Dráveczky László és fia, Ede obeliszkje Érköbölkúton
Fotó: Sütő Éva
A temető történelem. Nyitott könyv holtakról, élőkről, jelenről, jövőről. A Bihar megyei sírkertekben több száz éves hantok alatt művészek, költők, egyházi méltóságok, tanítók, régi nemesi családok, feltalálók, mecénások, császári-királyi kamarások és minden rendek urai nyugszanak, többnyire bozóttal benőtt hantok alatt.
2022. június 25., 07:012022. június 25., 07:01
Az érmelléki temetők sárga homokdombjain hamar sarjad az akác, az orgona. Májusban szinte súlyos a levegő a lila, majd később a fehér fürtös virágok aromájától. Nyáron a temérdek petúnia pasztellillata lengi be az örök csendet, majd október végén, november elején kerülnek ki az év utolsó virágai, a krizantémok.
A „nyersnyakas, zsombékos nemzetség” is – mint ahogyan Kaffka Margit nevezi a Színek és évek című regényében az érmelléki láplakókat – megvívta a maga kis viadalát az élettel, ösvényt taposva magának a túléléshez, jogot formálva ezzel a megmaradáshoz e mostoha tájon. Nagynevű nemesi családok, bohémek és hadfiak, lelki vezetők, népművelők és kiváló gazdálkodók sírjaira, kriptáira még gondot viselnek néhol, de sokak sírjait már alig vagy egyáltalán nem lehet a bozóttól megközelíteni. Az orgonák és akácok sarjai mögött ott lapul a valódi elmúlás is.
A Bernáth családnak nagy szerepe volt az 1848–49-es szabadságharcban. A császári megtorlás idején el is veszítették birtokaikat, hatalmas kúriájukkal együtt, melyet a császárhoz lojális Bujanovicsok kaptak meg. Bernáth Vincének Érköbölkúton és Gálospetriben voltak birtokai. Õ a közügyekben nem vett részt, így megtarthatta vagyonát. Felesége ábrahámi Falussy Jeanette volt. Egyetlen gyermekük, Ilona ippi és érkeserűi Fráter Vincéné lett. Telket adományozott a gálospetri iskola részére azzal a kikötéssel, hogy kriptájukat holtuk után ápolni fogják. A petri templom újjáépítéséhez is nagyobb adományt biztosított a család. Ebben a faluban halt meg 1875-ben, ide van eltemetve. A kriptát évekig lehetetlen volt megközelíteni a növényi indáktól, folyondártól, gyomnövényzettől. Csak a címer bukkant elő nevével együtt a sírbolt oromzatán.
Sok más temetkezési hely is erre a sorsra jutott az Érmelléken. Még ma is vannak régi temetők, ahol magyar nemesi családok sírjai gazosodnak. Ezeket a kommunista államhatalom idején nem volt szabad gondozni, így a dudva, rekettyés és folyondár őrzi az ősök álmát.
Gálospetriben, az elhagyott temetőrészben nyugszik a hajdani Dráveczkyek egykori utóda, Dráveczky Gyula, felesége, Erzsébet és fia, Gyula. Ők voltak a faluban tönkrement udvarház utolsó lakói.
Fráter Vince neje, Bernáth Ilona telket adományozott a gálospetri iskolarészére azzal a kikötéssel, hogy kriptájukat ápolni fogják
Fotó: Sütő Éva
A bárói címet szerző Drávezcky Gábor még Szepes vármegyében székelt, amikor 1779-ben Mária Terézia főnemesi rangot adományozott neki. A leghíresebb ős azonban László volt, akinek Gálospetriben, valamint Köbölkúton is állt kastélya, illetve kúriája.
1829-ben óriási anyagi károkat okozó földrengés pusztított az Érmelléken és Nagykároly környékén, majd 1834-ben ismét. Az utóbbi epicentruma Gálospetri környékén volt, lakóházak, templomok, kúriák dőltek össze. Ekkor pusztult el a IV. Dráveczky László ezredes építtette négyhengeres bástyatornyos várkastély is.
Vasvári Pál az 1848-as forradalom végén Kossuth parancsára szabadcsapatokat szervezett többek között Érköbölkúton is. Ennek a csapatnak a vezetését Dráveczky Lászlóra bízta. A szabadcsapatok zászlóinak avatására április 27-én Nagyváradon került sor. Az ezredes kiváló diplomataként is hírnevet szerzett hazájának és családjának. Ede fiával közös sírban alussza örök álmát a köbölkúti református templom kertjében. A szabadságharcra emlékezvén, a helyiek a sírkövére helyezik el a megemlékezés virágait. Az obeliszket, melyen nevük áll, egykoron Veiszlovits Aurél készítette.
Kazinczy Ferenc nyelvújító és író szülei, József és Bossányi Zsuzsánna Váradon ismerkedtek meg, miután a gálospetri rokon, Draveczky László bemutatta őket egymásnak. Semjénben tartották meg az esküvőt 1758. június 19-én. Ez a Dráveczky lehetett a szabadságharcban részt vett azonos nevű László dédapja. Az érmelléki nemesi családok egymás között kötött házasságaik révén valamennyien rokonságban álltak egymással. Szinte nem is lehet követni a rokoni szálak bonyolult kapcsolódásait. Az egykori szepesi családnak világszerte ma is élnek leszármazottai.
A mihályfalvi temető rejti talán az Érmellék legtöbb nemesi családjának és híres emberének porait. Itt nyugszanak a Bujanovicsok, Kemény Mária, Fráter Gáspár és második neje, Lovass Zsuzsanna (első felesége Szlávy Gizella volt), a Szlávy család egyik ága, valamint az Afrika-kutató Kovács János, az Andrássyak, Fekete Károly festő, Máté Imre költő, illetve elfeledett lelkészek, tanítók és hadfiak. A Kollingok is itt nyugszanak, akik Mihályfalvának, valamint Székelyhídnak már 1912-ben villanyáramot szolgáltattak. A híres földbirtokos Lovassok, Kocsárok. Az 1800-as évek neves gyógyszerésze, Mátrai István, és még hosszan lehetne sorolni azok neveit, akik a homokdombon alusszák örök álmukat. Ám bármilyen híresek és nevezetesek voltak, bármilyen odaadással is szolgálták a nemzet napszámosaiként is a nemzedékeket, az enyészet igazsága mindenkivel egyformán bánik. És nem egyszer méltatlanul.
Érselénd határában egy lepusztult téglafalon elmosódott feliratok a Fráterekre utalnak
Fotó: Sütő Éva
Kovács József, a nyolcszázas évekbeli tanító gránitköve alig látszik ki a bozótból, talapzatánál évek óta nem gyúlt gyertya. Szőke János református lelkész, esperes obeliszkje is elhagyatott, gazdátlan. A Lovass-sírokban (több is van) nyugvók leszármazottai is kihaltak, elkerültek a településről, ritkák a látogatók még mindenszentek ünnepén is. Az ippi és érkeserűi Fráter Gáspárnak (1852–1927), Érmihályfalva egykori orvosának sírboltja évtizedekig omladozott, mellette törmelék és szemétkupac volt osztályrésze az egykori gyógyító sírjának. Turucz Mária, a település egyik orvosának köszönhetően – aki azóta már maga is megosztotta vele az örök nyugalmat – épült újra.
A síremlékeknek történelmi és kultúrtörténeti szempontból is fontos jelentőségük van. Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc leverése után
Egy másik síremléket 1855-ben készíttetek vörös márványból, amely már feliratának költőisége miatt is figyelemre méltó. A mintegy 170 éves kőbe vésett mondandó valóban felkelti az arra járók érdeklődését:
„E gyászos sírbolt / Melynek hív emléke példázza éltünket / Mely rövid itt léte / Öröm volt kezdete / Jajjal múlik vége / Csak gyarló vándorság embernek élte / E sír, melyet gyászemlékével / Keblében ápolja / Itt 10 gyermekével / Kiket az áldott ég / Nyugtasson békével / Az örök dicsőség / Kívánt reményével.”
Néha megesik, hogy önkéntes kezek megtisztítják környéküket, visszaállítják eredeti formájukat, de utána ismét évekig nem tör ösvényt senki feléjük.
A fent említett nagy családok leszármazottai az érkenézi, valamint az érseléndi temetőkben is méltatlan helyeken nyugszanak. Selénd határában egy lepusztult téglafalon elmosódott feliratok a Fráterekre utalnak. Egyes feljegyzések szerint e temetők homokdombjain is nyugszanak Szlávyak. Fények már nem gyúlnak hamvaik felett. A mihályfalvi Bernáthok a helyi református templom alatti kriptában álmodják a ’48-as szabadságharc szebb kimenetelét. Nekik nem is lehetett volna méltóbb helyük.
A temetőkben egymás mellett porlanak a fenyőfa és ébenfa koporsók. Még a bozót is egyformán szövi be a márványból készült obeliszkeket és a csónakfejfákat. Az előbbiek olykor ledőlnek, eltöredeznek, a csónakfejfák, fakeresztek elkorhadnak. A homokhantok pedig kisimulnak, mint a hegek, és a hozzájuk vezető ösvények elvesznek.
Az egyik nyírségi zsidó temető bejárata felett „Az Élet Háza” felirat áll.
A sarjadó új életnek a temető a bölcsője...
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!