Hirdetés

Nyílt tereken sem árulhatnak, de van megoldás – a kézművesek online térben kínálják portékáikat

Meglévő levendulás termékei mellett Pásztor Krisztina egy angolpark létesítésén is gondolkozik Kalotaszegen •  Fotó: Nánó Csaba

Meglévő levendulás termékei mellett Pásztor Krisztina egy angolpark létesítésén is gondolkozik Kalotaszegen

Fotó: Nánó Csaba

Mit tehetnek a kézművesek, ha nincsenek vásárok? Nyakukon marad a termék, vagy más utakon tudják értékesíteni? Mennyire viselte meg őket a járványhelyzet? A kérdésekre ismert kézművesek segítségével kerestük a válaszokat.

Nánó Csaba

2021. március 18., 08:192021. március 18., 08:19

2021. március 18., 09:222021. március 18., 09:22

Senkinek sem okoztak örömöt a járványügyi korlátozások, de léteznek szakmák, hivatások, ahol elengedhetetlen lenne a találkozás másokkal. Ilyen a kézművesség, amelynek egyik lényeges eleme a személyes kapcsolat árus és vásárló között. Aki ilyen terméket szeretne venni, annak fontos, hogy lássa, érezze, megtapogassa a kiszemelt árut. Hiszen

a kézműves termék éppen abban különbözik a tucatárutól, hogy egyedi, egyénre szabott és művészi értéket képvisel.

Hirdetés

Érdekes és furcsa módon a nagy bevásárlóközpontok – ahol valóban nagy tömeg gyűl össze – egy percig sem tartottak zárva, ám a szabadtéri vásárok egy éve szünetelnek. A kézművesek számára azonban fontosak lennének az összejövetelek, mennének is, ha lenne rá alkalom. Hiába kérték a felelősöket, engedjenek a megszorításokból, sehol sem találtak megértésre. Vannak, akik alkalmazkodtak az új körülményekhez, mások feladták a kínlódást, és egyéb szakmák felé fordultak. Az egyetlen megoldás e vásármentes vészes időkben a kézművesek számára az volt, hogy áruikat próbálják meg a nem hagyományos módon eladni. Akik már régebben foglalkoznak termékeik online értékesítésével, nem panaszkodnak a forgalomra. Igaz, ez többletmunkát kíván, de megéri a fáradozás.

Óvatosabb vásárlók

A kézművesek és a népi mesterek munkája, ténykedése egyszerre szól alkotásról, hagyományőrzésről és értékteremtésről. A rutinos vevő könnyen megkülönbözteti a bóvlit az értékes kézműves terméktől. Bár az értéktelen kacat hatalmas mértékben árasztotta el a piacot. A hivatástudó, valódi értékeket előállító kézművesek rengeteg energiát fektetnek munkájukba, a hasznot viszont senki sem garantálja.
Pásztor Krisztina pályaelhagyóként kezdte a kézművességet 2014 márciusában, azelőtt sokáig újságíróként dolgozott. Kézügyessége mindig megvolt, miután pedig gyerekei kezdték élni saját életüket, Krisztinának hiányozni kezdett a ragaszkodás kiélése. Előbb erdőt akart ültetni, aztán levendula lett belőle. „Olyant kerestem, amivel legalább húsz évig kell törődni, mint a kisgyermekkel, mielőtt elengeded a nagyvilágba. Nekem ez bejött, jó a növényekkel való törődés annak, aki szeret anya lenni” – fogalmaz a kézműves.
Ma már egy

25 áras területen kizárólag levendulát termel a Kolozs megyei Magyarkapuson, ebből készülnek termékei.

További 25 áras területet bérel Kalotaszegen, ahol a levendula termesztése mellett létrehozna egy angolkert és egy füveskert keveréket is Herbatórium elnevezéssel.
Krisztina terve a kezdetektől fogva az volt, hogy ne csak termessze a levendulát, hanem dolgozza is fel, készítsen belőle különféle hasznos dolgokat. Férjével kiköltözött falura, a ház egyes helyiségei nemcsak lakhatáshoz, de manufaktúraként is szolgálnak, a termékek előállítása itt történik. A járvány miatt kialakult helyzet az elején neki is fejtörést okozott, hiszen Krisztina is többnyire vásárokban értékesítette áruját.
„Szerencsére

Idézet
vásárlóim a kezdetektől mellettem vannak, a törzs­vásárlók köre évről évre gyarapodik. Mások, ha ritkábban is, de időről időre visszatérnek.

Külföldről is kapok rendeléseket, és sok a turista is Erdélyben” – mondja Pásztor Krisztina. Mindez sokat számított, amikor megszűnt a személyes kapcsolat a vásárlókkal. A kézműves azt vette észre, hogy vásárok hiányában többet dolgozik, hiszen az utazással töltött idő felszabadult, termékeit komótosabban tudja elkészíteni.
Az eladás némileg csökkent, de nem drámai módon – hangsúlyozza Krisztina. Másrészt azt is tapasztalja, hogy az idén még nem indult be igazán a forgalom. Mintha az emberek óvatosabban nyitnák ki a pénztárcájukat. „Bár sokat foglalkozom internetes árusítással, kiderült, nem elég az online. Esetemben sok klienst úgy sikerül meghódítani, ha saját szemével látja termékeimet, kézbe veheti azokat” – magyarázza Krisztina. A járvány kitörése óta telefonon, üzenetekben, drótpostán egyeztet a vevőkkel, az árut vagy személyesen adja át a közelben lakóknak, vagy pedig postán küldi el. Persze ez többletmunkát ró a kézművesre, mert Krisztina arra is odafigyel, hogy környezetbarát csomagolást használjon. És hogy mi a siker titka? „A kézműves termékek jellemzője, hogy nem ipari készítésűek. Mivel kis mennyiségben állítunk elő egy-egy terméket, mintha a családnak készülne, a minőség kimondottan jó. A minőségi hozzávalókon túl az ember a szívét, lelkét beleteszi, ettől lesz finomabb és jobb bármilyen kézműves készítmény” – emeli ki Pásztor Krisztina.

Élet vásár nélkül

Nádudvary László két évtizede készít kézműves termékeket. Az elején csak rézdrótból hajlított csecsebecsékkel foglakozott, ma már az egyik legismertebb ezüstműves Erdélyben. Korán felismerte, hogy nem elég vásárokba járni, ennél jóval több kell a boldoguláshoz, ha az ember ebből a tevékenységből meg is akar élni. Tudatában van annak, hogy akárhány vásáron is vesz részt, reklám nélkül nincs eladás.
Felismerte, hogy

a személyes jelenlét mellett létfontosságú jelen lenni az online térben is, ezért több honlapon is hirdeti termékeit.

Számára az otthon ülés egyik jótékony hozománya az volt, hogy több időt tudott szánni e virtuális standok fejlesztésére.
„Tavaly ilyenkor még messzinek tűnt a járvány, gondoltuk, ott marad a „nagy falon” túl, nem hittük, hogy hozzánk is betör” – kezdi a beszélgetést László. Egy évvel ezelőtt még részt vettek a márciusi nők napi vásáron, aztán hirtelen bezárult minden. A rendelések leálltak, kevés megtakarított pénzüket kezdték felélni ők is. László egyéb elfoglaltság híján nekifogott a tavaszi munkáknak a kertben arra számítva, hogy a helyzet hamarosan rendeződik. Nem így történt. Vásárokat továbbra sem szerveztek, viszont a kliensek ráébredtek, hogy az élet nem áll meg, születésnapok, ünnepek még ilyen áldatlan körülmények között is vannak. Ezekre pedig be kell szerezni valahonnan az ajándékot.
„Rá kellett jönnöm: ha komolyan foglalkozom a weboldallal, ha frissítem, új dolgokat teszek fel, ha jól mutatom be ezeket jó minőségű képekkel, akkor jönnek a rendelések” – meséli Nádudvary László. Hozzáteszi, mivel nem kell vásárokba járnia, nem költ utazásra és szállásra, még pénzt is tud spórolni. Nádudvary László és szintén kézműves felesége,

Mária arra használták ki a felszabadult szabadidejüket, hogy különféle kurzusokra iratkoztak be. Mindketten tisztában vannak ugyanis azzal, hogy az online eladást sem lehet egy-két nap alatt felépíteni, ehhez is tanulásra, képzésre van szükség.

László nyolc éve van jelen az internetes oldalakon, de még mindig úgy érzi, fejlődnie kell. Naponta legalább egy órát arra szán, hogy feltöltse termékeit, kapcsolatban legyen az ügyfeleivel, kérdésekre válaszoljon. Feleségével együtt beiratkozott egy internetes kurzusra, ahol menedzsmentet, termékértékesítést, képszerkesztést, reklámfilm készítését tanulnak.
„Ha jó dolgozatot írunk, azt bizonyos pénzösszeggel is jutalmazzák a tanfolyam szervezői” – tájékoztat Nádudvary, aki elsősorban ezüstékszerei által ismert Erdélyben. Felesége, aki batikolással, kézműves textiláruk készítésével foglalkozik, szintén online értékesíti termékeit, több weboldalon is jelen van alkotásaival. László szerint elengedhetetlen, hogy reklámokba is fektessenek pénzt és energiát, csakis ilyen módon tehetnek szert vevőkre. Szerződést kötöttek futárcégekkel, így árujukat bárhova biztonságban el tudják juttatni.

Nádudvary László szerint a kézművesnek állandóan képeznie kell magát •  Fotó: Nánó Csaba Galéria

Nádudvary László szerint a kézművesnek állandóan képeznie kell magát

Fotó: Nánó Csaba

Marad a remény

Riportalanyaink beszámoltak arról is, hogy nem minden kézműves kolléga tudta túltenni magát a járvány okozta nehéz helyzeten. Egyesek apátiába estek, kétségbeesésükben nem dolgoztak, nem készítettek új munkákat, befuccsolt az üzletük. Van olyan kézműves, aki kamionsofőrnek állt, hogy biztosítsa családjának a megélhetést. Akinek viszont ez a megélhetési forrása, nem adhatja fel egykönnyen. Nádudvary szerint azok jártak rosszul e járványos időkben, akik kizárólag a vásárokra alapozták termékeik eladását. Amikor aztán látták, hogy az áldatlan állapotnak nem lesz egyhamar vége, szakmát változtattak. Pásztor Krisztina megemlít egy esetet, amikor Székelyföldön sikerült megszervezni egy vásárt, de a szervezők döbbenten tapasztalták, hogy nincs, akit meghívjanak rá, mert a jegyzékükben szereplő kézművesek szüneteltették a munkát.

Molnár Attila, az Erdélyi Kézmíves Céh elnöke szerint utolsó vásárukat, a Szalonnafesztet tavaly februárban sikerült megszervezniük Galéria

Molnár Attila, az Erdélyi Kézmíves Céh elnöke szerint utolsó vásárukat, a Szalonnafesztet tavaly februárban sikerült megszervezniük

Molnár Attila, az Erdélyi Kézmíves Céh elnöke lapunknak elmondta:

utolsó vásárukat, a Szalonnafesztet tavaly februárban sikerült megszervezniük.

Olyan tagról nem tudnak, aki a járvány miatt teljesen feladta volna hivatását, de többen szüneteltetik a munkát. „Akik maradtak, többnyire online értékesítéssel foglalkoznak, ugyanakkor sokan áttértek arra, amit a céh régóta szorgalmaz: tudásukat is értékesítik, nem csak termékeiket, tehát bemutatókat, tanfolyamokat, foglalkozásokat szerveznek” – tájékoztat Molnár. Hozzáteszi, hamarosan a kézmíves céh is indít tanfolyamokat, egyelőre a helyszíneket építgetik.
Bár a járvány hatásai a kézművesek munkájára is kihatott, sokukat anyagilag is megviselte, hiszen egy éve nem szerveznek vásárokat. Akik idejében elkezdték kiépíteni alternatív forgalmazási felületeiket, azoknak sikerült felszínen maradniuk. Nyilván nem mindenkinek volt erre lehetősége, így csak reménykedünk, hogy a kézműves árusok vásárlóik hamarosan ismét személyesen találkoznak.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. március 04., szerda

Nem menekülés, hanem kíváncsiság – Sepsiszentgyörgyről a világ végére

Egy „mini nyugdíjjal” indult Balin, dán repülőjegy-lemondással folytatódott, és végül Ausztráliában kapott új irányt a sepsiszentgyörgyi fiatal házaspár története.

Nem menekülés, hanem kíváncsiság – Sepsiszentgyörgyről a világ végére
Hirdetés
2026. március 03., kedd

Tavaszias fordulat, 15 fok is lehet napközben

A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.

Tavaszias fordulat, 15 fok is lehet napközben
2026. február 28., szombat

Tordastól Székig: Erdély tanította meg a tánc igazi nyelvére a magyarországi házaspárt

Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.

Tordastól Székig: Erdély tanította meg a tánc igazi nyelvére a magyarországi házaspárt
2026. február 27., péntek

Ukrajnai háború: négy éve tart – de meddig folytatódik?

Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.

Ukrajnai háború: négy éve tart – de meddig folytatódik?
Hirdetés
2026. február 27., péntek

Kaptárak és kőnyomatok: szenvedélyből lett „házi múzeum” Hármasfaluban

A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.

Kaptárak és kőnyomatok: szenvedélyből lett „házi múzeum” Hármasfaluban
2026. február 26., csütörtök

Gombolyag fonaltól a saját alkotói világig: családi örökség kel életre a horgolt figurákban

Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.

Gombolyag fonaltól a saját alkotói világig: családi örökség kel életre a horgolt figurákban
2026. február 25., szerda

Mégis ki a felelős a 2022-es magyarországi választások előtti levélszavazatos diverzióért?

Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.

Mégis ki a felelős a 2022-es magyarországi választások előtti levélszavazatos diverzióért?
Hirdetés
2026. február 24., kedd

Meleg, napos idő várható, csupán az éjszakák lesznek hidegek

Miközben az éjszakák még téliesen fagyosak maradnak, péntektől látványosan melegednek a nappalok, hétvégére akár 15 °C-os csúcshőmérséklet is várható. A tavasziasan meleg időjárás kitart a jövő hét első felében is.

Meleg, napos idő várható, csupán az éjszakák lesznek hidegek
2026. február 24., kedd

Történelem és logika kéz a kézben: újranyílt Románia első múzeumi szabadulószobája Erdélyben

Csapatmunkára és kommunikációra épülő, intenzív és figyelemlekötő játékra számíthatnak azok, akik a Szatmár Megyei Múzeumban járva „lemerészkednek” a pincébe is. Itt ugyanis Románia első, nemrég újranyílt szabadulószobája fogadja őket.

Történelem és logika kéz a kézben: újranyílt Románia első múzeumi szabadulószobája Erdélyben
2026. február 17., kedd

Télies fordulat: havazás, fagy és tartós lehűlés érkezik a héten

Folyamatos lehűlés, valamint esőben, havasesőben és hóban gazdag csapadék jellemzi az előttünk álló hetet. A télies hidegek elmúltával a jövő héttől számíthatunk enyhülésre.

Télies fordulat: havazás, fagy és tartós lehűlés érkezik a héten
Hirdetés
Hirdetés