Honvédek az Úz völgyében 1917-ben. A Keleti-Kárpátokban hosszan elhúzódó, súlyos harcok zajlottak
Fotó: Dr. Sándor Istvánné magánarchívuma
Mit élt át a Székelyföld az 1916-os román betörés idején? Milyenek voltak a hétköznapok, amikor a férfiak java része a háború frontjain harcolt? Mit élt meg Erdély magyarsága, és miként fogadta a románság azt, amikor 1918-ban elindult az országrész román megszállása? Hogyan zajlottak az impériumváltás átmeneti évei? Miként próbálta megszervezni a társadalmát a magyarság a trianoni döntés után? – ilyen kérdésekre kaphat választ az olvasó Garda Dezső új könyvében.
2021. augusztus 01., 21:442021. augusztus 01., 21:44
A gyergyószentmiklósi történész Székelyföld az 1918 év végi román hódítástól az Országos Magyar Párt megalakulásának időszakáig címmel adta ki az impériumváltás időszakát feldolgozó kutatásainak eredményét egy 670 oldalas kötetben.
Érdemes idézni csomafalvi Bochkor Ferenc plébános írását már csak azért is, mert hasonlóan tapasztalta egész Székelyföld. „Mivel megelőző nap is azt terjesztgette a hatóság, hogy Románia nem fog megtámadni, népünket a betörés teljesen felkészületlenül találta. Augusztus 28-án jött a hatósági parancs, hogy mindenki meneküljön, ki ahogy és amerre tud. A hatóságok maguk menekültek el elsősorban, s így teljes fejvesztettség állt be a nép között.”
A könyv az akkori sajtó – elsősorban a Gyergyószentmiklóson megjelenő Csíkvármegye hetilap – beszámolóira támaszkodva ismerteti azokat az állapotokat is, amelyeket a menekülés időszaka után a visszatérők tapasztaltak. A menekülés alatt a székelység elvesztette szinte teljes állatállományát, amely addig megélhetésének alapját biztosította. A kifosztottság, az általános elszegényedés miatti elkeseredettség, a segélyezési ígéretek elmaradása, illetve az a feltételezés, miszerint a kiküldött segélyeket a hatósági személyek eltulajdonították, sok helyen az embereket szembefordította a hatóságokkal. Lázadások törtek ki, több helységben az elöljárókat és papokat elkergették.
Ilyen zűrzavaros állapotok uralkodtak akkor, amikor 1918-ban újra átlépte a határt a román hadsereg.
Garda Dezső, miután könyvében választ ad az impériumváltás időszakával kapcsolatos számos kérdésre, több új kérdést is megfogalmaz a kötet utószavában:
Miért nem vállalta az ellenállást akkor, amikor az itthon tartózkodó nemzetőrök száma jóval felülmúlta a székely kisvárosokat megszálló román katonák létszámát? (…) A székely politikai elit, főpapjaink 1918 novemberében és decemberében miért biztatták a románoknak való behódolásra a közszékelységet? Miért tekintettek kommunista megmozdulásnak minden olyan tevékenységet, amely a korrupt székely elöljárók törvénytelenségei miatti felelősségre vonást szorgalmazta? (…) Miért vonultatták vissza a Székely Hadosztályt Kolozsvárról szabad bevonulást engedve a román hadseregnek?”
Garda Dezső: Székelyföld az 1918 év végi román hódítástól az Országos Magyar Párt megalakulásának időszakáig – Impériumváltás Gyergyóban
F&F International Kiadó, Gyergyószentmiklós, 2021
Gergely Imre
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Gyermekként még a nagymama kötényében prédikált, ma már református lelkipásztorként és teológiai tanárként szolgál. Éles Éva számára a hit nemcsak tan, hanem életforma: a szolgálat, az oktatás és a család szeretetében válik teljessé.
November 25-én, a legendás győzelem, az 1953-as angol-magyar évfordulóján 21:50-től mutatja be a Duna a Puskás Ausztráliában című dokumentumfilmet. A dokumentumfilmben megszólalnak egykori ausztráliai játékosok, barátok, sportvezetők.
Tényleg visszatükrözi a baba az anyja érzéseit? Számít, ha már a várandósság ideje alatt beszélünk a magzathoz? Miért lehet „virtuális köldökzsinór” a szoptatás? A Ridikül YouTube-csatorna népszerű soroza
III. Béla királyon kívül Macsói Béla az Árpád-ház egyetlen olyan tagja, akinek csaknem teljes csontváza fennmaradt. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem munkatársai genetikai, izotópos és antropológiai bizonyítékok alapján véglegesen azonosították.
A Hagyományok Háza és a Népművészeti Egyesületek Szövetsége idén is meghirdette országos pályázatát, amelyre külhoni jelentkezőket is várnak. A pályázat beadási határideje: 2025. december 1.
Mi tart életben egy ifjúsági konferenciát egy évszázadon át? Hogyan tud a hagyomány megújulni? A konferencia múltjáról, céljairól és különleges légköréről Magyari Zita Emese, az ODFIE elnöke, és Széles László teológus, a rendezvény főszervezője mesélt.
Talán ezen már az asszonyt, gyereket néha-néha jól elnáspángoló, gyepáló, agyabugyáló, puháló, döhölő „tisztességes” erdélyi magyar emberek sem röhögnek egy jót a kocsmában: tizenöt késszúrás a közös kisgyermeket karjaiban tartó fiatalasszonynak.
Amíg Donald Trump az Egyesült Államok elnöke és Orbán Viktor a magyar miniszterelnök, addig van az amerikai szankciók alóli mentességet biztosító megállapodás – erről beszélt Orbán Viktor kedden az ATV műsorában.
Változóan felhős, napos időre van kilátás az előttünk álló öt napban, hangsúlyosabb éjszakai lehűléssel. A jövő hét elejétől esőfront éri el térségünket, amely hétfőtől kiadós csapadékot ígér. Hajnalonként talajmenti fagyra kell számítani.
Fergeteges hangulat, tisztességteljes megemlékezés, őszinte egymásra hangolódás – leginkább így jellemezhető a 2025. november 9-én, Székelyszenterzsébeten megrendezett Kóré Géza-emléknap – a székelyföldi cigány tánccsoportok találkozója.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!