Véndiák-találkozó az arad-belvárosi római katolikus templomban
Fotó: Alma Mater Alapítvány
A születésének 30. évfordulóját ünneplő aradi Alma Mater Alapítvány 16. alkalommal szervezte meg a Nemzedékek Találkozóját. Az alapítvány létrehozásának kerek évfordulója alkalmából összefoglaló kiadvány is megjelent Nagy István nyugalmazott pécskai fizikatanár, a civilszervezet egykori kurátorának összeállításában.
2021. október 14., 09:302021. október 14., 09:30
2021. október 14., 09:452021. október 14., 09:45
Az immár hagyományos ökumenikus istentisztelettel induló véndiák-találkozó az arad-belvárosi római katolikus templomban kezdődött. Szilvágyi Zsolt, a temesvár-józsef-
városi római katolikus templom plébánosa, a főgimnázium volt diákja prédikációjában a bizalom, a megbocsátás és a szeretet leckéjéről szólt, amelyben „tanítványok és diákok vagyunk, egy életen át.”
A Csiky Gergely Főgimnáziumban folyó felújítási munkálatok miatt a jubileumi könyvbemutatót a Jelen Házban tartották meg.
Az aradi Alma Mater iskolai alapítvány létrejöttének 30. évfordulójára kiadott Emlékezni márpedig kell! című monográfiát Zakar Péter történész, a Szegedi Tudományegyetem rektorhelyettese mutatta be. A kötet kiadásának történetéről a következőket olvashatjuk az előszóban: „az idei év elején két telefonbeszélgetésben mondta el Hadnagy Éva Éder Ottó (egykori elnök és iskolaigazgató – szerk. megj.) ötletét egy évfordulós Alma Mater-könyv kiadásáról, majd június 28-án kért fel – a kuratórium nevében – az alapítvány elnöke, Kranowszky Nagy Andrea a kötet megszerkesztésére, amelynek bemutatóját az esedékes véndiák-találkozóra, szeptember 25-re tervezik. Az elképzelést rám bízta. A felkérésre igent mondtam, bár a rendelkezésemre álló három hónap nem volt sok. Megkértem hát Hadnagy Éva tanárnőt, aki 1998 novembere óta napi munkakapcsolatban áll az alapítvánnyal, hogy állítson össze egy névsort azokkal, akiket megkérhetnék arra, írjon, vagy javasoljon a témával kapcsolatos, már megjelent szöveget a kötetbe. A kapott lajstromon 52 név szerepelt. Mindenkinek elküldtem, egy hasonló tartalmú levelet, és a Nyugati Jelent is megkértem, hogy többször tegyenek közzé egy felhívást a készülő kötetről.
– fogalmaz a monográfia szerkesztője, Nagy István (portrénkon).
Nagy István szerint az alapítvány minden eszközt megragadott, hogy az aradi és az Arad megyei magyar tanulók életét megkönnyítse.
Fotó: Alma Mater Alapítvány
Az aradi alapítvány 30 éves történetéről szóló könyvet Kranowszky Nagy Andrea közgazdász előszava nyitja, aki a szervezet elnöke is egyben, és aki tömören összefoglalja az alapítvány három évtizedes tevékenységét. Az aradi magyar közösség anyanyelvet és oktatást ápoló alapítványának három évtizedét feltáró írásokat, visszaemlékezéseket, jegyzeteket, statisztikákat ajánl az olvasó figyelmébe. A szervezet azért jött létre, hogy az aradi magyar közösség alapját, a magyar gyermekek oktatását, fejlődését támogassa ezzel megalapozva a jövő nemzedékek tevékenységét. Az alapítványra szüksége van az aradi magyar közösségnek, ami fordítva is igaz. Fő célkitűzése az oktató-nevelő munka támogatása az Arad megyei magyar tannyelvű iskolákban. Főbb
valamint a kéthavonta megjelenő Szövétnek című kulturális lap támogatása.
Nagy István szerint a szervezet minden eszközt megragadott annak érdekében, hogy az aradi és az Arad megyei magyar tanulók életét megkönnyítse. A kötet azért is értékes, mert olyan kordokumentum, amelynek lapjain mindenki, aki az alapítvány életében szerepet játszott, elmondhatja gondolatait. Egy gazdag sajtóválogatást is tartalmaz, így az olvasó különböző véleményekkel találkozhat. Néha egymással is vitatkozó nézeteket, állásfoglalásokat is olvashat, de éppen ezzel lett teljes az alapítvány története. Az Alma Mater Alapítvány főként az aradi Csiky Gergely Főgimnázium háttérintézményeként működik, ugyanakkor sokrétű tevékenységet folytat. A kötet tükörképe annak, amit a civilszervezet végzett az elmúlt harminc esztendőben.
A rendszerváltás után az alapítvány Éder Ottó „kell egy iskolaszék” gondolata alapján fogant meg, majd öltött testet a Réhon József tanárral és másokkal folytatott eszmecserék nyomán.
1991. február 11-én tartották az első kezdeményező összejövetelt Matekovits Mihály, a római katolikus egyháztanács elnöke, Puskel Emese, az aradi tévé magyar adásának vezetője, Hallai Ilona, a Romániai Magyar Pedagógusszövetség képviselője, tizenhárom tanár és tanító, Király Árpád és Sándor Tivadar római katolikus plébános, Kiss László és Tötös János baptista lelkipásztor, valamint Éder Ottó részvételével.
Az Emlékezni márpedig kell! című monográfiát Zakar Péter történész, a Szegedi Tudományegyetem rektorhelyettese mutatta be
Fotó: Alma Mater Alapítvány
A februárit április 19-én egy újabb összejövetel követte – az RMDSZ Arad megyei székházában –, ahol elfogadták az alapszabály-tervezetet és megválasztották az alapítvány vezetőtanácsát (Réhon József elnök, Mózes Árpád alelnök, Nagy Sándor titkár, Éder Ottó tag, Horváth Erzsébet ügyvezető titkár) és cenzori bizottságát (Pócsai László, Balogh Ibolya, Bognár Gergely). Az Alapítvány 41 alapító taggal jött létre.
„Az egyetértésben a kis dolgok gyarapodnak, széthúzásban a legnagyobbak is széthullanak” – zárta Sallustius római történetíró szavaival a civilszervezet történelmi fejezetét a szerző.
Hadnagy Éva kémiatanár, az alapítvány titkára, majd ügyvezetője a kötetben így nyilatkozik a kezdetekről, valamint a célkitűzésekről: „(…) az 1991-ben alakult civil szervezet célkitűzései mögött felsorakozott az aradi magyar közösség nagy része, hiszen jövőjének szempontjából olyan sorsdöntő feladatot, tennivalót vállalt, mint az Arad megyei magyar oktatás támogatása, az aradi magyar líceum és kollégium helyzetének tisztázása, valamint a magyar diákok támogatása. Aki aradi volt, vagy Aradról elszármazott, alapítóként, tagként vagy támogatóként vállalt szerepet az alapítvány működésében. (…) Visszagondolva a harminc évre, eszembe jut, hogy jó mulatság, férfimunka volt. Mert sokan Aradon, Budapesten és Kölnben saját lehetőségük szerint tették a dolgukat. Együtt gondolkoztak, együtt terveztek, és mindenki beletett annyit, amennyit tudott. Ügyvezetőként szerettem e közösségnek a tagja lenni. Bármikor, bármilyen megkeresésre megtaláltuk a megoldást. Persze a világot megváltani mi sem tudtuk. De
Sokszor olvastam a Facebookon, hogy elmenőben van egy nemzedék. Tavaly, amikor két alapítványi elnök is elköltözött az élők sorából, hirtelen valósággá vált e mondat. És a felismerés, hogy még köszönetet sem mondtunk azoknak, akik 1990 táján felismerték, elképzelték, megálmodták és véghez vitték, közösséget alakítottak, és időt, energiát nem kímélve dolgoztak. Ezt minden nemzedéknek el kell ismernie és meg kell köszönnie. Amíg még lehet. Mert emlékezni fontos!”
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Radikális lépésre szánta el magát Erdély egyik legvonzóbb pontja: Brassó a tömegturizmus helyett inkább a minőségre fókuszál, 2034-től a „Kárpátok fővárosaként” reklámozza magát. Íme a nagyszabású, multikulturalizmusra is építő stratégia.
A szerdai kellemes, napos időt csütörtöktől kiadós esőzés és jelentős lehűlés váltja fel Erdélyben. Pénteken mindössze 13 Celsius-fokig emelkedik a hőmérséklet, a hétvégére azonban javul az idő, és ismét előbújik a nap.
Akár húszmillió ukrán menekült is Európába indulhat, ha Ukrajna vereséget szenved – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt heti brüsszeli uniós csúcstalálkozón. A lehetséges menekülhullámról kérdeztük az Európai Bizottság szóvívőjét.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter erdélyi körútja során eléggé élesen kirajzolódott, miként is viszonyul egymáshoz a romániai magyar közösség és az anyaország új kormánya.
A tiltás mindenkire vonatkozott, a terheket az érintettek mégsem egyformán viselték: akinek pénze vagy kapcsolata volt, biztonságosabb utat talált, a falusi és munkásasszonyok viszont sokszor az életükkel fizettek.
Az Egyesült Államok élőben közvetítheti Nidal Hasan kivégzését, akit 2009-ben 13 ember meggyilkolásáért ítéltek halálra a texasi Fort Hood katonai bázison. A volt katonai pszichiátert december 3-án kivégzőosztaggal tervezik kivégezni.
Változékony felhőzet, időnként napsütés, helyenként záporok jellemzik Erdély időjárását a következő egy hétben. Jelentős lehűlés egyelőre nem várható: a változékony időjárásban a nappali csúcshőmérsékletek többnyire 14–16 Celsius-fok körül alakulnak.
A gyenge PISA-eredmények hátterében több tényező áll, de a tanárképzés átalakítása, a több iskolai gyakorlat és a személyiségfejlesztés megkerülhetetlen. Birta-Székely Noémivel, a BBTE Pszichológia és Neveléstudományok Karának oktatójával beszélgettünk.
Immár két évtizede tevékenykedik a szatmárnémeti Aranykapu Kulturális Egyesület, amely a magyar népi hagyományok, kézműves mesterségek és az előző nemzedékek tudásának továbbadását tűzte ki célul.
A hét közepén még 23–24 Celsius-fokig emelkedhet a hőmérséklet Erdélyben, a hétvégére azonban véget ér az októberi meleg: eső, záporok és jelentős lehűlés érkezik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!