkezeti közgyűlés tud megnyugtató választ adni.
Szőcs Lóránd egy svájci sajtkészítő kisüzemben sajátította el a sajtkészítés tudományát
Fotó: Makkay József
A kezdeti 77 alapító szövetkezeti tag mára kis híján megduplázódott olyan tagokkal, akik fantáziát látnak az évek során bizonyító gazdaszövetkezetben, és utólag társultak tőkerésszel a közösségi vállalkozáshoz. Az induláskor tapasztalt elégedetlenség, nyugtalanság és bizalmatlanság mára elült, hiszen az évről évre történő új beruházások megduplázták az induláskor jegyzett 500 ezer eurós szövetkezeti vagyont. A társuló gazdák rengeteget köszönhetnek a három falu közbirtokosságának, amely jelentős tőkeinjekcióval 2015-ben indította be a több éven át tervezett és épített üzemet. A falvak legelői és erdőterületei fölött rendelkező szépvízi, szentmiklósi és borzsovai közbirtokosság a tagok közös vagyonát használta fel a lehető legjobb módon a helyi állattartó gazdák boldogulására. A közösségi vagyon így többszörös hasznot hajt a helyi közösség számára. A szövetkezeti tagok nemcsak tejpénzt, hanem egy idő után jövedelemrészesedést is kapnak a szövetkezetből, miközben biztos tejfelvásárlási háttérrel fejleszthetik tehenészetüket.
A szövetkezet tagjai takarmánykorpához jutnak jutányos áron, ugyanakkor a cég által termelt és forgalmazott tejterméket is megvásárolhatják a kiskereskedelmi árnál olcsóbban. Ez fontos vonzerő a szövetkezeti tagsághoz.
Oltótank. Mindenfajta sajt „élete” itt kezdődök
Fotó: Makkay József
A csíkszépvízi szövetkezetet is a kényszer hozta létre, hiszen tíz évvel ezelőtt a székelyföldi tehéntartás és tejtermelés a mélypontjára került.
A pár tejfeldolgozó nagyüzem olyan alacsony árat kínált a tejért, hogy a gazdák tömegesen abbahagyták a tejtermelést. A falu polgármestere volt az összefogás egyik kezdeményezője. Számos gazdagyűlés után ez a kiútkeresés vezetett el végül a szövetkezet megalakulásához. A helyi önkormányzat és a közbirtokosságok vezetői odaálltak a közös ügy mellé, így nem a gazdáknak kellett létrehozniuk egy olyan vállalkozást, amelyet önerőből nem tudtak volna elindítani.
A friss sajtok első útja a sós medencébe vezet
Fotó: Makkay József
A legtöbb szövetkezésnek ez a legnehezebb része, hiszen
A kezdeti akadályokon Csíkszépvizen sikeresen túllépett a szövetkezet, amit az is bizonyít, hogy sikerült elnyerniük egy 450 ezer eurós uniós pályázatot. A kezdeti felszerelést sok mindennel ki kellett bővíteni, így a pályázati támogatás legjobb időben érkezett. Fölözőgépet, haszonjárműveket vásároltak, és egy épületrészt újítottak fel. Ma már nem gond a pályázati önrész biztosítása, bankhitelből ugyanis nehezebben boldogulnának, mert a szövetkezeti tulajdonforma egyelőre kérdőjel a romániai bankok számára. A pénzintézeteket elrettenti a sok tulajdonos, így nem szívesen hiteleznek szövetkezeteknek. Ez az egyik oka, hogy időbe telik, amíg egy romániai mezőgazdasági szövetkezet talpra áll és megerősödik. A sikeres fejlődés egyetlen módja, ha az első években a tagsággal egyetértésben a szövetkezet vezetői a hasznot visszaforgatják, ahogyan az Csíkszépvizen is történt. A gazdában tudatosul, hogy az évről évre fejlődő és vagyonosodó szövetkezet rá eső része is gyarapodik, ami évek múlva nagy értéket jelent családja számára.
Sajtszeletelés. Kiskereskedelmi kiszerelésbe kerülő sajtdarabkák
Fotó: Makkay József
Megnézem a szépvízi sajtválasztékot. Egy részét ismerem, hiszen a székelyföldi sajtok elkötelezett fogyasztója vagyok. Ha jó minőséget akar vásárolni az ember, akkor jól teszi, ha az itteni termelők felhozatalát keresi. Amelyek között a szépvízi kéthónapos érlelt sajtok külön színfoltot jelentenek. A hagyományos készítésű, „tiszta” sajtok mellett számos ízesítésű tejterméket is készítenek például köményes vagy metélőhagymás kivitelben.
Ferencz Szilárd sajtmester elmagyarázza bővülő termékskálájuk születésének titkait. „Dokumentálódunk a szakirodalomból, és összedugjuk a kollégámmal a fejünket, megbeszéljük a részleteket, majd következik a próbagyártás.
Amikor minden kérdésre megnyugtatóan tudjuk a választ, megszületik az új termék, amit a kollégák bevezetnek a piacra” – magyarázza a sajtmester.
A legismertebb szépvízi sajtok. Van közöttük több fűszeres ínyencség is
Fotó: Makkay József
– magyarázza a szépvízi sajtmester.
Útra készen. A szövetkezeti tejfeldolgozó saját járművein szállítja ki termékeit Székelyföldre
Fotó: Makkay József
Mérföldkő lehetne az erdélyi sajtkészítésben, ha az érlelt sajtokhoz szükséges baktériumtenyészeteket nemcsak külföldről – Belgiumból vagy Franciaországból – szereznék be a gyártók, hanem itteni alapanyagból tenyésztenék ki helyi laboratóriumokban. Ferenczi szerint a Sapientia egyetem élelmiszeripari szakán született már ilyen elképzelés – erről már tárgyaltak Csíkszépvizen –, de egyelőre kérdés, mikor válik valóra.
Szőcs Lóránd, a szépvízi gyár fiatalabb sajtmestere Svájcban ismerkedett meg a szakmával, miután a gyergyószéki Agrocaritason keresztül kijutott egy ottani gazda portájára. Ezt követően itthon is elvégzett egy sajtkészítői szaktanfolyamot.
– magyarázza svájci tapasztalatait. Szépvizen azonban nem a drága svájci technológiát alkalmazzák – amelynek során hetente legalább háromszor sós lével mosnak át minden sajtot –, hanem zárt térben, fóliában érlelik két hónapon át a sajtokat. A tejtermék így közelebb áll a fogyasztó zsebéhez, és megőrzi a havasi legelők kiváló tejéből készülő termékek minőségét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
Az Alföldön ügyes kezű mesteremberek is készítették, Erdélyben tamburaként emlegették, Kodály a szegények hangszerének nevezte. Ma virágkorát éli: hungarikum lett, és egyre többen veszik kézbe. Gyermek- és ifjúsági citeratalálkozón jártunk Maros megyében.
A börtönlelkészi szolgálat láthatatlan, mégis létfontosságú terület a lelkipásztori munkában. Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor a szamosújvári és besztercei börtönökben vigaszt, reményt és Isten igéjét viszi a rabok számára.
„Reformátusnak kell maradnunk, a Szentírásra és hitvallásainkra építve” – vallja Kolumbán Vilmos József erdélyi református püspök. Interjúnkban Kolumbán Vilmos József a Református Egyházak Világközössége progresszív teológiai irányáról is beszélt.
Legyen szó képzőművészetről vagy irodalomról, műveiben visszaköszönnek a természettel összhangban élő faluközösségbe kapaszkodó gyökerek, az irányt mutató népi bölcsességek, a sallangok nélküli kifejezések, a deportálást túlélők közösségi traumája.
A rövid ideig tartó hideghullámot követően szerdától ismét enyhe, csapadékban gazdag időjárás várható, a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 10 fokot. Melegfronti hatásokra kell számítani.
Kutyaszorítóba kerültek a négypárti bukaresti kormánykoalíciót alkotó politikai alakulatok, köztük is kiemelten az RMDSZ: úgy kell elszámolniuk a felháborodott polgárok előtt a népszerűtlen intézkedésekért, hogy a döntést közösen hozták meg.
Házi készítésű hústermékek és pálinkák versenyét szervezi immár negyedik éve egy lelkes fiatalokból álló csapat a Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre fekvő Tordaszentlászlón. A többség számára a rendezvény remek gasztronómiai alkalomnak számít.
A reformáció genfi emlékművétől kőhajításnyira fekvő gyülekezeti házban ma is hangzik a magyar ige. A svájci városban Dániel Levente erdélyi ösztöndíjasként szolgál, amely a magyar diaszpóra számára egyszerre lelki otthon, kulturális kapaszkod&oac
Csütörtök délután nyílt meg az Apáczai 400 című képzőművészeti kiállítás a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében. A tárlat Apáczai Csere János sokoldalú szellemi öröksége előtt tiszteleg, kort&am
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!