
Bárdos Sarolta Tokaj vidéki borász Furmintot kínál egy szakkiállításon
Fotó: Borbély Zsolt Attila
A trianoni békeparancs aláírásának századik évfordulójára a vírusjárvány elleni védekezés ellenére is sok helyen megtalálták a közös emlékezés módját. A borszakma az Összetartozás borának megalkotásával jelezte, hogy a nagyhatalmak diktátuma nem szakíthatja szét a nemzeti szolidaritást. Hat ország húsz borvidékének magyar bortermelői küldtek bort e kezdeményezés megvalósítására. Az ötletről és a kivitelezésről híres borászokat kérdeztünk.
2021. február 11., 08:272021. február 11., 08:27
Geönczeöl Attila felvidéki borász, a Külhoni Magyar Borászok Egyesületének elnöke
Fotó: Borbély Zsolt Attila
– Czap Sándor bodrogközi bortermelő 2020 tavaszán keresett meg azzal, hogy a békediktátum évfordulójára készítsünk közös bort. Megörültem az ötletnek abban a karanténos időszakban, és úgy gondoltam, a bor nagyszerű szimbóluma lehet a Kárpát-medence borászai, borvidékei egységének, összetartozásának. Néhány levélváltás és videóbeszélgetés során raktuk össze a koncepciót, miszerint 2019-es száraz fehérbort kérjünk be 6-6 palackkal, nem illatos, lehetőleg őshonos vagy „magyarrá vált” szőlőfajtákból a Kárpát-medencei magyar borászoktól.
A kezdeményezés mögé állt a Külhoni Magyar Borászok Egyesülete és annak társszervezetei. A bort Felvidéken az én pincémben házasítottuk össze. Minden tételt külön-külön értékeltünk, hogy kiszűrjük az esetleges hibás vagy valamiért nem odaillő borokat. 83 termelő bora került be a tartályba, egy hónap „összeszoktatás” után palackoztuk az Összetartozás borát.
Pincémből az egyik legszebb, még palackozás előtt álló tétel került a házasításba, a Nagyhegy elnevezésű bor, amely egy több mint 50 éves ültetvény termése. Leányka, királyleányka, olaszrizling, zöld veltelini fajták összeszüretelt, egyszerre feldolgozott bora. Könnyű dolgom volt a kiválasztásnál, hiszen ekkor már összeállt az Összetartozásunk bora a pince egy másik tartályában, és gyakorlatilag beleillő tételt választottam. Mindössze 400 palack készült a borból, amelyből 200-250 palackot értékesítünk, ára 10 euro vagy 3600 Ft/palack, megrendelni a borteszt@gmail.com címen lehet. A bevételből a palackozás költségeit térítjük, a fennmaradó összeg pedig a Külhoni Magyar Borászok Egyesületének tevékenységét segíti.
Bárdos Sarolta a tokaji borvidék egyik legnevesebb borásza, Bodrogkeresztúron kiemelkedő dűlőszelektált, ásványos borokat készít az évszázadokra visszatekintő tokaji édes borkülönlegességek mellett.
– Örültem a kezdeményezésnek és szívesen vettem benne részt. Furmintot adtam, hiszen ez a legfontosabb tokaji fajta, és mindemellett igazi Kárpát-medencei szőlő, aminek géncentruma is valószínűleg itt van.
A kis-magyarországi borászközösségnek teljes jogú tagja Bott Frici, Balla Géza vagy Mauer Oszkár is, de az évek során az egyik legjelentősebb, Kárpát-medence-szerte nevet szerzett kóstolón, a Furmint Februáron (ami sajnos az idén elmarad) ugyanúgy ott vannak a székelyföldi vagy felvidéki borbarátok is, mint más nagyobb rendezvényeken. Jó lenne, ha minden szakmában megvalósulhatna ugyanez, és akkor tényleg jelképessé válhatnának a határok köztünk.
A szőlő különleges növény, otthont teremt: ahol szőlődet műveled, kapálod vagy metszed – otthon vagy. Minden évben új reményt és örömet ad. A bor pedig közösséget teremt, egy pohár bor mellett könnyebben születnek a barátságok. Nagy tisztelettel nézek mindenkire, aki még száz év után is őrzi magyarságát, anyanyelvét és szülőföldjét a határon túl. És akár minden évben szívesen adnék bort egy ilyen közös borhoz!
Piheni Annamária érmelléki borász, valódi kézműves, természethű borokat készít odaadással, szeretettel.
Fotó: Borbély Zsolt Attila
– Mindig értékeltem a kreatív ötleteket, embereket, mert magam is annak tartom, építészmérnöki szakmám révén a kreativitás mindennapjaim része. De egy dolog megálmodni, és más kivitelezni. Miután láttam a résztvevők hosszú listáját és az elkészült címkét, megelégedve mosolyogtam, hogy több borász barátommal EGYÜTT alkottunk valamit. A kivitelezés sikeres lett, eltöltött az érzés, ami alighanem minden részvevőt megérintett: összetartozunk. Magyarnak lenni jó! Családi pincészetünk 2,2 hektáron gazdálkodik az Érmelléken, a természetességre törekszünk, minimális kénhasználat mellett készítjük borainkat, sokat kísérletezünk. Filozófiánk: a borászat művészet!
Az Összetartozás borába kiválasztott tétel 2019-es diószegi királyleányka, a legidősebb ültetvényünkről származó bor.
Heit Lóránd is az Érmelléken készíti kézműves borait a lehető legnagyobb természethűségre törekedve. A bortermelő nevéhez Magyarország legjobb tormakészítményei is kapcsolódnak, de prímásként is ismert.
Fotó: Borbély Zsolt Attila
– A magyar borászok Összetartozásának bora, amely egyfajta mementót állít Trianon 100. évfordulója kapcsán, elsősorban nemzetpolitikai figyelemfelhívás. Bár szétszakíthatták „szerelmes Magyarországunk” Kárpát-medencéjét, ezt csak idei-óráig képes a háttérhatalom szinten tartani: az élet élni akar, a magyar bor pedig a legkifinomultabb eszköz arra, hogy újra egybekovácsolja, ami összetartozik.
Bihardiószegről, a történelmi érmelléki borvidék jeles szőlődombjairól egy 2017-es birtokbort ajánlottunk fel, amely alapvetően királyleányka szőlőből lett összeválogatva, a családi birtok legjobb dűlőiről. Miért pont ezt? Mert ezt még édesapámmal készíthettem el közösen, aki azóta már az égi szőlőskertekben szüretel és borozik magyar őseinkkel.
A Heit Pince által küldött felajánlásnak pontosan ez a legfontosabb üzenete 100 évvel Trianon után: magyar szülőföldön csak a szülői örökség folytatása teremtheti meg a feltámadás nagyszerű pillanatát, mert aki otthon van, az biztonságban érzi magát, és az égiek minden eszközt felkínálnák számára a boldoguláshoz.
Kovács Zoltán, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület volt főgondnoka szintén a lassanként önmagára találó és a borrajongók „térképére” felkerülő Érmelléken borászkodik.
Fotó: Facebook/Kovács Zoltán
– Az eltelt száz évben a Kárpát-medencei magyarság ezer módon igazolta, hogy a határmódosítás nem változtatta meg az itt élők magyar lelkületét. Gróf Apponyi Albert mondta Trianonban: „az összetartozás a népek önrendelkezési joga.” Ezért ragaszkodunk ma is ahhoz, ami magyar, amit őseink ránk hagytak, amit az évszázadok nem tudtak eltörölni, megsemmisíteni. Örülünk minden kezdeményezésnek, amely erősít minket: a magyarok kenyerének a megsütése, a magyarok borának az elkészítése, a hungarikumok felleltározása, a népzenei hagyományaink őrzése, népköltészetünk, népdalaink átmentése, a déli harangszó hallgatása, a keresztyéni élet gyakorlása. Érmellék élen jár e gyűjtésekben. József Attila költővel valljuk: „Látom, mit ők nem láttak, mert kapáltak, öltek, öleltek, tették, amit kell.”
Boldogok voltunk, örömmel hallottuk a hívást, hogy 2020-ban sor kerül a „magyarok borának” az elkészítésére.
Elküldtük, hogy hozzájáruljunk a születő bor elkészítéséhez tiszteletben tartva a javasolt fajtákat.
Családi keretek között 3 hektáron termelünk szőlőt, a 2019-es leánykából készült borunkat adtuk a közösbe. E szőlőfajtánk 55 éves telepítésű, egy harmad hektáron terem nálunk. Jellegzetes erdélyi fajta. Bora testes, jellegzetes ízű és illatú. Fürtjei kicsi, vállas, tömött fürtök, érési időszaka szeptember első fele.
Szeretnénk visszaállítani az érmelléki borvidék hagyományait, nevezetességét. Eltörölni a régi rendszer szakmai hibáit, de hagyományos hordóérlelést alkalmazva. Növelni a szőlőterületet mind a kötött talajon, mind a homokon felszámolva a parlagon lévő területeket. Hiszen a századfordulón Jakab Rezső borász 24 hold homoki terméséből Bécsbe szállította palackozva a borait.
Bízunk Istenben, hogy az elkövetkező száz év hoz még ránk is „víg esztendőt”. Ezért naponta imádkozunk, hallgatjuk a református templom 1491-ben készült harangjának a hívó szavát. „Szeressük egymást, mert a szeretet Istentől van.” (1Ján 4,7)
Fontos mérföldkőhöz érkezett az apahidai református közösség templomépítése: a Krónika munkatársainak jelenlétében időkapszulát helyeztek el az épülő torony egyik szegletében.
Erdélyben még rétegjelenség a gombatermesztés, de egyre többen látnak benne lehetőséget. A székelyföldi Márton Zoltán gourmet-gombákat termeszt, hírportálunknak arról beszélt, hogyan működik a termesztés, mivel érdemes kezdeni, és meg lehet-e élni belőle.
Dr. Sárosi Arthur, a kolozsvári diakóniai munka egyik meghatározó alakja a rendszerváltás utáni években indult el azon az úton, amely mára Erdély-szerte ismert intézményhálózatot eredményezett.
Pontosan egy héttel azután, hogy megvonta a politikai támogatást a Bolojan-kormánytól, felrobbantva a tíz hónappal ezelőtt összeállt koalíciót, a román Szociáldemokrata Párt (PSD) folytatta politikai ámokfutását.
A még mindig jó egészségnek és szellemi frissességnek örvendő pedagógus olyan korszakok tanúja, amelyeket a mai nemzedék tagjai elbeszélésekből, vagy csak a történelemkönyvekből ismerhetnek.
A Kolozsvári Magyar Opera immár 5 éve lehetővé teszi erdélyi és partiumi települések lakói számára, hogy megismerkedhessenek a zenés színház varázsával.
Ha valaki jó ideje pizzaimádó és spagettizabáló család tagjaként tengeti a boldog gyermekkor rántotthús-illatától egyre távolabb sodródó életét, óhatatlanul eljön a pillanat, amikor belátja: nincs mese, el kell vinni a pereputtyot Olaszországba.
Ha valaki jó ideje pizzaimádó és spagettizabáló család tagjaként tengeti a boldog gyermekkor rántotthús-illatától egyre távolabb sodródó életét, óhatatlanul eljön a pillanat, amikor belátja: nincs mese, el kell vinni a pereputtyot Olaszországba.
Szeles, de többnyire napos napok következnek a térségben: a hét közepén még hűvös marad az idő, a hétvégére azonban jelentős felmelegedés érkezik. Csapadék csak elszórtan fordulhat elő, ugyanakkor az északi szél több napon át erős marad.
Mindössze két hét telt el azóta, hogy az egyik nemzetközi hitelminősítő a politikai instabilitás kockázatára – és annak kedvezőtlen mellékhatásaira – figyelmeztetett Romániával kapcsán, és a politikum tett róla, hogy ez önbeteljesítő jóslattá váljék.
szóljon hozzá!