A Bethlen-kripták a legdíszesebbek a Házsongárdi temetőben
Fotó: Sipos Dávid
A kolozsvári Házsongárd Alapítványnak a hét évvel ezelőtt felújított iktári után, most a bethleni Bethlen-kriptát is sikerült restauráltatnia. Az alapítvány igazgatójával, Gergely Erzsébettel a síremlék felújításáról, az alapítvány munkájáról és a temetőben uralkodó állapotokról beszélgettünk.
2021. szeptember 30., 08:122021. szeptember 30., 08:12
2021. szeptember 30., 10:412021. szeptember 30., 10:41
Kétféle Bethlen családot ismerünk, az iktári Bethleneket és a bethleni Bethleneket. A címerek jól megkülönböztethetőek, a bethleni címeren kígyó van, ezért nevezik bizonyos helyeken kígyós Bethleneknek, az iktári címeren két hattyú látható egy nyíllal átlőve, ők a hattyús Bethlenek – avat be már a beszélgetésünk elején a híres erdélyi családok történetébe Gergely Erzsébet, a Házsongárd Alapítvány létrehozója és igazgatója. Az iktárit az alapítvány már 2014-ben felújította egy 12 éves, hosszú pályázási időszak és restaurálási munka után. Ezt követően került sor a következő kripta felújítási munkálatainak elkezdésére.
„Ezek a legdíszesebbek a temetőben, szerencsére mindkettő a református egyház bérleménye, s mivel az alapítvány is a református egyház keretei között működik, a jogi eljárások így gördülékenyebben haladtak” – mondja Erzsébet asszony.
Utolsóként helyezték el a sírboltban egy másik neves erdélyi politikus maradványait, a román hatóságok által meghurcolt és bebörtönzött egykori erdélyi kormánybiztosét, Bethlen Béláét. Legalább húsz személy nyugszik a sírboltban, mindegyiknek színes zománcképe díszeleg a belső falakon korabeli ruhákban ábrázolva a családtagokat – fiataltól aggastyánig, kislánytól úri delnőig.
A kripta borzaszó állapotban volt, a család egy Marosvásárhelyen élő dédunoka vezetésével korábban már összefogott, hogy restaurálja, ám a műemléken nem szakemberek dolgoztak. Az ingatlan így ismét rossz állapotba került, és teljes felújításra szorult. „Alapítványunk nekifogott a felújításnak, s rendkívül megható módon a magyar miniszterelnökségtől kaptunk támogatást személyesen Gulyás Gergely miniszterelnök-helyettesen keresztül. Az adomány a munkálatoknak csupán egy részére volt elegendő, ám utolsó tartalékainkat is mozgósítva sikerült befejezni” – magyarázza az igazgató.
Néha szemet hunynak az építkezési engedély nélkül dolgozó szakemberek munkája felett, máskor tucatjával tüntetik el ősi sírhelyeinket. Megtörténik, hogy rendkívül kedvesek és segítőkészek, máskor műemlékjellegű magyar obeliszkeket találunk széttörve – magyarázza a faramuci helyzetet az igazgató, aki a legnagyobb aljasságnak tartja, hogy a temető nyilvántartását az összes adattal titkosították, ezért még a kutatók sem férhetnek hozzá. Az átírásokat is rendkívül megnehezítették. Így például két unokatestvér nem adhatja át egymásnak közös nagyapjuk sírját, ugyanakkor százával tűnnek el a magyar sírok, s természetesen meg sem mondják, hogy azokat kinek adják oda.
A Házsongárd Alapítvány amúgy korábban elindított egy folyamatot, amelynek keretében mintegy nyolcszáz megóvásra szoruló sírhelyet terjesztettek fel Bukarestbe, hogy az illetékesek hagyják jóvá azok műemlékjelleggé nyilvánítását. Eddig 396 sírhely esetében döntöttek pozitívan, erre még Kelemen Hunor minisztersége idején került sor.
Jelenleg
Egy fekete színű két méter magas Ady neveket tartalmazó obeliszk is eltűnt, feltételezem, hogy lecsiszoltatják. Ugyanakkor tavalyelőtt éppen a temető vezetősége kért tőlünk szívességet – észrevették, hogy a műemlékesekkel jóban vagyunk –, ugyanis a műemlékbizottság nem adott engedélyt egyik irodájuk megépítésére. Sikerült is közbenjárnunk, ezért egy évig elnézőbbek voltak irántunk” – vázolja a nem mindennapi kulisszatitkokat Gergely Erzsébet.
A most felújított sírbolt mellett a Mikó-, Bánffy-, Berde-, Jósika-, Biasini-kriptát, a Béldiekét részben, a katolikus Jelen-kriptát, valamint az elöl látható Zsigmond-mauzóleumot pedig ugyancsak a Házsongárd Alapítvány restauráltatta, ezek mellett pedig számos más sírt gondoz. A felújítások miatt nem ugrik meg a Házsongárdi temető látogatottsága, ám az alapítvány rengeteg visszajelzést kap a határ mindkét oldaláról, munkája egyre ismertebbé válik, ezért az utóbbi időben nagylelkű, jelentős adományokat is kapott. Egyébként tevékenysége az elmúlt néhány évben igencsak kiterjedtté vált: a sígondozás és restaurálás mellett sok erőt, időt kell fordítani a könyvelésre, kapcsolatok ápolására, levelezésre, pályázatok írására és elszámolására, jogi tanácsadásra stb.
A kívül-belül felújított bethleni Bethlen-kripta a kilencedik műemlékjellegű sírbolt, amelyet a Gergely Erzsébet vezette Házsongárd Alapítvány a patinás kolozsvári temetőben restaurál. A munkálatok kész vannak, de az ünnepélyes átadására csak jövő nyáron kerül sor. „A jogász és államférfi Bethlen Béláról azt is tudni kell, hogy az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnoki tisztségét is betöltötte. Ám a politikában vállalt szerepe miatt halálát követően nem merték felravatalozni a Farkas utcai templomban, és méltatlan körülmények között temették el. Részben ezt is szeretnénk pótolni a jövőre tervezett kriptafelavatással, amelyet egy konferencia szervezésével tennénk emlékezetesebbé” – ismerteti az alapítvány terveit Gergely Erzsébet, aki a többi mellett e sírboltot különösen is szívügyének tekinti.
Bethlen Béla
Bethleni gróf dr. Bethlen Béla Aranyosrákoson született 1888. november 2-án. Az erdélyi magyar földbirtokos, jogász és politikus 1913-tól a kolozsvári törvényhatósági bizottság tagja volt, az első világháborúban önkéntes honvédhadnagyként szolgált. 1924-től az erdélyi Országos Magyar Párt alelnöke lett, majd 1926-tól 1938-ig a párt elnökeként és a székelyudvarhelyi kerület képviselőjeként a bukaresti parlamentben vállalt politikusi szerepet. A bécsi döntést követően 1940 és 1944 között Szolnok-Doboka és Beszterce-Naszód vármegyék főispánjává választották, 1944 őszén pedig Észak-Erdély kormánybiztosává nevezték ki. A kommunisták hatalomra jutását követően 1945-ben koholt vádak alapján elítélték és bebörtönözték. 1954-ben szabadult, de csak 1959-ben rehabilitálták, haláláig Kolozsváron élt. 1979. november 6-án hunyt el a kincses városban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.
Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.
Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Miközben az éjszakák még téliesen fagyosak maradnak, péntektől látványosan melegednek a nappalok, hétvégére akár 15 °C-os csúcshőmérséklet is várható. A tavasziasan meleg időjárás kitart a jövő hét első felében is.
Csapatmunkára és kommunikációra épülő, intenzív és figyelemlekötő játékra számíthatnak azok, akik a Szatmár Megyei Múzeumban járva „lemerészkednek” a pincébe is. Itt ugyanis Románia első, nemrég újranyílt szabadulószobája fogadja őket.
Folyamatos lehűlés, valamint esőben, havasesőben és hóban gazdag csapadék jellemzi az előttünk álló hetet. A télies hidegek elmúltával a jövő héttől számíthatunk enyhülésre.
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!