
A Bethlen-kripták a legdíszesebbek a Házsongárdi temetőben
Fotó: Sipos Dávid
A kolozsvári Házsongárd Alapítványnak a hét évvel ezelőtt felújított iktári után, most a bethleni Bethlen-kriptát is sikerült restauráltatnia. Az alapítvány igazgatójával, Gergely Erzsébettel a síremlék felújításáról, az alapítvány munkájáról és a temetőben uralkodó állapotokról beszélgettünk.
2021. szeptember 30., 08:122021. szeptember 30., 08:12
2021. szeptember 30., 10:412021. szeptember 30., 10:41
Kétféle Bethlen családot ismerünk, az iktári Bethleneket és a bethleni Bethleneket. A címerek jól megkülönböztethetőek, a bethleni címeren kígyó van, ezért nevezik bizonyos helyeken kígyós Bethleneknek, az iktári címeren két hattyú látható egy nyíllal átlőve, ők a hattyús Bethlenek – avat be már a beszélgetésünk elején a híres erdélyi családok történetébe Gergely Erzsébet, a Házsongárd Alapítvány létrehozója és igazgatója. Az iktárit az alapítvány már 2014-ben felújította egy 12 éves, hosszú pályázási időszak és restaurálási munka után. Ezt követően került sor a következő kripta felújítási munkálatainak elkezdésére.
„Ezek a legdíszesebbek a temetőben, szerencsére mindkettő a református egyház bérleménye, s mivel az alapítvány is a református egyház keretei között működik, a jogi eljárások így gördülékenyebben haladtak” – mondja Erzsébet asszony.
Utolsóként helyezték el a sírboltban egy másik neves erdélyi politikus maradványait, a román hatóságok által meghurcolt és bebörtönzött egykori erdélyi kormánybiztosét, Bethlen Béláét. Legalább húsz személy nyugszik a sírboltban, mindegyiknek színes zománcképe díszeleg a belső falakon korabeli ruhákban ábrázolva a családtagokat – fiataltól aggastyánig, kislánytól úri delnőig.
A kripta borzaszó állapotban volt, a család egy Marosvásárhelyen élő dédunoka vezetésével korábban már összefogott, hogy restaurálja, ám a műemléken nem szakemberek dolgoztak. Az ingatlan így ismét rossz állapotba került, és teljes felújításra szorult. „Alapítványunk nekifogott a felújításnak, s rendkívül megható módon a magyar miniszterelnökségtől kaptunk támogatást személyesen Gulyás Gergely miniszterelnök-helyettesen keresztül. Az adomány a munkálatoknak csupán egy részére volt elegendő, ám utolsó tartalékainkat is mozgósítva sikerült befejezni” – magyarázza az igazgató.
Néha szemet hunynak az építkezési engedély nélkül dolgozó szakemberek munkája felett, máskor tucatjával tüntetik el ősi sírhelyeinket. Megtörténik, hogy rendkívül kedvesek és segítőkészek, máskor műemlékjellegű magyar obeliszkeket találunk széttörve – magyarázza a faramuci helyzetet az igazgató, aki a legnagyobb aljasságnak tartja, hogy a temető nyilvántartását az összes adattal titkosították, ezért még a kutatók sem férhetnek hozzá. Az átírásokat is rendkívül megnehezítették. Így például két unokatestvér nem adhatja át egymásnak közös nagyapjuk sírját, ugyanakkor százával tűnnek el a magyar sírok, s természetesen meg sem mondják, hogy azokat kinek adják oda.
A Házsongárd Alapítvány amúgy korábban elindított egy folyamatot, amelynek keretében mintegy nyolcszáz megóvásra szoruló sírhelyet terjesztettek fel Bukarestbe, hogy az illetékesek hagyják jóvá azok műemlékjelleggé nyilvánítását. Eddig 396 sírhely esetében döntöttek pozitívan, erre még Kelemen Hunor minisztersége idején került sor.
Jelenleg
Egy fekete színű két méter magas Ady neveket tartalmazó obeliszk is eltűnt, feltételezem, hogy lecsiszoltatják. Ugyanakkor tavalyelőtt éppen a temető vezetősége kért tőlünk szívességet – észrevették, hogy a műemlékesekkel jóban vagyunk –, ugyanis a műemlékbizottság nem adott engedélyt egyik irodájuk megépítésére. Sikerült is közbenjárnunk, ezért egy évig elnézőbbek voltak irántunk” – vázolja a nem mindennapi kulisszatitkokat Gergely Erzsébet.
A most felújított sírbolt mellett a Mikó-, Bánffy-, Berde-, Jósika-, Biasini-kriptát, a Béldiekét részben, a katolikus Jelen-kriptát, valamint az elöl látható Zsigmond-mauzóleumot pedig ugyancsak a Házsongárd Alapítvány restauráltatta, ezek mellett pedig számos más sírt gondoz. A felújítások miatt nem ugrik meg a Házsongárdi temető látogatottsága, ám az alapítvány rengeteg visszajelzést kap a határ mindkét oldaláról, munkája egyre ismertebbé válik, ezért az utóbbi időben nagylelkű, jelentős adományokat is kapott. Egyébként tevékenysége az elmúlt néhány évben igencsak kiterjedtté vált: a sígondozás és restaurálás mellett sok erőt, időt kell fordítani a könyvelésre, kapcsolatok ápolására, levelezésre, pályázatok írására és elszámolására, jogi tanácsadásra stb.
A kívül-belül felújított bethleni Bethlen-kripta a kilencedik műemlékjellegű sírbolt, amelyet a Gergely Erzsébet vezette Házsongárd Alapítvány a patinás kolozsvári temetőben restaurál. A munkálatok kész vannak, de az ünnepélyes átadására csak jövő nyáron kerül sor. „A jogász és államférfi Bethlen Béláról azt is tudni kell, hogy az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnoki tisztségét is betöltötte. Ám a politikában vállalt szerepe miatt halálát követően nem merték felravatalozni a Farkas utcai templomban, és méltatlan körülmények között temették el. Részben ezt is szeretnénk pótolni a jövőre tervezett kriptafelavatással, amelyet egy konferencia szervezésével tennénk emlékezetesebbé” – ismerteti az alapítvány terveit Gergely Erzsébet, aki a többi mellett e sírboltot különösen is szívügyének tekinti.
Bethlen Béla
Bethleni gróf dr. Bethlen Béla Aranyosrákoson született 1888. november 2-án. Az erdélyi magyar földbirtokos, jogász és politikus 1913-tól a kolozsvári törvényhatósági bizottság tagja volt, az első világháborúban önkéntes honvédhadnagyként szolgált. 1924-től az erdélyi Országos Magyar Párt alelnöke lett, majd 1926-tól 1938-ig a párt elnökeként és a székelyudvarhelyi kerület képviselőjeként a bukaresti parlamentben vállalt politikusi szerepet. A bécsi döntést követően 1940 és 1944 között Szolnok-Doboka és Beszterce-Naszód vármegyék főispánjává választották, 1944 őszén pedig Észak-Erdély kormánybiztosává nevezték ki. A kommunisták hatalomra jutását követően 1945-ben koholt vádak alapján elítélték és bebörtönözték. 1954-ben szabadult, de csak 1959-ben rehabilitálták, haláláig Kolozsváron élt. 1979. november 6-án hunyt el a kincses városban.
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
szóljon hozzá!