Honvédek az Úz völgyében 1917-ben. A Keleti-Kárpátokban hosszan elhúzódó, súlyos harcok zajlottak
Fotó: Dr. Sándor Istvánné magánarchívuma
Mit élt át a Székelyföld az 1916-os román betörés idején? Milyenek voltak a hétköznapok, amikor a férfiak java része a háború frontjain harcolt? Mit élt meg Erdély magyarsága, és miként fogadta a románság azt, amikor 1918-ban elindult az országrész román megszállása? Hogyan zajlottak az impériumváltás átmeneti évei? Miként próbálta megszervezni a társadalmát a magyarság a trianoni döntés után? – ilyen kérdésekre kaphat választ az olvasó Garda Dezső új könyvében.
2021. augusztus 01., 21:442021. augusztus 01., 21:44
A gyergyószentmiklósi történész Székelyföld az 1918 év végi román hódítástól az Országos Magyar Párt megalakulásának időszakáig címmel adta ki az impériumváltás időszakát feldolgozó kutatásainak eredményét egy 670 oldalas kötetben.
Érdemes idézni csomafalvi Bochkor Ferenc plébános írását már csak azért is, mert hasonlóan tapasztalta egész Székelyföld. „Mivel megelőző nap is azt terjesztgette a hatóság, hogy Románia nem fog megtámadni, népünket a betörés teljesen felkészületlenül találta. Augusztus 28-án jött a hatósági parancs, hogy mindenki meneküljön, ki ahogy és amerre tud. A hatóságok maguk menekültek el elsősorban, s így teljes fejvesztettség állt be a nép között.”
A könyv az akkori sajtó – elsősorban a Gyergyószentmiklóson megjelenő Csíkvármegye hetilap – beszámolóira támaszkodva ismerteti azokat az állapotokat is, amelyeket a menekülés időszaka után a visszatérők tapasztaltak. A menekülés alatt a székelység elvesztette szinte teljes állatállományát, amely addig megélhetésének alapját biztosította. A kifosztottság, az általános elszegényedés miatti elkeseredettség, a segélyezési ígéretek elmaradása, illetve az a feltételezés, miszerint a kiküldött segélyeket a hatósági személyek eltulajdonították, sok helyen az embereket szembefordította a hatóságokkal. Lázadások törtek ki, több helységben az elöljárókat és papokat elkergették.
Ilyen zűrzavaros állapotok uralkodtak akkor, amikor 1918-ban újra átlépte a határt a román hadsereg.
Garda Dezső, miután könyvében választ ad az impériumváltás időszakával kapcsolatos számos kérdésre, több új kérdést is megfogalmaz a kötet utószavában:
Miért nem vállalta az ellenállást akkor, amikor az itthon tartózkodó nemzetőrök száma jóval felülmúlta a székely kisvárosokat megszálló román katonák létszámát? (…) A székely politikai elit, főpapjaink 1918 novemberében és decemberében miért biztatták a románoknak való behódolásra a közszékelységet? Miért tekintettek kommunista megmozdulásnak minden olyan tevékenységet, amely a korrupt székely elöljárók törvénytelenségei miatti felelősségre vonást szorgalmazta? (…) Miért vonultatták vissza a Székely Hadosztályt Kolozsvárról szabad bevonulást engedve a román hadseregnek?”
Garda Dezső: Székelyföld az 1918 év végi román hódítástól az Országos Magyar Párt megalakulásának időszakáig – Impériumváltás Gyergyóban
F&F International Kiadó, Gyergyószentmiklós, 2021
Gergely Imre
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Fontos mérföldkőhöz érkezett az apahidai református közösség templomépítése: a Krónika munkatársainak jelenlétében időkapszulát helyeztek el az épülő torony egyik szegletében.
Erdélyben még rétegjelenség a gombatermesztés, de egyre többen látnak benne lehetőséget. A székelyföldi Márton Zoltán gourmet-gombákat termeszt, hírportálunknak arról beszélt, hogyan működik a termesztés, mivel érdemes kezdeni, és meg lehet-e élni belőle.
Dr. Sárosi Arthur, a kolozsvári diakóniai munka egyik meghatározó alakja a rendszerváltás utáni években indult el azon az úton, amely mára Erdély-szerte ismert intézményhálózatot eredményezett.
Pontosan egy héttel azután, hogy megvonta a politikai támogatást a Bolojan-kormánytól, felrobbantva a tíz hónappal ezelőtt összeállt koalíciót, a román Szociáldemokrata Párt (PSD) folytatta politikai ámokfutását.
A még mindig jó egészségnek és szellemi frissességnek örvendő pedagógus olyan korszakok tanúja, amelyeket a mai nemzedék tagjai elbeszélésekből, vagy csak a történelemkönyvekből ismerhetnek.
A Kolozsvári Magyar Opera immár 5 éve lehetővé teszi erdélyi és partiumi települések lakói számára, hogy megismerkedhessenek a zenés színház varázsával.
Ha valaki jó ideje pizzaimádó és spagettizabáló család tagjaként tengeti a boldog gyermekkor rántotthús-illatától egyre távolabb sodródó életét, óhatatlanul eljön a pillanat, amikor belátja: nincs mese, el kell vinni a pereputtyot Olaszországba.
Ha valaki jó ideje pizzaimádó és spagettizabáló család tagjaként tengeti a boldog gyermekkor rántotthús-illatától egyre távolabb sodródó életét, óhatatlanul eljön a pillanat, amikor belátja: nincs mese, el kell vinni a pereputtyot Olaszországba.
Szeles, de többnyire napos napok következnek a térségben: a hét közepén még hűvös marad az idő, a hétvégére azonban jelentős felmelegedés érkezik. Csapadék csak elszórtan fordulhat elő, ugyanakkor az északi szél több napon át erős marad.
Mindössze két hét telt el azóta, hogy az egyik nemzetközi hitelminősítő a politikai instabilitás kockázatára – és annak kedvezőtlen mellékhatásaira – figyelmeztetett Romániával kapcsán, és a politikum tett róla, hogy ez önbeteljesítő jóslattá váljék.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!