Ennyi maradt a nehezen megközelíthető kilencszáz éves várból
Fotó: Demján László
Az egykoron Torda vármegyéhez tartozó Torockó és Torockószentgyörgy a Maros jobb oldali mellékvize, a Torockó patak mentén fekszik. Habár földrajzi szempontból a Maros medencéjéhez tartozik, sokkal szorosabban kötődik az Aranyos vidékéhez. Induló sorozatunkban neves erdélyi családok várait és a mára fennmaradt várromokat mutatjuk be.
2020. július 12., 09:562020. július 12., 09:56
A 13. század végén, amikor Torockó az írott forrásokban megjelenik, a torockószentgyörgyi vár az Ákos nemzetségből származó Torockai család birtokában volt. Torockai Ehellős a legkorábban ismert személy, aki birtokosként tűnik fel. Az adatok azonban mindössze a 13. század második felére utalnak, vagyis a mongol támadás utáni időszakra.
Amikor V. István király az Aranyos földjét a kézdi székelyeknek adományozta, a Torockai család itt már birtokos volt. Ekkor kezdődik el az a sajátos erdélyi történelmi helyzet, hogy a Székelyföldtől távolabbra esik a hetedik székelyszék, Aranyosszék.
Elképzelhető, hogy a vár létrejötte a környék fakitermelésével áll kapcsolatban, ami a Maroson lebonyolított sószállításhoz volt szükséges. Nincs kizárva, hogy a későbbiekben Torockóra oly jellemző vasércbányászat is ekkor indult meg.
Torockó gyéren lakott vidék volt, ahol az 1285-ben is visszatérő tatárok alapos pusztítást végeztek. A család mindvégig komoly erőfeszítéseket tett itteni birtokának benépesítésére, és egymás után jelentek meg a környék falvai. Számuk a 15. században tízre emelkedett. A Torockó mellett létesült Torockószentgyörgy lehetett az egyik legkorábbi, amely templomának védőszentje révén különült el nevében Torockótól.
Ebből nőtte ki magát Aranyosszék. Az átlagemberek többsége ma csodálkozva tekint a vidék székely voltára, mert a tömbszékelységtől különálló falvakban mára alig maradt székelységre utaló tárgyi és szellemi emlék.
Várromok az enyészet útján. A várat 1704-ben Tiege báró osztrák csapatai vették ostrom alá, ágyúval lövették, majd elfoglalták és felrobbantották
Fotó: Demján László
Torockótól alig 4 km-re délre, az út jobb oldalán hegyekkel három oldalról körülvett, nehezen megközelíthető magaslaton találhatók a torockószentgyörgyi vár tekintélyes romjai. Az észak-déli irányban hosszan elnyúló, szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos vár alsó és felső részből áll. A téglalap alakú déli végét lezáró hatalmas sziklafal délnyugati sarkától kiinduló mintegy 2,5 méter vastag nyugati várfalat keskeny bejárati kapu szakítja meg, amely a hosszúkás udvarba vezet, aminek a keleti oldalát is a sziklafal védelmezte. Így épül egybe természet és emberi alkotás – mindkettő a megmaradás védelmét szolgálva. A várudvar északi részét három helyiségből álló épületsor foglalja el, amelynek keleti fala egyben az alsó vár védőfala. A harmadik helyiségből egykor kötélhágcsó vagy elmozdítható falépcső vezetett a helyiség falával egybeépített vastag, körülbelül 12x12 méter alapméretű, megközelítően 2,5 méter falvastagságú négyzetes lakótorony első emeletén lévő bejáratához.
Kiss Gábor az Erdélyi várak és várkastélyok című munkájában említést tesz arról, hogy
A torony a múlt század közepén még ötemeletes volt, de az emeleteket elválasztó födémek gerendafészkeinek nyomai szerint eredetileg egy emelettel magasabb lehetett. A tornyot védőfal vette körül, amelyből ma már csak az északi részen figyelhető meg egy félkör alakú alapfalmaradvány. Örök rejtély, hogy a vár épült-e fel előbb és mellé a falu, vagy fordítva, de Torockószentgyörgy múltjában a kettő mindig együtt élt.
A felső várat az alsó vártól elválasztó sziklafal nyugati végében épült kapun keresztül lehetett megközelíteni. A bejáratot nem kaputorony, hanem a közelében épített elővédőmű védelmezte, amelynek ma már csak a maradványai vannak meg. A felső vár kapuja egy udvarba vezet, amelynek déli oldalát négyzetes torony védelmezte. Ettől északra helyezkedett el a háromemeletes palotaszárny a lovagteremmel, ebédlővel, lakó- és hálószobákkal. A vár elődeink igényes és színvonalas életéről vall.
Az épületsor a felső vár északkeleti szögletén, az alsó várat elválasztó sziklafal tetején épült több emeletnyi toronyhoz csatlakozott. A torony három oldalfala azonban az 1860-as években leomlott. A palota bejáratát a falszorosból lehet megközelíteni, és a toronytól számított harmadik helyiségbe vezet. A palotaszárny belső terei egymásba nyílnak. Ablakai elsősorban a meredek sziklára tekintő keleti oldalon sorakoznak. A keleti ablak könyöklője alatt három gyámkő sorakozik, ami külső erkélyre utal. Habár a többi ablakok megrongálódtak és a gyámkövek nyoma sem figyelhető meg, nincs kizárva, hogy a keleti oldalon több ilyen erkély létezett.
A várfal egyik nyílásán keresztül a távolban jól kivehető Torockószentgyörgy
Fotó: Demján László
A nyugati oldalon mindössze a déli sarkú helyiség rendelkezik ablakokkal. A palotaszárny folytatásában a terepviszonyokhoz igazodó újabb kétszintes építményt emeltek, amit Orbán Balázs jobb híján bástyának nevezett el. Habár a korábbi palotaszárnyhoz kapcsolódik, ezzel mégsem kommunikál, hanem külön bejárata van a nyugati oldalon. Ez a helyiség lényegében a vár legdélebbi részét képezi. Nyugati sarkából várfal indul, amely egy újabb és nagyobb nyugati udvart határol el. Tulajdonképpen az új udvar olvasztotta egységbe a korábbi palotaszárnyat és a „bástyát”.
A palotaszárny helyiségeit és a bástyák emeleteit elválasztó födémek beomlottak, a védőfalak egy része pedig összedőlt. Ennek ellenére a szentgyörgyi vár tekintélyes maradványai több helyen majdnem két emelet magasságban, ablak- és ajtó részletekkel állnak ma is.
A vár története a kezdetektől
Torockószentgyörgy várának alapjait az Ákos nemzetségből származó Toroczkai Vencel vette meg, akinek vezetésével a kézdi székelyek 1285-ben a Székelykő várát ostromló tatárokat elüldözték, ezért IV. László királytól 1289-ben adományként megkapták a Castrum Turozkeut. Az oklevél tanúsága szerint a király azzal a feltétellel adta oda a várat székelyeknek, hogy azok az Aranyos földjén éljenek. Ismereteink szerint azonban létezett egy korábbi vár is, amely 1253 és 1272 között épült. Írott források és igazolások szerint itt kezdődik el az aranyosszéki székely falunak mintegy kilenc évszázados történelme. Későbbi okleveles adatok szerint az alsó vár délkeleti részei 1470-ben épültek, és feltehetően ugyanebben az időben építették össze a lakótornyot a tőle délre emelt helyiségekkel, amelyet egy 1492. évi oklevél a vár elé épített toronyként említ. Kelemen Lajos szerint a lakótoronyhoz csatlakozó kétemeletes épületrészt I. Lajos király idejében építették. A várat 1470-ben Castrum Thorozkozentgywrg, 1473-ban pedig Castrum Thorozko Zenthgewrg alakban említik, és századokon át a Toroczkai család birtokában volt. Az 1514-es Dózsa György vezette parasztfelkelés Szentgyörgy várát is felégette. Toroczkai Ferenc 1516-ban II. Lajos királytól birtokaira új adománylevelet kért és kapott. A Thoroczkai család által folyamatosan lakott várat 1704-ben Tiege báró osztrák csapatai vették ostrom alá, ágyúval lövették, majd elfoglalták és felrobbantották. Ezután a vár elhagyatottan, lakatlanul állt és pusztulásnak indult.
Köszönetet mondunk Keresztes Géza műépítésznek a rendelkezésünkre bocsátott dokumentumokért és Demján László műemlékvédő építésznek a képekért.
Nagy-Bodó Tibor
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy „mini nyugdíjjal” indult Balin, dán repülőjegy-lemondással folytatódott, és végül Ausztráliában kapott új irányt a sepsiszentgyörgyi fiatal házaspár története.
A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.
Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.
Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Miközben az éjszakák még téliesen fagyosak maradnak, péntektől látványosan melegednek a nappalok, hétvégére akár 15 °C-os csúcshőmérséklet is várható. A tavasziasan meleg időjárás kitart a jövő hét első felében is.
Csapatmunkára és kommunikációra épülő, intenzív és figyelemlekötő játékra számíthatnak azok, akik a Szatmár Megyei Múzeumban járva „lemerészkednek” a pincébe is. Itt ugyanis Románia első, nemrég újranyílt szabadulószobája fogadja őket.
Folyamatos lehűlés, valamint esőben, havasesőben és hóban gazdag csapadék jellemzi az előttünk álló hetet. A télies hidegek elmúltával a jövő héttől számíthatunk enyhülésre.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!