Kós Károly: íme, a templom! A szobrot Mile Lajos kolozsvári magyar főkonzul és Kató Béla erdélyi református püspök leplezte le
Fotó: Jakab Mónika
A kolozsvári Kakasos templom előtt ünnepi istentisztelet keretében számos vendég és a gyülekezeti tagok jelenlétében a múlt héten felavatták a templom tervezőjének, Kós Károlynak az egész alakos szobrát. Az emlékmű alkotója dr. Farkas Ádám budapesti szobrász. Az alkotás leleplezését követően beszélgettünk a Munkácsy Mihály- és Kossuth-díjas művésszel erdélyi gyökereiről, a szoborkészítés folyamatáról és Kós Károlyhoz való kötődéséről.
2022. június 09., 09:252022. június 09., 09:25
2022. június 09., 09:552022. június 09., 09:55
– Mi volt az első gondolata, amikor felkérték a szobor elkészítésére?
– Az, hogy ez hatalmas, gyönyörű feladat. Az én koromban az ember azt hiszi, már mindent megtett. Viszont ez olyan feladat volt, amely széles horizontú. Szellemi és alkotói kihívást jelentett, s rendkívül izgalmasnak tűnt. Harminc évig tanítottam a képzőművészeti egyetemen többek között portrészobrászatot is. Inkább fiatalként és később idős koromban készítettem portrészobrokat, tanítás közben pedig egyre jobban érdekelt és kezdtem megfejteni a portréművészet titkát. Most pedig adódott a lehetőség, hogy azt, amit tanítottam, kipróbáljam.
– Az alkotónak elég megnéznie a képet, amelyről megformálja a szobrot, vagy feltétlenül kell ismerni az alany munkásságát, szellemiségét?
– Mindent kell ismerni.
Ő számomra megfoghatatlan hős volt. A szobor elkészítésével kaptam egy lehetőséget arra, hogy közel kerüljek hozzá, megismerjem őt, erejét, nagyságát és emberi mivoltát.
– Az igehirdetésben elhangzott, hogy a szobor sziklaszilárdan, acélosan néz az alkotására, a Kakasos templomra. A művész is ezt a hatást akarta elérni, vagy mindenki belegondolhatja az alkotásba a maga Kós Károlyát?
– Hosszú ideig dolgoztam rajta és már majdnem kész volt, levettem a nedves rongyokat, a nejlont, leültem a szoborral szembe, és nézni kezdtem, aztán többször hozzányúltam. Néha az arc mosolygósabb volt, máskor szigorúbb lett a tekintet. Egy idő után elhatároztam, be kell fejeznem, mert a végén még elrontom. Közben viszont rájöttem, ez nagyon gazdag arc. Az arcunk sohasem szimmetrikus, az egyik fele a vágyainkat mutatja meg, azt, hogy milyenek szeretnénk lenni, a másik pedig a legbensőbb valóságunkat. A kettő között létezik egy kis különbség, én ezzel kezdtem el játszani. És anélkül, hogy tudatosan tettem volna,
Sikerült olyan árnyalatnyi különbségeket belevinni, amelyek által – ha valaki körbejárja és a fényviszonyokat is figyelembe veszi – fölfedezi benne vagy megtalálja azt, ami számára érdekes vagy újszerű.
Dr. Farkas Ádám szobrásznak a Kós Károly-szobor az első műve Erdélyben
Fotó: mma.hu
– Pályája során több stílust kipróbált. Hogyan tekint a szoborra, hogyan nézzük mi az alkotást?
– A figurális művészettől indultam, és eljutottam az absztraktig. Idős koromra döbbentem rá arra, hogy tulajdonképpen mindkettő ugyanaz. A figurális művészetben csak akkor lesz jó egy ülő szobor, hogy ha a szerkezet, formák aránya, a belső rendszer, a dinamika megvan benne, mindez az absztrakt szobrászatban már csupán lecsupaszítva van, ám intenzíven. A figurális művészetben – ennél az egész alakos szobornál is – létezik egy réteg, amely azonnal leolvasható. Ráadásul mi legjobban éppen az emberi arcot ismerjük, de ugyanakkor a testet és a mozdulatokat is. Ha ránézünk, minden azonnal dekódolódik. A tartalomnak ez a legkülső rétege. Ezen túl pedig ott vannak a kompozícióba vagy az arcba elhelyezett aszimmetriák és apró változások, amelyek életszerűvé teszik. Már sokan megjegyezték, hogy élő az arca. Ez a legtöbb, amit az ember el tud érni. A legnagyobbak, Rodin, Michelangelo tudtak élővé formálni valamit.
– Hova helyezhető a Kós-szobor Farkas Ádám munkásságában?
– Készítettem először egy fejtanulmányt Kós Károlyról. Később pedig, amikor a barátaim, akik a műteremben megfordultak és előrehaladott állapotában látták az alkotást, azt mondták, ez lesz a főművem. Ezt nem állítanám, de több jelentős alkotásom van. Ilyen a recski emlékmű, amely rendkívül fontos tartalmában és formai megjelenésében is. Egy amerikai múzeum, ahol a világ összes emlékművének a képeit gyűjtik, évente ad ki egy százas listát, amelyen a világ legszebb alkotásai szerepelnek. Azon a listán 3–4 évig az általam készített recski emlékmű is szerepelt, ez akár világsikernek is elkönyvelhető. Úgy érzem, a recski emlékmű mellett ez a Kós Károlyról megmintázott szobor – így a templommal együtt – is nagyon összejött.
Kós Károly sziklaszilárdan, acélosan néz az alkotására, a Kakasos templomra
Fotó: Kiss Gábor
– Budapesten született, de Erdélytől sincs távol…
– Édesanyám Kalotaszegen, Szucságon született, édesapám Marosvásárhelyen, tehát a gyökereim nekem is itt vannak. Néhány éve vásároltunk egy kertes házat a Nyárád mentén, így az elmúlt időszakban sokat járok Erdélybe.
– Számos alkotása látható Budapesten, de készült szobra Székesfehérváron, Villányban, Pécsett és több más városban. Erdélyben?
– Erdélyben ez az első szobrom, s úgy tűnik, nagyon jól indultam. Sok nem lesz már, de hátha az Úristen még megenged egy-kettőt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.
Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.
Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Miközben az éjszakák még téliesen fagyosak maradnak, péntektől látványosan melegednek a nappalok, hétvégére akár 15 °C-os csúcshőmérséklet is várható. A tavasziasan meleg időjárás kitart a jövő hét első felében is.
Csapatmunkára és kommunikációra épülő, intenzív és figyelemlekötő játékra számíthatnak azok, akik a Szatmár Megyei Múzeumban járva „lemerészkednek” a pincébe is. Itt ugyanis Románia első, nemrég újranyílt szabadulószobája fogadja őket.
Folyamatos lehűlés, valamint esőben, havasesőben és hóban gazdag csapadék jellemzi az előttünk álló hetet. A télies hidegek elmúltával a jövő héttől számíthatunk enyhülésre.
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!