
A Főtér felöli felújított homlokzat a Bánffy-palota régi fényét idézi fel
Fotó: Jakab Mónika
A magas kultúrának egyre kevesebb figyelmet szentelő világunkban már-már oázisként működik a kolozsvári Bánffy-palota falai között a Művészeti Múzeum. Immár hetven éve dacol az idők szelével, tevékenysége a letűnt rendszerben is fontos volt, akárcsak napjainkban.
2021. december 09., 06:412021. december 09., 06:41
Nagyszabású kiállítással ünnepli hét évtizedes fennállását a kolozsvári Művészeti Múzeum. A november 24-én nyílt tárlat mellett a Bánffy-palotában működő intézmény több kiállítást is szentel a kerek évfordulónak, ezek anyaga a múzeum gyűjteményéből áll össze, és a jövő év folyamán lesz látogatható.
Nem egy letűnt korszak után nosztalgiáznak a szervezők, hanem a sorozat során szeretnék a közönség elé tárni a múzeum gyűjteményének olyan darabjait, amelyek elsősorban a kincses város művészeti életére jellemzőek. A #Hetven című sorozat most megnyitott első tárlata a festőművészetet állítja előtérbe, Iakob Attila kurátor ötven művész munkáját válogatta be.
akik részt vettek a múzeum, a kolozsvári művészeti iskola és a kolozsvári alkotói közeg konszolidációjában és kapcsolatában. Egyfajta triumvirátus képe ez a kiállítás, ahol a művészek eme összetett kulturális közeg egyik pilléreként jelennek meg” – tájékoztatta az Erdélyi Naplót a tárlat kurátora.
A Bánff y-palota hátsó része is megújult. A homlokzatot a 18. század óta nem restaurálták
Fotó: Nánó Csaba
Elmondta, hogy az ünnepi kiállításon 49 alkotás szerepel, ebből három szobrászati jellegű, a többi festészeti műalkotás. „Persze a kiállított művek véleményem szerint csak megközelítik azt, amit kolozsvári művészeti iskola néven ismerünk, de valójában a kiállítás nagyságát inkább a kiállítótermek száma határozta meg, és nem a múzeum tulajdonában lévő alkotások száma. Sajnos a kiállítás nem mutat be sok olyan művésztől származó alkotást, amelynek helye lenne egy ilyen tárlaton, hiszen a kolozsvári iskola termése túlhaladja a múzeum kiállítótermeinek kapacitását” – pontosított az Erdélyi Naplónak Iakob Attila. A kurátor úgy véli, a #Hetven nevet viselő kiállítássorozatnak nincs meghatározott tematikája, inkább egyfajta társadalmi-kulturális kontextusról beszélhetünk. A jelenlegi, festészeti munkákat tartalmazó tárlat után jövőre a múzeum szobrászati, illetve grafikai gyűjteményéből válogatnak majd. A kiállító művészek között nagyon sok a magyar nemzetiségű, ezért kissé érthetetlen, hogy a művek címkézése csak román nyelven készült el…
Hetven esztendő sok idő egy ember életében, de viszonylag kevés egy múzeum esetében. A második világháború után az újjáépítkező társadalomnak valószínűleg fontosabb dolga is akadt, mintsem a művészetekkel foglalkozni. Ezért fordulhatott elő, hogy az ötvenes évekig kellett várni arra, hogy a festőknek, szobrászoknak és egyéb képzőművészeknek kiállítási lehetőséget biztosítson az akkori rendszer, illetve egybegyűjtse az értékes alkotásokat. 1951 februárjában Kolozsvár elöljárósága elhatározta, hogy kiürítteti a Bánffy-palotát, és benne Szépművészeti Múzeumot létesít. Az egybenyíló hatalmas termek tökéletesnek tűntek egy ilyen elképzelés megvalósításához.
Árkossy István: Száműzetés
Fotó: Nánó Csaba
Családtagjainak elmondása szerint „mindig is arra vágyott, hogy a művészettel foglalkozhasson”. Nagy álmát végül sikerült megvalósítania, még ha az nem is felelt meg teljesen az általa elképzelteknek: a Szépművészeti Múzeummal együtt nemcsak az igazgatói szerep, hanem a gondnoki, a titkári és a felügyelői munka is a nyakába szakadt, így egyszerre kellett mindennek megfelelnie, de sikerrel vette az akadályokat.
Ditrói Ervin 1917-ben született Kolozsváron, a Bolyai Tudományegyetemen végezte művészettörténeti és esztétikai tanulmányait. Első írása 1946-ban jelent meg az Utunkban. Szolnay Sándort és Nagy Imrét 1958-ban, Szervátiusz Jenőt 1962-ben román nyelven mutatta be a Contemporanul és Arta Plastică hasábjain, Nicolae Grigorescu művészetéről és Bene Józsefről a budapesti Művészetben írt. Filmjét a kolozsvári Szent György-szoborról és Bánffy-palotáról 1979-ben, a nagyváradi szecesszióról 1980-ban a Román Televízió magyar adása mutatta be. Művészettörténeti tanulmányait rendszeresen közölte a Korunk, Utunk, A Hét. A Zsidó Líceum tanára volt 1948-ig, amikor az iskola megszűnt, majd a Képzőművészeti Főiskolán művészettörténetet adott elő. 1967-től a kolozsvári Népi Művészeti Iskola aligazgatója s újra az egyetemes és hazai művészettörténet előadója a képzőművészeti főiskolán. Nyugdíjazása után kivándorolt Izraelbe, de továbbra is figyelemmel kísérte a kolozsvári művészeti élet eseményeit. A művészetekért való rajongás családi értékké vált a Ditrói famíliában: a múzeumigazgató fia, Ditrói Tamás, akárcsak apja, szobrászként, festőként tevékenykedett.
Szerencsére az utódok nem tagadták meg a múltat:
így állítva emléket az egykori alapító-igazgatónak, aki 2009 decemberében hunyt el Izraelben.
Emil Cornea: Kolozsvári utca
Fotó: Nánó Csaba
A múzeumnak viszonylag kevés, szám szerint nyolc igazgatója volt a hét évtized alatt: az alapító Ditrói Ervin, Viorica Marica, Negoiță Lăptoiu, Alexandra Rus, Anamaria Băltaru, Livia Drăgoi, Călin Stegerean és a jelenleg hivatalban lévő Lucian Nastasă-Kovács.
„A kerek évfordulók egyúttal a mérlegvonás pillanatai is, számadások készülnek, ilyenkor értékeljük ki és mérjük fel, mi történt húsz éve, ötven éve, száz éve” – mondta a megnyitón az intézmény igazgatója, aki hét éve áll a múzeum élén. Igazgatása alatt ismét virágzásnak indult a kulturális intézmény, megszámlálhatatlan kiállításnak és egyéb művészi eseménynek adott otthont az elmúlt években, és
Az utóbbi években a múzeum munkatársainak száma is megnőtt, a szakemberek mindegyike doktorátussal rendelkezik, többen közülük magyar anyanyelvűek – ami korábban nem volt jellemző.
Az 1951-ben alapított múzeum gyűjteményében kezdetben olyan művészek alkotásai voltak jelen, mint Nicolae Grigorescu, Ștefan Luchian, Dimitrie Paciurea, Theodor Pallady, Camil Ressu, Vasile Popescu és sokan mások, akik a román képzőművészet legnagyobb alkotói közé tartoztak. Ezzel megszületett az alapja egy olyan képzőművészeti gyűjteménynek, amely ma már Erdély és Románia egyik legnagyobbjának és legértékesebbjének mondható. Ugyanakkor a múzeum gyűjteményében megtalálhatók a
18–19. századi Erdély kevésbé ismert művészeinek munkái is, de jelentős helyet foglalnak el a repertoárban a nagybányai iskola művészeinek alkotásai is.
A felújítási munkálatok után nemcsak a palota tündökölt régi fényében, de idővel a gyűjtemény is gyarapodott, jelenleg a múzeum tulajdonában több mint 14 ezer festmény, grafika, dekoratív műtárgy, szobrászati és kerámiai alkotás és egyéb művészi munka található – tudtuk meg Iakob Attila történésztől. A múzeum munkatársa hozzátette, a leltárba vett alkotások túlnyomó része festészeti, illetve grafikai jellegű, de a képzőművészet minden ága képviselve van.
Abodi Nagy Béla: Diáklány
Fotó: Nánó Csaba
A hetvenéves évforduló alkalmával amellett, hogy gazdag kiállítással tiszteleg a múzeum az elődök előtt, a vezetőség azzal is büszkélkedhet, hogy a tatarozási munkáknak köszönhetően a Művészeti Múzeumnak otthont adó Bánffy-palota is egyre szépül. Lucian Nastasă-Kovács igazgató a kiállítás megnyitóján vázolta fel az eredményeket: „Nem beszélnék arról, hogy mi történt ez alatt a hét év alatt, amióta igazgató vagyok, az intézmény falai között, hosszú lenne felsorolni az eseményeket. Most csak arra térnék ki, ami kívülről is látható: a Bánffy-palota főtéri és belső udvari szárnyának megújult, restaurált homlokzata, ami mindannyiunk számára nagy elégtétel.” Hozzátette, nem volt könnyű munka, és reménykednek abban, hogy a palota díszudvarát is sikerül majd újjá varázsolni.
A politikus a kiállítás megnyitóján úgy fogalmazott, örvendetesnek tartja, hogy a „kultúra eme palotája eleven”, ahova szívesen jön a tárlatlátogató közönség, és nagy öröm, hogy végre a falai is megújultak. Megfogalmazása szerint a kolozsvári, illetve erdélyi magyarok számára a Bánffy-palota fontos helyszín, személy szerint büszke arra, hogy Erdély egykori kormányzójának a „háza” a kultúra és művészet otthonává vált. Ezért kell vigyázni külsejére is, és szerencsére immár történeti és építészeti értékéhez méltó módon mutat a főtéri Bánffy-palota hátsó homlokzata is – mutatott rá Vákár.
A múzeum igazgatója, Lucian Nastasă-Kovács szerint példamutató hatékonysággal, kevesebb mint egy év alatt sikerült ezt a homlokzatot is felújítani oly módon, hogy az eredeti arculatához hasonlatos legyen. Bár a palota ezen része nincs szem előtt, de ez is impozáns barokk homlokzat, amely most végre látványosan megújult. Ugyanakkor a felújításban használt valamennyi építőanyag megfelel a palota építésének idején alkalmazott anyagoknak, sőt a homlokzat és a nyílászárók festésének színárnyalatai is a palota eredeti arculatát idézik. Az udvari szárny lábazata körüli területet rendezték, földréteget hordtak oda, és fűmagokkal ültették be, hogy tavaszra már kizöldülhessen.
A #Hetven című festészeti kiállítás 2022. január 9-ig látogatható a Bánffy-palota emeleti termeiben.
A kiállításon résztvevő művészek:
Abodi Nagy Béla, Petre Abrudan, Andrássy Zoltán, Gheorghe Apostu, Árkossy István, Ovidiu Avram, Balázs Péter, Bene József, Bogdan Catul, Teodor Botiș, Nicolae Brana, Cornel Brudașcu, Ioan Chișu, Victor Ciato, Aurel Ciupe, Emil Cornea, Vasile Crișan, Leonid Elaș, Petru Feier, Feszt László, Vladimir Frimu, Radu Fulger, Fülöp Antal Andor, Victor Gaga, Teodor Harșia, Kancsura István, Kőmives Andor, Kovács Zoltán, Lövith Egon, Nicolae Maniu, Miklóssy Gábor, Ion Mitrea, Mohy Sándor, Coriolan Munteanu, Letiția Munteanu, Mircea Mureșan, Nagy Albert, Maria Margareta Nemeș, Sabin Nemeș, Viorel Nimigeanu, Eugen Patachi, Lucia Piso, Ioan Sbârciu,
Ioan Sima, Paul Sima, Liviu Suhar, Szervátiusz Jenő, Szopos Sándor, Tóth Szűcs Ilona, Mircea Vremir.
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
szóljon hozzá!