
Dráveczky László és fia, Ede obeliszkje Érköbölkúton
Fotó: Sütő Éva
A temető történelem. Nyitott könyv holtakról, élőkről, jelenről, jövőről. A Bihar megyei sírkertekben több száz éves hantok alatt művészek, költők, egyházi méltóságok, tanítók, régi nemesi családok, feltalálók, mecénások, császári-királyi kamarások és minden rendek urai nyugszanak, többnyire bozóttal benőtt hantok alatt.
2022. június 25., 07:012022. június 25., 07:01
Az érmelléki temetők sárga homokdombjain hamar sarjad az akác, az orgona. Májusban szinte súlyos a levegő a lila, majd később a fehér fürtös virágok aromájától. Nyáron a temérdek petúnia pasztellillata lengi be az örök csendet, majd október végén, november elején kerülnek ki az év utolsó virágai, a krizantémok.
A „nyersnyakas, zsombékos nemzetség” is – mint ahogyan Kaffka Margit nevezi a Színek és évek című regényében az érmelléki láplakókat – megvívta a maga kis viadalát az élettel, ösvényt taposva magának a túléléshez, jogot formálva ezzel a megmaradáshoz e mostoha tájon. Nagynevű nemesi családok, bohémek és hadfiak, lelki vezetők, népművelők és kiváló gazdálkodók sírjaira, kriptáira még gondot viselnek néhol, de sokak sírjait már alig vagy egyáltalán nem lehet a bozóttól megközelíteni. Az orgonák és akácok sarjai mögött ott lapul a valódi elmúlás is.
A Bernáth családnak nagy szerepe volt az 1848–49-es szabadságharcban. A császári megtorlás idején el is veszítették birtokaikat, hatalmas kúriájukkal együtt, melyet a császárhoz lojális Bujanovicsok kaptak meg. Bernáth Vincének Érköbölkúton és Gálospetriben voltak birtokai. Õ a közügyekben nem vett részt, így megtarthatta vagyonát. Felesége ábrahámi Falussy Jeanette volt. Egyetlen gyermekük, Ilona ippi és érkeserűi Fráter Vincéné lett. Telket adományozott a gálospetri iskola részére azzal a kikötéssel, hogy kriptájukat holtuk után ápolni fogják. A petri templom újjáépítéséhez is nagyobb adományt biztosított a család. Ebben a faluban halt meg 1875-ben, ide van eltemetve. A kriptát évekig lehetetlen volt megközelíteni a növényi indáktól, folyondártól, gyomnövényzettől. Csak a címer bukkant elő nevével együtt a sírbolt oromzatán.
Sok más temetkezési hely is erre a sorsra jutott az Érmelléken. Még ma is vannak régi temetők, ahol magyar nemesi családok sírjai gazosodnak. Ezeket a kommunista államhatalom idején nem volt szabad gondozni, így a dudva, rekettyés és folyondár őrzi az ősök álmát.
Gálospetriben, az elhagyott temetőrészben nyugszik a hajdani Dráveczkyek egykori utóda, Dráveczky Gyula, felesége, Erzsébet és fia, Gyula. Ők voltak a faluban tönkrement udvarház utolsó lakói.
Fráter Vince neje, Bernáth Ilona telket adományozott a gálospetri iskolarészére azzal a kikötéssel, hogy kriptájukat ápolni fogják
Fotó: Sütő Éva
A bárói címet szerző Drávezcky Gábor még Szepes vármegyében székelt, amikor 1779-ben Mária Terézia főnemesi rangot adományozott neki. A leghíresebb ős azonban László volt, akinek Gálospetriben, valamint Köbölkúton is állt kastélya, illetve kúriája.
1829-ben óriási anyagi károkat okozó földrengés pusztított az Érmelléken és Nagykároly környékén, majd 1834-ben ismét. Az utóbbi epicentruma Gálospetri környékén volt, lakóházak, templomok, kúriák dőltek össze. Ekkor pusztult el a IV. Dráveczky László ezredes építtette négyhengeres bástyatornyos várkastély is.
Vasvári Pál az 1848-as forradalom végén Kossuth parancsára szabadcsapatokat szervezett többek között Érköbölkúton is. Ennek a csapatnak a vezetését Dráveczky Lászlóra bízta. A szabadcsapatok zászlóinak avatására április 27-én Nagyváradon került sor. Az ezredes kiváló diplomataként is hírnevet szerzett hazájának és családjának. Ede fiával közös sírban alussza örök álmát a köbölkúti református templom kertjében. A szabadságharcra emlékezvén, a helyiek a sírkövére helyezik el a megemlékezés virágait. Az obeliszket, melyen nevük áll, egykoron Veiszlovits Aurél készítette.
Kazinczy Ferenc nyelvújító és író szülei, József és Bossányi Zsuzsánna Váradon ismerkedtek meg, miután a gálospetri rokon, Draveczky László bemutatta őket egymásnak. Semjénben tartották meg az esküvőt 1758. június 19-én. Ez a Dráveczky lehetett a szabadságharcban részt vett azonos nevű László dédapja. Az érmelléki nemesi családok egymás között kötött házasságaik révén valamennyien rokonságban álltak egymással. Szinte nem is lehet követni a rokoni szálak bonyolult kapcsolódásait. Az egykori szepesi családnak világszerte ma is élnek leszármazottai.
A mihályfalvi temető rejti talán az Érmellék legtöbb nemesi családjának és híres emberének porait. Itt nyugszanak a Bujanovicsok, Kemény Mária, Fráter Gáspár és második neje, Lovass Zsuzsanna (első felesége Szlávy Gizella volt), a Szlávy család egyik ága, valamint az Afrika-kutató Kovács János, az Andrássyak, Fekete Károly festő, Máté Imre költő, illetve elfeledett lelkészek, tanítók és hadfiak. A Kollingok is itt nyugszanak, akik Mihályfalvának, valamint Székelyhídnak már 1912-ben villanyáramot szolgáltattak. A híres földbirtokos Lovassok, Kocsárok. Az 1800-as évek neves gyógyszerésze, Mátrai István, és még hosszan lehetne sorolni azok neveit, akik a homokdombon alusszák örök álmukat. Ám bármilyen híresek és nevezetesek voltak, bármilyen odaadással is szolgálták a nemzet napszámosaiként is a nemzedékeket, az enyészet igazsága mindenkivel egyformán bánik. És nem egyszer méltatlanul.
Érselénd határában egy lepusztult téglafalon elmosódott feliratok a Fráterekre utalnak
Fotó: Sütő Éva
Kovács József, a nyolcszázas évekbeli tanító gránitköve alig látszik ki a bozótból, talapzatánál évek óta nem gyúlt gyertya. Szőke János református lelkész, esperes obeliszkje is elhagyatott, gazdátlan. A Lovass-sírokban (több is van) nyugvók leszármazottai is kihaltak, elkerültek a településről, ritkák a látogatók még mindenszentek ünnepén is. Az ippi és érkeserűi Fráter Gáspárnak (1852–1927), Érmihályfalva egykori orvosának sírboltja évtizedekig omladozott, mellette törmelék és szemétkupac volt osztályrésze az egykori gyógyító sírjának. Turucz Mária, a település egyik orvosának köszönhetően – aki azóta már maga is megosztotta vele az örök nyugalmat – épült újra.
A síremlékeknek történelmi és kultúrtörténeti szempontból is fontos jelentőségük van. Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc leverése után
Egy másik síremléket 1855-ben készíttetek vörös márványból, amely már feliratának költőisége miatt is figyelemre méltó. A mintegy 170 éves kőbe vésett mondandó valóban felkelti az arra járók érdeklődését:
„E gyászos sírbolt / Melynek hív emléke példázza éltünket / Mely rövid itt léte / Öröm volt kezdete / Jajjal múlik vége / Csak gyarló vándorság embernek élte / E sír, melyet gyászemlékével / Keblében ápolja / Itt 10 gyermekével / Kiket az áldott ég / Nyugtasson békével / Az örök dicsőség / Kívánt reményével.”
Néha megesik, hogy önkéntes kezek megtisztítják környéküket, visszaállítják eredeti formájukat, de utána ismét évekig nem tör ösvényt senki feléjük.
A fent említett nagy családok leszármazottai az érkenézi, valamint az érseléndi temetőkben is méltatlan helyeken nyugszanak. Selénd határában egy lepusztult téglafalon elmosódott feliratok a Fráterekre utalnak. Egyes feljegyzések szerint e temetők homokdombjain is nyugszanak Szlávyak. Fények már nem gyúlnak hamvaik felett. A mihályfalvi Bernáthok a helyi református templom alatti kriptában álmodják a ’48-as szabadságharc szebb kimenetelét. Nekik nem is lehetett volna méltóbb helyük.
A temetőkben egymás mellett porlanak a fenyőfa és ébenfa koporsók. Még a bozót is egyformán szövi be a márványból készült obeliszkeket és a csónakfejfákat. Az előbbiek olykor ledőlnek, eltöredeznek, a csónakfejfák, fakeresztek elkorhadnak. A homokhantok pedig kisimulnak, mint a hegek, és a hozzájuk vezető ösvények elvesznek.
Az egyik nyírségi zsidó temető bejárata felett „Az Élet Háza” felirat áll.
A sarjadó új életnek a temető a bölcsője...
Gyermekként még a nagymama kötényében prédikált, ma már református lelkipásztorként és teológiai tanárként szolgál. Éles Éva számára a hit nemcsak tan, hanem életforma: a szolgálat, az oktatás és a család szeretetében válik teljessé.
November 25-én, a legendás győzelem, az 1953-as angol-magyar évfordulóján 21:50-től mutatja be a Duna a Puskás Ausztráliában című dokumentumfilmet. A dokumentumfilmben megszólalnak egykori ausztráliai játékosok, barátok, sportvezetők.
Tényleg visszatükrözi a baba az anyja érzéseit? Számít, ha már a várandósság ideje alatt beszélünk a magzathoz? Miért lehet „virtuális köldökzsinór” a szoptatás? A Ridikül YouTube-csatorna népszerű soroza
III. Béla királyon kívül Macsói Béla az Árpád-ház egyetlen olyan tagja, akinek csaknem teljes csontváza fennmaradt. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem munkatársai genetikai, izotópos és antropológiai bizonyítékok alapján véglegesen azonosították.
A Hagyományok Háza és a Népművészeti Egyesületek Szövetsége idén is meghirdette országos pályázatát, amelyre külhoni jelentkezőket is várnak. A pályázat beadási határideje: 2025. december 1.
Mi tart életben egy ifjúsági konferenciát egy évszázadon át? Hogyan tud a hagyomány megújulni? A konferencia múltjáról, céljairól és különleges légköréről Magyari Zita Emese, az ODFIE elnöke, és Széles László teológus, a rendezvény főszervezője mesélt.
Talán ezen már az asszonyt, gyereket néha-néha jól elnáspángoló, gyepáló, agyabugyáló, puháló, döhölő „tisztességes” erdélyi magyar emberek sem röhögnek egy jót a kocsmában: tizenöt késszúrás a közös kisgyermeket karjaiban tartó fiatalasszonynak.
Amíg Donald Trump az Egyesült Államok elnöke és Orbán Viktor a magyar miniszterelnök, addig van az amerikai szankciók alóli mentességet biztosító megállapodás – erről beszélt Orbán Viktor kedden az ATV műsorában.
Változóan felhős, napos időre van kilátás az előttünk álló öt napban, hangsúlyosabb éjszakai lehűléssel. A jövő hét elejétől esőfront éri el térségünket, amely hétfőtől kiadós csapadékot ígér. Hajnalonként talajmenti fagyra kell számítani.
Fergeteges hangulat, tisztességteljes megemlékezés, őszinte egymásra hangolódás – leginkább így jellemezhető a 2025. november 9-én, Székelyszenterzsébeten megrendezett Kóré Géza-emléknap – a székelyföldi cigány tánccsoportok találkozója.
szóljon hozzá!