Magyar művészi alkotások péksüteményből a GastroPan Nemzetközi Vásáron
Fotó: GastroPan
A pékek és cukrászok nemzetközi szervezetének képviseletében Ilonka Boldizsárt világszerte ismeri a szakma. A világszervezetnek nyolc évig volt alelnöke, jelenleg pedig nagyköveteként járja Kelet-Európa országait. A magyarországi szakemberrel az aradi 11. GastroPan nemzetközi kiállításon beszélgettünk mindennapi kenyerünkről.
2019. április 04., 09:362019. április 04., 09:36
2019. április 04., 17:052019. április 04., 17:05
– Szép karrier a mintegy hetven országot tömörítő Pékek és Cukrászok Világszövetségének csúcsvezetőségébe bekerülni. Milyen út vezetett a spanyolországi megbízatásig?
– Jászberényi pékcsaládból származom, és én is ezt a szakmát választottam. Érettségiztem, technikumot, majd egyetemet végeztem, és a családdal közösen sikerült egy jól működő vállalkozást indítanunk. Két kenyérgyárból és egy cukrászatból álló céget működtetünk mintegy kilencven alkalmazottal. Nyolc évig vezettem a Magyar Pékszövetséget: a szervezet elnökeként rendszeresen jártam a világszövetség találkozóira, ahol elmondtam a véleményemet és elképzeléseimet arról, hogyan lehetne átalakítani a nemzetközi szervezetet. Zsűrizéseimet és véleményemet is értékelve egy idő után a Pékipari Világszövetség Madridban különböző feladatokkal bízott meg.
– Fontos szerepet játszott a nemzetközi szervezet átalakításában, hiszen a pék- és a cukrászszövetség egyesítésével bízták meg. Hogyan tudta megvalósítani elképzeléseit?
– Azt a rendkívüli feladatot kaptam, hogy az addig külön működő Pékek és Cukrászok Világszövetségét hozzuk közös ernyő alá. Nem bizonyult könnyűnek, de sikerrel teljesítettem, innen pedig egyenes út vezetett az új világszövetség alelnöki tisztségéig. Nyolcéves megbízatásom alatt elsősorban azzal foglalkoztam, hogyan léptessünk be új tagokat a szövetségbe.
Minden világszövetségi ülést pékséglátogatás követett, és a tapasztalatokat megbeszéltünk. A nemzetközi szervezet fontos szerepet játszik az új irányok kialakításában, követésében: például a gluténérzékenység kutatására professzorokat kértünk fel.
Ilonka Boldizsár az európai uniós lobbiban bízik
Fotó: Makkay József
– A világszövetség mennyire tudta érvényesíteni érdekeit a politikában?
– Az Európai Unióban ezt fontos feladatnak tekintettük, mert a pékipar a többi ágazattól eltérően is nagy gondokkal küszködik. A legégetőbb kérdés a súlyos munkaerőhiány. Magyarországon jelenleg háromezer pék hiányzik. Ez elsősorban azzal függ össze, hogy a sütőiparban – illetve a teljes élelmiszeriparban – rendkívül alacsony a nyereség, és emiatt kisebb a bérezés, ami kihat a technikai fejlesztésre is. Eredményhányad-oldal tekintetében ezt az ágazatot nem lehet összehasonlítani a banki szektorral, az építőiparral, az elektronikai iparral vagy a gazdaság más területeivel. Felhívtuk az uniós intézmények figyelmét arra, hogy az EU adjon anyagi támogatást a kenyérnek.
– Mennyire fogékonyak a politikusok az élelmiszeripar támogatására?
– A hathatós lobbi idővel hozza meg a hatását, de jó úton járunk.
E gondoknak az orvoslásáért egységesen lépünk fel: a pékszövetségnek Európában 34 tagja van. Legújabb törekvésünk, hogy a sütőipar számára uniós alapokat különítsenek el, amire pályázni lehessen. Fontos célkitűzésnek tartom, hogy különböző marketingfogásokkal népszerűsítsük a kenyeret és a kenyérfogyasztást. Kelet-Európában az általános gondokat súlyosbítja, hogy – országonként eltérő módon ugyan, de – elég magas az adózás, emiatt az eredményhányad még alacsonyabb.
– Ön 2017 óta a világszövetség kelet-európai nagykövete. Miben tud segíteni az itteni országoknak?
– Miután Mexikóban, 2017-ben lemondtam alelnöki tisztségemről, a szervezet megbízott a nagyköveti feladatokkal. Sorra járom a környező országokat, és a helyi szakmai szervezetek vezetőivel folytatott tárgyalások után a világszövetség csúcsvezetőségét tájékoztatom a kelet-európai helyzetről. Nemrég jártam Szlovákiában, Romániában, és készülök Csehországba. Budapesten lengyel, cseh, szlovák, román és magyar részvétellel szerveztünk egy kelet-európai szakmai találkozót, ahol a legfontosabb gondok orvoslására memorandumot készítettünk, amit a világszövetség elnöke és főtitkára is aláírt.
– Az elmúlt évtizedekben milyen mértékben változott a kenyérfogyasztás?
– A változás jelentős és folyamatos.
Nemcsak Európában, hanem világszinten csökken a kenyérfogyasztás, arányaiban viszont emelkedik a péksütemények forgalma. Egyre hangsúlyosabb jelleg az egészséges életmódhoz köthető termékek terjedése: a paleo, a szénhidrátcsökkentett termékek vagy a laktózérzékenységhez köthető sütőipari választék mind olyan kihívás, amelyre a pékségeknek kell választ adniuk. A Kárpát-medence régi kenyerei súlyegységben változnak, és átadják helyüket az új irányelveknek. Jelentősen előretör például a burgonyás (a pityókás) kenyér, de legalább ennyire fontos a rozs-, a teljes kiőrlésű lisztből készült termékek terjedése. A kelet-európai változásokban az is jelentős szerepet játszik, hogy a Nyugat-Európából ideérkező multinacionális cégek új pékárukat hoznak be. Közben több régi terméket el kell hagyni, mert egy-egy pékáru életgörbéje mutatja, meddig piacképes.
– Mi befolyásolja leginkább a pékáruk választékát?
– Lényeges elem az emberek pénzügyi forrása.
Közben Csehországban, Szlovákiában és Magyarországon csökkent a kenyérfogyasztás, Lengyelországban viszont nőtt. A nemzetközi pékszövetség számára is érdekes a lengyel példa: azt próbáljuk kideríteni, mi vezetett el a kenyérfogyasztás növekedéséhez.
– Manapság mennyire vonzó a pék szakma?
– Komoly gondok vannak a képzés területén is. Magyarországon változott a szakoktatási rendszer, ami segíthet a helyzeten. A munkaerőkérdésben azonban a pékek sem tesznek meg mindent, hogy elmenjenek pályaválasztási tanácsadásra, nyitott napokat tartsanak, hogy a fiatalokat odavonzzák. Képzési oldalon a szakoktatók sem kellően képzettek. Attól, hogy valaki elvégez egy főiskolát, még nincs szakmai gyakorlata. A képzés színvonala nem megfelelő. Ezen szigorúbb ellenőrzéssel és jobb összedolgozással lehetne segíteni. Másrészt
cégünknél már a dagasztók is számítógépről dolgoznak. Fontos, hogy az üzemek vezetői technikai berendezésekkel váltsák ki az élő munkaerőt. Olyan beruházásokra van szükség, amivel jelentősen meg lehet könnyíteni a pékek munkáját.
– Egy szakács kitüntetése legtöbbször sajtóhír, a pékekről és a cukrászokról mintha megfeledkezne a média. Mennyire hangsúlyosak megmérettetési lehetőségeik?
– A pék- és a cukrászszakmában is sok a nemzetközi verseny. Münchenben tavaly rendeztek hatalmas nemzetközi vásárt szakmai versenyekkel egybekötve. Ilyen versenyeket rendszeresen tartanak Párizsban, Tájföldön, illetve más centrumokban is, ahol részt vesznek magyar és más kelet-európai versenyzők. A világszövetségben minden évben átadják az Év pékje és az Év cukrásza díjakat. A szakma nyilvántartja a jó szakembereket, akiket a világszövetség rendszeresen felkér bemutatók tartására.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Radikális lépésre szánta el magát Erdély egyik legvonzóbb pontja: Brassó a tömegturizmus helyett inkább a minőségre fókuszál, 2034-től a „Kárpátok fővárosaként” reklámozza magát. Íme a nagyszabású, multikulturalizmusra is építő stratégia.
A szerdai kellemes, napos időt csütörtöktől kiadós esőzés és jelentős lehűlés váltja fel Erdélyben. Pénteken mindössze 13 Celsius-fokig emelkedik a hőmérséklet, a hétvégére azonban javul az idő, és ismét előbújik a nap.
Akár húszmillió ukrán menekült is Európába indulhat, ha Ukrajna vereséget szenved – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt heti brüsszeli uniós csúcstalálkozón. A lehetséges menekülhullámról kérdeztük az Európai Bizottság szóvívőjét.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter erdélyi körútja során eléggé élesen kirajzolódott, miként is viszonyul egymáshoz a romániai magyar közösség és az anyaország új kormánya.
A tiltás mindenkire vonatkozott, a terheket az érintettek mégsem egyformán viselték: akinek pénze vagy kapcsolata volt, biztonságosabb utat talált, a falusi és munkásasszonyok viszont sokszor az életükkel fizettek.
Az Egyesült Államok élőben közvetítheti Nidal Hasan kivégzését, akit 2009-ben 13 ember meggyilkolásáért ítéltek halálra a texasi Fort Hood katonai bázison. A volt katonai pszichiátert december 3-án kivégzőosztaggal tervezik kivégezni.
Változékony felhőzet, időnként napsütés, helyenként záporok jellemzik Erdély időjárását a következő egy hétben. Jelentős lehűlés egyelőre nem várható: a változékony időjárásban a nappali csúcshőmérsékletek többnyire 14–16 Celsius-fok körül alakulnak.
A gyenge PISA-eredmények hátterében több tényező áll, de a tanárképzés átalakítása, a több iskolai gyakorlat és a személyiségfejlesztés megkerülhetetlen. Birta-Székely Noémivel, a BBTE Pszichológia és Neveléstudományok Karának oktatójával beszélgettünk.
Immár két évtizede tevékenykedik a szatmárnémeti Aranykapu Kulturális Egyesület, amely a magyar népi hagyományok, kézműves mesterségek és az előző nemzedékek tudásának továbbadását tűzte ki célul.
A hét közepén még 23–24 Celsius-fokig emelkedhet a hőmérséklet Erdélyben, a hétvégére azonban véget ér az októberi meleg: eső, záporok és jelentős lehűlés érkezik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!