Varga János 1956-os politikai elítélt előadása
Fotó: Krakkó Rudolf
A Híd Egyesület szervezésében tartottak Szatmárnémetiben Trianon-emlékműsort. A Magyarságkutató Intézet (MKI) történésze, Köő Artúr előadásában úgy fogalmazott: az a tény, hogy a magyarság egy ilyen kemény politikai és diplomácia ítélet után életben tudott maradni, és 100 év után a felemelkedés jeleit mutatja, ez azt feltételezi, hogy világviszonylatban is egyedülálló képeségekkel rendelkező nemzet vagyunk.
2022. június 29., 23:102022. június 29., 23:10
2022. június 30., 17:522022. június 30., 17:52
Horthy Miklós kormányzó 1868. június 18-án született Kenderesen. Születésnapjához kapcsolódva rendhagyó megemlékezést tartott Szatmár–Szigetlankán, az Emmaus közösségi házban a szatmárnémeti Híd Egyesület. A 100 éve másként – Trianon, amiről mindenki mindent tud, mégsem tud semmit címet viselő emlékműsor szakmai előadója Köő Artúr, a Budapesten székelő Magyarságkutató Intézet (MKI) történésze volt. A rendezvényen előadást tartott a Pomázról érkező Varga János 1956-os politikai elítélt, Corvin-közi szabadságharcos is. Erdei József tiborszállási előadóművész a magyar költészet nagyjainak verseiből tartott lélekemelő előadást.
Rácz Ervin Lajos lelkipásztor köszöntő szavait követően a rendezvény főszervezője, Krakkó Rudolf vezette fel a Trianont megidéző rendezvényt. ,,Amíg Szatmárnémetiben bármilyen módon csorbítva érezzük polgári és nemzetiségi jogainkat, addig a Trianoni békeszerződésnek nevezett gyalázat évfordulóján nincs okunk ünneplésre. Emlékezni és emlékeztetni kell azonban a politikumot és az utókort, mert csak ezáltal tudjuk orvosolni a Trianon okozta sebeket” – fogalmazott a Híd Egyesület elnöke.
A főszervező elmondta: a rendezvény időpontja jelzésértékű. Annak ellenére, hogy nem a 102 évvel ezelőtti történelmi esemény évfordulóján, hanem a Kormányzó születésnapján tartják a rendezvényt, nem Horthy Miklós a központi témája. Sokkal inkább a Trianoni diktátum olyan vonatkozásait mutatják be, amelyek kevésbé ismertek a nyilvánosság előtt. Az időpont inkább azt jelzi, hogy az elmúlt 102 évben a trianoni igazságtalanság jóvátétele érdekében eddig legtöbbet a Kormányzó tett. Ez azt sugallja a ma élőknek, hogy őrizzék meg az eleink által ránk hagyott örökséget, és azt adják tovább az utókornak.
A Magyarságkutató Intézet (MKI) történésze, Köő Artúr
A szétdarabolt Magyar Királyság helyén gazdaságilag és politikailag is labilis és életképtelen országok jöttek létre. Sokukat ma is társadalmi bizonytalanság, vagy katonai konfliktusok határozzák meg. Ez utóbbira élő példa a jelenlegi Ukrajna.
Varga János 1956-os politikai elítélt Trianon és 1956 összefüggéseinek bemutatásával kezdte előadását. „A bolsevik bűnösöknek és az őket kiszolgáló árulóknak nem lehet megbocsájtani” – fogalmazott sommásan az előadó, aki szerint az 1956-os népfelkelésnek és az azt követő szabadságharcnak már 1920. június 4-én megágyaztak a nagyhatalmak. A diktátum igazságtalanságai megalapozták a háború folytatását, a II. világháború pedig Közép-Kelet-Európára zúdította a bolsevik rémuralmat. A vesztes háború, majd a kommunizmus nélkülözést, éhínséget és társadalmi elégedetlenséget okozott. Mindezek együtt váltották ki a népharagot a megszálló szovjetek és az őket kiszolgáló budapesti kommunista rezsim ellen, ami fegyveres konfliktussá vált, és időlegesen meghátrálásra kényszerítette a világ akkori legbrutálisabb katonai gépezetét. Így került Varga János is 16 évesen az események középpontjában, hiszen a leghosszabb ideig kitartó fegyveres felkelő alakulatok egyikének soraiban harcolt a Corvin-közben.
Varga János rövid élménybeszámolót tartott az általa megélt történelmi eseményekről. Elmondta, harcuk csak akkor éri el igazi sikerét, ha az utókor megőrzi és tovább élteti az általuk kikényszerített szabadságjogokat.
Erdei József előadóművész szerint „határokat nemzettestvérek közé nem lehet húzni.” Szavai szerint irodalmunk és kultúránk ugyanúgy csonka lenne, mint a 93 ezer négyzetkilométernyi Magyarország, ha nem értenénk és nem éreznénk, hogy határokat erőszakkal és ideiglenesen országok közé lehet ugyan húzni, de nemzettestvérek közé lehetetlen. Hozzátette: különös és nehéz játéka ez a sorsnak a magyar néppel, de mindaddig, amíg van magyar szó Szatmárnémetiben, ameddig van ki hallgasson, olvasson, írjon magyarul verseket, nincs veszve semmi. Szavait az Amerikából 1956-ért imádkozó Márai Sándor művével, a Halotti beszéd című költeménnyel hangsúlyozta.
Köő Artúr történész, a Magyarságkutató Intézet munkatársa Trianon kevésbé ismert, ugyanakkor meghatározó okairól beszélt. „Trianon okait nem csupán a 19-20. század történéseiben kell keresnünk” – fogalmazott felvezetőjében. Az előadó pontokba szedte az I. Világháború kirobbanásának okait, kitért a Károlyi-kormány hibáira és a Kun Béla-féle Tanácsköztársaság valamint a román megszállás okozta garázdálkodásokra.
Napjaink történéseibe visszakanyarodva, az előadó azt hangsúlyozta, hogy a Trianon okozta nehézségek ellenére a magyar nemzet szétszabdalt részei számára egyre több lehetőség kínálkozik arra, hogy a trianoni döntéshozókat megcáfolja, akik tettükkel gyakorlatilag halálra ítélték nemzetünket. A magyarok újabb és újabb sikereket érnek el a gazdaság, a kultúra és a sport területén. Az a tény, hogy a magyarság egy ilyen kemény politikai és diplomácia ítéletet követően nemcsak életben tudott maradni, hanem 100 év után a felemelkedés egyértelmű jeleit mutatja, azt feltételezi, hogy egy világviszonylatban is egyedülálló képeségekkel rendelkező nemzet tagjai vagyunk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Pénzügyi összeomlás fenyegetné Romániát, ha beigazolódna megannyi elemző félelme, és a nemzetközi hitelminősítők bóvli kategóriába sorolnák az országot. Az április óta tartó politikai instabilitás miatt számolni kell ezzel a sötét forgatókönyvvel.
Gran Canaria Európától jóval távolabb fekszik, mint Afrikától, a hódítások során azonban spanyol gyarmattá vált. Az Atlanti-óceánban elfoglalt stratégiai fekvése miatt Kolumbusz Kristóf is érintette a szigetet útjai során.
Afrika északnyugati partjai közelében találhatók a Kanári-szigetek. A Spanyolországhoz tartozó szigetcsoport egyik legnépszerűbb tagját, Gran Canariát kerestük fel. Megkapó hegyvidéki tájak, homokos partok és különleges régészeti emlékek fogadtak.
Már kisgyermekként tudta, hogy tanítónő szeretne lenni. Azóta harminchét év telt el, Komjátszegi Fábián Réka kezei közül pedig tanítványok százai kerültek ki. Ő ma is ugyanazzal a lelkesedéssel lép be az osztályterembe, mint pályája kezdetén.
Egy elsüllyesztett repülőgép belsejében úszni vagy cápákat figyelni a Vörös-tenger mélyén sokak számára életre szóló élmény. Szabó Kolos brassói búvároktatóval a búvárkodás veszélyeiről, vonzerejéről és az erdélyi lehetőségekről beszélgettünk.
A francia Nemzetgyűlés első olvasatban elfogadta a Korzika autonómiájáról szóló alkotmánymódosítást, amely élénk politikai vitát váltott ki Franciaországban és az Európai Parlamentben is.
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!