Honvédek az Úz völgyében 1917-ben. A Keleti-Kárpátokban hosszan elhúzódó, súlyos harcok zajlottak
Fotó: Dr. Sándor Istvánné magánarchívuma
Mit élt át a Székelyföld az 1916-os román betörés idején? Milyenek voltak a hétköznapok, amikor a férfiak java része a háború frontjain harcolt? Mit élt meg Erdély magyarsága, és miként fogadta a románság azt, amikor 1918-ban elindult az országrész román megszállása? Hogyan zajlottak az impériumváltás átmeneti évei? Miként próbálta megszervezni a társadalmát a magyarság a trianoni döntés után? – ilyen kérdésekre kaphat választ az olvasó Garda Dezső új könyvében.
2021. augusztus 01., 21:442021. augusztus 01., 21:44
A gyergyószentmiklósi történész Székelyföld az 1918 év végi román hódítástól az Országos Magyar Párt megalakulásának időszakáig címmel adta ki az impériumváltás időszakát feldolgozó kutatásainak eredményét egy 670 oldalas kötetben.
Érdemes idézni csomafalvi Bochkor Ferenc plébános írását már csak azért is, mert hasonlóan tapasztalta egész Székelyföld. „Mivel megelőző nap is azt terjesztgette a hatóság, hogy Románia nem fog megtámadni, népünket a betörés teljesen felkészületlenül találta. Augusztus 28-án jött a hatósági parancs, hogy mindenki meneküljön, ki ahogy és amerre tud. A hatóságok maguk menekültek el elsősorban, s így teljes fejvesztettség állt be a nép között.”
A könyv az akkori sajtó – elsősorban a Gyergyószentmiklóson megjelenő Csíkvármegye hetilap – beszámolóira támaszkodva ismerteti azokat az állapotokat is, amelyeket a menekülés időszaka után a visszatérők tapasztaltak. A menekülés alatt a székelység elvesztette szinte teljes állatállományát, amely addig megélhetésének alapját biztosította. A kifosztottság, az általános elszegényedés miatti elkeseredettség, a segélyezési ígéretek elmaradása, illetve az a feltételezés, miszerint a kiküldött segélyeket a hatósági személyek eltulajdonították, sok helyen az embereket szembefordította a hatóságokkal. Lázadások törtek ki, több helységben az elöljárókat és papokat elkergették.
Ilyen zűrzavaros állapotok uralkodtak akkor, amikor 1918-ban újra átlépte a határt a román hadsereg.
Garda Dezső, miután könyvében választ ad az impériumváltás időszakával kapcsolatos számos kérdésre, több új kérdést is megfogalmaz a kötet utószavában:
Miért nem vállalta az ellenállást akkor, amikor az itthon tartózkodó nemzetőrök száma jóval felülmúlta a székely kisvárosokat megszálló román katonák létszámát? (…) A székely politikai elit, főpapjaink 1918 novemberében és decemberében miért biztatták a románoknak való behódolásra a közszékelységet? Miért tekintettek kommunista megmozdulásnak minden olyan tevékenységet, amely a korrupt székely elöljárók törvénytelenségei miatti felelősségre vonást szorgalmazta? (…) Miért vonultatták vissza a Székely Hadosztályt Kolozsvárról szabad bevonulást engedve a román hadseregnek?”
Garda Dezső: Székelyföld az 1918 év végi román hódítástól az Országos Magyar Párt megalakulásának időszakáig – Impériumváltás Gyergyóban
F&F International Kiadó, Gyergyószentmiklós, 2021
Gergely Imre
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A zene nemcsak hangszertudást adhat a gyerekeknek: megtaníthatja őket figyelni, kitartani, alkotni, kiállni mások elé és hinni önmagukban. Erre a szemléletre építve hozta létre a Sound Garden Zenei Egyesületet Vigh Emőke széki orgonaművész, pedagógus.
Bár az ütemtervnek megfelelően halad a fekete-tengeri gázkitermelés előkészítése, jelentős biztonsági kockázatokkal kénytelen szembesülni az európai léptékben mérve is óriási román beruházás.
Három hét Sanghajban egy kínai egyetemen, ahol a színészképzés egészen más alapokra épül, mint Európában. Kasler Viktor és Benkő Boróka számára a nyári egyetem nemcsak különleges szakmai lehetőség, hanem valódi kulturális kaland is volt.
Romániában fokozatosan az elektronikus személyazonosító igazolvány válthatja fel a jelenlegi egészségbiztosítási kártyát. Az átállás azonban nem egyik napról a másikra történik: a két okmány egy ideig párhuzamosan használható.
Az alkotmánybíróság ítélete, amellyel alkotmányosnak minősítette a feddhetetlenségi törvény módosítását, komoly kérdéseket vet fel a visszamenőleges hatály miatt.
A Kolozsvári Református Egyházmegye mintegy negyven gyülekezetből álló közössége idén is saját nyílt nappal kapcsolódott be a Kolozsvári Magyar Napok rendezvénysorozatába.
Pénteken tetőzik a hőség Erdélyben, amikor a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 37 Celsius-fokot. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai záporok után csütörtökön és pénteken sok napsütésre számíthatunk, majd a hétvégén labilisabbá válik a légkör.
Ha az erdélyi lakásárakat vesszük górcső alá, Kolozsvár továbbra is verhetetlen, és egyben toronymagasan a legdrágább romániai nagyváros. Érdekes aspektus azonban, hogy Nagyszebenben, Nagyváradon és Temesváron is gyorsabban emelkedtek a lakásárak.
Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott
Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!