
A Bethlen-kripták a legdíszesebbek a Házsongárdi temetőben
Fotó: Sipos Dávid
A kolozsvári Házsongárd Alapítványnak a hét évvel ezelőtt felújított iktári után, most a bethleni Bethlen-kriptát is sikerült restauráltatnia. Az alapítvány igazgatójával, Gergely Erzsébettel a síremlék felújításáról, az alapítvány munkájáról és a temetőben uralkodó állapotokról beszélgettünk.
2021. szeptember 30., 08:122021. szeptember 30., 08:12
2021. szeptember 30., 10:412021. szeptember 30., 10:41
Kétféle Bethlen családot ismerünk, az iktári Bethleneket és a bethleni Bethleneket. A címerek jól megkülönböztethetőek, a bethleni címeren kígyó van, ezért nevezik bizonyos helyeken kígyós Bethleneknek, az iktári címeren két hattyú látható egy nyíllal átlőve, ők a hattyús Bethlenek – avat be már a beszélgetésünk elején a híres erdélyi családok történetébe Gergely Erzsébet, a Házsongárd Alapítvány létrehozója és igazgatója. Az iktárit az alapítvány már 2014-ben felújította egy 12 éves, hosszú pályázási időszak és restaurálási munka után. Ezt követően került sor a következő kripta felújítási munkálatainak elkezdésére.
„Ezek a legdíszesebbek a temetőben, szerencsére mindkettő a református egyház bérleménye, s mivel az alapítvány is a református egyház keretei között működik, a jogi eljárások így gördülékenyebben haladtak” – mondja Erzsébet asszony.
Utolsóként helyezték el a sírboltban egy másik neves erdélyi politikus maradványait, a román hatóságok által meghurcolt és bebörtönzött egykori erdélyi kormánybiztosét, Bethlen Béláét. Legalább húsz személy nyugszik a sírboltban, mindegyiknek színes zománcképe díszeleg a belső falakon korabeli ruhákban ábrázolva a családtagokat – fiataltól aggastyánig, kislánytól úri delnőig.
A kripta borzaszó állapotban volt, a család egy Marosvásárhelyen élő dédunoka vezetésével korábban már összefogott, hogy restaurálja, ám a műemléken nem szakemberek dolgoztak. Az ingatlan így ismét rossz állapotba került, és teljes felújításra szorult. „Alapítványunk nekifogott a felújításnak, s rendkívül megható módon a magyar miniszterelnökségtől kaptunk támogatást személyesen Gulyás Gergely miniszterelnök-helyettesen keresztül. Az adomány a munkálatoknak csupán egy részére volt elegendő, ám utolsó tartalékainkat is mozgósítva sikerült befejezni” – magyarázza az igazgató.
Néha szemet hunynak az építkezési engedély nélkül dolgozó szakemberek munkája felett, máskor tucatjával tüntetik el ősi sírhelyeinket. Megtörténik, hogy rendkívül kedvesek és segítőkészek, máskor műemlékjellegű magyar obeliszkeket találunk széttörve – magyarázza a faramuci helyzetet az igazgató, aki a legnagyobb aljasságnak tartja, hogy a temető nyilvántartását az összes adattal titkosították, ezért még a kutatók sem férhetnek hozzá. Az átírásokat is rendkívül megnehezítették. Így például két unokatestvér nem adhatja át egymásnak közös nagyapjuk sírját, ugyanakkor százával tűnnek el a magyar sírok, s természetesen meg sem mondják, hogy azokat kinek adják oda.
A Házsongárd Alapítvány amúgy korábban elindított egy folyamatot, amelynek keretében mintegy nyolcszáz megóvásra szoruló sírhelyet terjesztettek fel Bukarestbe, hogy az illetékesek hagyják jóvá azok műemlékjelleggé nyilvánítását. Eddig 396 sírhely esetében döntöttek pozitívan, erre még Kelemen Hunor minisztersége idején került sor.
Jelenleg
Egy fekete színű két méter magas Ady neveket tartalmazó obeliszk is eltűnt, feltételezem, hogy lecsiszoltatják. Ugyanakkor tavalyelőtt éppen a temető vezetősége kért tőlünk szívességet – észrevették, hogy a műemlékesekkel jóban vagyunk –, ugyanis a műemlékbizottság nem adott engedélyt egyik irodájuk megépítésére. Sikerült is közbenjárnunk, ezért egy évig elnézőbbek voltak irántunk” – vázolja a nem mindennapi kulisszatitkokat Gergely Erzsébet.
A most felújított sírbolt mellett a Mikó-, Bánffy-, Berde-, Jósika-, Biasini-kriptát, a Béldiekét részben, a katolikus Jelen-kriptát, valamint az elöl látható Zsigmond-mauzóleumot pedig ugyancsak a Házsongárd Alapítvány restauráltatta, ezek mellett pedig számos más sírt gondoz. A felújítások miatt nem ugrik meg a Házsongárdi temető látogatottsága, ám az alapítvány rengeteg visszajelzést kap a határ mindkét oldaláról, munkája egyre ismertebbé válik, ezért az utóbbi időben nagylelkű, jelentős adományokat is kapott. Egyébként tevékenysége az elmúlt néhány évben igencsak kiterjedtté vált: a sígondozás és restaurálás mellett sok erőt, időt kell fordítani a könyvelésre, kapcsolatok ápolására, levelezésre, pályázatok írására és elszámolására, jogi tanácsadásra stb.
A kívül-belül felújított bethleni Bethlen-kripta a kilencedik műemlékjellegű sírbolt, amelyet a Gergely Erzsébet vezette Házsongárd Alapítvány a patinás kolozsvári temetőben restaurál. A munkálatok kész vannak, de az ünnepélyes átadására csak jövő nyáron kerül sor. „A jogász és államférfi Bethlen Béláról azt is tudni kell, hogy az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnoki tisztségét is betöltötte. Ám a politikában vállalt szerepe miatt halálát követően nem merték felravatalozni a Farkas utcai templomban, és méltatlan körülmények között temették el. Részben ezt is szeretnénk pótolni a jövőre tervezett kriptafelavatással, amelyet egy konferencia szervezésével tennénk emlékezetesebbé” – ismerteti az alapítvány terveit Gergely Erzsébet, aki a többi mellett e sírboltot különösen is szívügyének tekinti.
Bethlen Béla
Bethleni gróf dr. Bethlen Béla Aranyosrákoson született 1888. november 2-án. Az erdélyi magyar földbirtokos, jogász és politikus 1913-tól a kolozsvári törvényhatósági bizottság tagja volt, az első világháborúban önkéntes honvédhadnagyként szolgált. 1924-től az erdélyi Országos Magyar Párt alelnöke lett, majd 1926-tól 1938-ig a párt elnökeként és a székelyudvarhelyi kerület képviselőjeként a bukaresti parlamentben vállalt politikusi szerepet. A bécsi döntést követően 1940 és 1944 között Szolnok-Doboka és Beszterce-Naszód vármegyék főispánjává választották, 1944 őszén pedig Észak-Erdély kormánybiztosává nevezték ki. A kommunisták hatalomra jutását követően 1945-ben koholt vádak alapján elítélték és bebörtönözték. 1954-ben szabadult, de csak 1959-ben rehabilitálták, haláláig Kolozsváron élt. 1979. november 6-án hunyt el a kincses városban.
Gyermekként még a nagymama kötényében prédikált, ma már református lelkipásztorként és teológiai tanárként szolgál. Éles Éva számára a hit nemcsak tan, hanem életforma: a szolgálat, az oktatás és a család szeretetében válik teljessé.
November 25-én, a legendás győzelem, az 1953-as angol-magyar évfordulóján 21:50-től mutatja be a Duna a Puskás Ausztráliában című dokumentumfilmet. A dokumentumfilmben megszólalnak egykori ausztráliai játékosok, barátok, sportvezetők.
Tényleg visszatükrözi a baba az anyja érzéseit? Számít, ha már a várandósság ideje alatt beszélünk a magzathoz? Miért lehet „virtuális köldökzsinór” a szoptatás? A Ridikül YouTube-csatorna népszerű soroza
III. Béla királyon kívül Macsói Béla az Árpád-ház egyetlen olyan tagja, akinek csaknem teljes csontváza fennmaradt. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem munkatársai genetikai, izotópos és antropológiai bizonyítékok alapján véglegesen azonosították.
A Hagyományok Háza és a Népművészeti Egyesületek Szövetsége idén is meghirdette országos pályázatát, amelyre külhoni jelentkezőket is várnak. A pályázat beadási határideje: 2025. december 1.
Mi tart életben egy ifjúsági konferenciát egy évszázadon át? Hogyan tud a hagyomány megújulni? A konferencia múltjáról, céljairól és különleges légköréről Magyari Zita Emese, az ODFIE elnöke, és Széles László teológus, a rendezvény főszervezője mesélt.
Talán ezen már az asszonyt, gyereket néha-néha jól elnáspángoló, gyepáló, agyabugyáló, puháló, döhölő „tisztességes” erdélyi magyar emberek sem röhögnek egy jót a kocsmában: tizenöt késszúrás a közös kisgyermeket karjaiban tartó fiatalasszonynak.
Amíg Donald Trump az Egyesült Államok elnöke és Orbán Viktor a magyar miniszterelnök, addig van az amerikai szankciók alóli mentességet biztosító megállapodás – erről beszélt Orbán Viktor kedden az ATV műsorában.
Változóan felhős, napos időre van kilátás az előttünk álló öt napban, hangsúlyosabb éjszakai lehűléssel. A jövő hét elejétől esőfront éri el térségünket, amely hétfőtől kiadós csapadékot ígér. Hajnalonként talajmenti fagyra kell számítani.
Fergeteges hangulat, tisztességteljes megemlékezés, őszinte egymásra hangolódás – leginkább így jellemezhető a 2025. november 9-én, Székelyszenterzsébeten megrendezett Kóré Géza-emléknap – a székelyföldi cigány tánccsoportok találkozója.
szóljon hozzá!