Varga János 1956-os politikai elítélt előadása
Fotó: Krakkó Rudolf
A Híd Egyesület szervezésében tartottak Szatmárnémetiben Trianon-emlékműsort. A Magyarságkutató Intézet (MKI) történésze, Köő Artúr előadásában úgy fogalmazott: az a tény, hogy a magyarság egy ilyen kemény politikai és diplomácia ítélet után életben tudott maradni, és 100 év után a felemelkedés jeleit mutatja, ez azt feltételezi, hogy világviszonylatban is egyedülálló képeségekkel rendelkező nemzet vagyunk.
2022. június 29., 23:102022. június 29., 23:10
2022. június 30., 17:522022. június 30., 17:52
Horthy Miklós kormányzó 1868. június 18-án született Kenderesen. Születésnapjához kapcsolódva rendhagyó megemlékezést tartott Szatmár–Szigetlankán, az Emmaus közösségi házban a szatmárnémeti Híd Egyesület. A 100 éve másként – Trianon, amiről mindenki mindent tud, mégsem tud semmit címet viselő emlékműsor szakmai előadója Köő Artúr, a Budapesten székelő Magyarságkutató Intézet (MKI) történésze volt. A rendezvényen előadást tartott a Pomázról érkező Varga János 1956-os politikai elítélt, Corvin-közi szabadságharcos is. Erdei József tiborszállási előadóművész a magyar költészet nagyjainak verseiből tartott lélekemelő előadást.
Rácz Ervin Lajos lelkipásztor köszöntő szavait követően a rendezvény főszervezője, Krakkó Rudolf vezette fel a Trianont megidéző rendezvényt. ,,Amíg Szatmárnémetiben bármilyen módon csorbítva érezzük polgári és nemzetiségi jogainkat, addig a Trianoni békeszerződésnek nevezett gyalázat évfordulóján nincs okunk ünneplésre. Emlékezni és emlékeztetni kell azonban a politikumot és az utókort, mert csak ezáltal tudjuk orvosolni a Trianon okozta sebeket” – fogalmazott a Híd Egyesület elnöke.
A főszervező elmondta: a rendezvény időpontja jelzésértékű. Annak ellenére, hogy nem a 102 évvel ezelőtti történelmi esemény évfordulóján, hanem a Kormányzó születésnapján tartják a rendezvényt, nem Horthy Miklós a központi témája. Sokkal inkább a Trianoni diktátum olyan vonatkozásait mutatják be, amelyek kevésbé ismertek a nyilvánosság előtt. Az időpont inkább azt jelzi, hogy az elmúlt 102 évben a trianoni igazságtalanság jóvátétele érdekében eddig legtöbbet a Kormányzó tett. Ez azt sugallja a ma élőknek, hogy őrizzék meg az eleink által ránk hagyott örökséget, és azt adják tovább az utókornak.
A Magyarságkutató Intézet (MKI) történésze, Köő Artúr
A szétdarabolt Magyar Királyság helyén gazdaságilag és politikailag is labilis és életképtelen országok jöttek létre. Sokukat ma is társadalmi bizonytalanság, vagy katonai konfliktusok határozzák meg. Ez utóbbira élő példa a jelenlegi Ukrajna.
Varga János 1956-os politikai elítélt Trianon és 1956 összefüggéseinek bemutatásával kezdte előadását. „A bolsevik bűnösöknek és az őket kiszolgáló árulóknak nem lehet megbocsájtani” – fogalmazott sommásan az előadó, aki szerint az 1956-os népfelkelésnek és az azt követő szabadságharcnak már 1920. június 4-én megágyaztak a nagyhatalmak. A diktátum igazságtalanságai megalapozták a háború folytatását, a II. világháború pedig Közép-Kelet-Európára zúdította a bolsevik rémuralmat. A vesztes háború, majd a kommunizmus nélkülözést, éhínséget és társadalmi elégedetlenséget okozott. Mindezek együtt váltották ki a népharagot a megszálló szovjetek és az őket kiszolgáló budapesti kommunista rezsim ellen, ami fegyveres konfliktussá vált, és időlegesen meghátrálásra kényszerítette a világ akkori legbrutálisabb katonai gépezetét. Így került Varga János is 16 évesen az események középpontjában, hiszen a leghosszabb ideig kitartó fegyveres felkelő alakulatok egyikének soraiban harcolt a Corvin-közben.
Varga János rövid élménybeszámolót tartott az általa megélt történelmi eseményekről. Elmondta, harcuk csak akkor éri el igazi sikerét, ha az utókor megőrzi és tovább élteti az általuk kikényszerített szabadságjogokat.
Erdei József előadóművész szerint „határokat nemzettestvérek közé nem lehet húzni.” Szavai szerint irodalmunk és kultúránk ugyanúgy csonka lenne, mint a 93 ezer négyzetkilométernyi Magyarország, ha nem értenénk és nem éreznénk, hogy határokat erőszakkal és ideiglenesen országok közé lehet ugyan húzni, de nemzettestvérek közé lehetetlen. Hozzátette: különös és nehéz játéka ez a sorsnak a magyar néppel, de mindaddig, amíg van magyar szó Szatmárnémetiben, ameddig van ki hallgasson, olvasson, írjon magyarul verseket, nincs veszve semmi. Szavait az Amerikából 1956-ért imádkozó Márai Sándor művével, a Halotti beszéd című költeménnyel hangsúlyozta.
Köő Artúr történész, a Magyarságkutató Intézet munkatársa Trianon kevésbé ismert, ugyanakkor meghatározó okairól beszélt. „Trianon okait nem csupán a 19-20. század történéseiben kell keresnünk” – fogalmazott felvezetőjében. Az előadó pontokba szedte az I. Világháború kirobbanásának okait, kitért a Károlyi-kormány hibáira és a Kun Béla-féle Tanácsköztársaság valamint a román megszállás okozta garázdálkodásokra.
Napjaink történéseibe visszakanyarodva, az előadó azt hangsúlyozta, hogy a Trianon okozta nehézségek ellenére a magyar nemzet szétszabdalt részei számára egyre több lehetőség kínálkozik arra, hogy a trianoni döntéshozókat megcáfolja, akik tettükkel gyakorlatilag halálra ítélték nemzetünket. A magyarok újabb és újabb sikereket érnek el a gazdaság, a kultúra és a sport területén. Az a tény, hogy a magyarság egy ilyen kemény politikai és diplomácia ítéletet követően nemcsak életben tudott maradni, hanem 100 év után a felemelkedés egyértelmű jeleit mutatja, azt feltételezi, hogy egy világviszonylatban is egyedülálló képeségekkel rendelkező nemzet tagjai vagyunk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.
Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.
Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Miközben az éjszakák még téliesen fagyosak maradnak, péntektől látványosan melegednek a nappalok, hétvégére akár 15 °C-os csúcshőmérséklet is várható. A tavasziasan meleg időjárás kitart a jövő hét első felében is.
Csapatmunkára és kommunikációra épülő, intenzív és figyelemlekötő játékra számíthatnak azok, akik a Szatmár Megyei Múzeumban járva „lemerészkednek” a pincébe is. Itt ugyanis Románia első, nemrég újranyílt szabadulószobája fogadja őket.
Folyamatos lehűlés, valamint esőben, havasesőben és hóban gazdag csapadék jellemzi az előttünk álló hetet. A télies hidegek elmúltával a jövő héttől számíthatunk enyhülésre.
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!