
Honvédek az Úz völgyében 1917-ben. A Keleti-Kárpátokban hosszan elhúzódó, súlyos harcok zajlottak
Fotó: Dr. Sándor Istvánné magánarchívuma
Mit élt át a Székelyföld az 1916-os román betörés idején? Milyenek voltak a hétköznapok, amikor a férfiak java része a háború frontjain harcolt? Mit élt meg Erdély magyarsága, és miként fogadta a románság azt, amikor 1918-ban elindult az országrész román megszállása? Hogyan zajlottak az impériumváltás átmeneti évei? Miként próbálta megszervezni a társadalmát a magyarság a trianoni döntés után? – ilyen kérdésekre kaphat választ az olvasó Garda Dezső új könyvében.
2021. augusztus 01., 21:442021. augusztus 01., 21:44
A gyergyószentmiklósi történész Székelyföld az 1918 év végi román hódítástól az Országos Magyar Párt megalakulásának időszakáig címmel adta ki az impériumváltás időszakát feldolgozó kutatásainak eredményét egy 670 oldalas kötetben.
Érdemes idézni csomafalvi Bochkor Ferenc plébános írását már csak azért is, mert hasonlóan tapasztalta egész Székelyföld. „Mivel megelőző nap is azt terjesztgette a hatóság, hogy Románia nem fog megtámadni, népünket a betörés teljesen felkészületlenül találta. Augusztus 28-án jött a hatósági parancs, hogy mindenki meneküljön, ki ahogy és amerre tud. A hatóságok maguk menekültek el elsősorban, s így teljes fejvesztettség állt be a nép között.”
A könyv az akkori sajtó – elsősorban a Gyergyószentmiklóson megjelenő Csíkvármegye hetilap – beszámolóira támaszkodva ismerteti azokat az állapotokat is, amelyeket a menekülés időszaka után a visszatérők tapasztaltak. A menekülés alatt a székelység elvesztette szinte teljes állatállományát, amely addig megélhetésének alapját biztosította. A kifosztottság, az általános elszegényedés miatti elkeseredettség, a segélyezési ígéretek elmaradása, illetve az a feltételezés, miszerint a kiküldött segélyeket a hatósági személyek eltulajdonították, sok helyen az embereket szembefordította a hatóságokkal. Lázadások törtek ki, több helységben az elöljárókat és papokat elkergették.
Ilyen zűrzavaros állapotok uralkodtak akkor, amikor 1918-ban újra átlépte a határt a román hadsereg.
Garda Dezső, miután könyvében választ ad az impériumváltás időszakával kapcsolatos számos kérdésre, több új kérdést is megfogalmaz a kötet utószavában:
Miért nem vállalta az ellenállást akkor, amikor az itthon tartózkodó nemzetőrök száma jóval felülmúlta a székely kisvárosokat megszálló román katonák létszámát? (…) A székely politikai elit, főpapjaink 1918 novemberében és decemberében miért biztatták a románoknak való behódolásra a közszékelységet? Miért tekintettek kommunista megmozdulásnak minden olyan tevékenységet, amely a korrupt székely elöljárók törvénytelenségei miatti felelősségre vonást szorgalmazta? (…) Miért vonultatták vissza a Székely Hadosztályt Kolozsvárról szabad bevonulást engedve a román hadseregnek?”
Garda Dezső: Székelyföld az 1918 év végi román hódítástól az Országos Magyar Párt megalakulásának időszakáig – Impériumváltás Gyergyóban
F&F International Kiadó, Gyergyószentmiklós, 2021
Gergely Imre
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
szóljon hozzá!