
Márai Sándor szobra szülővárosában, Kassán. Felvidéken is népszerűek az író művei
Fotó: Makkay József
Százhúsz éve született Márai Sándor, aki sajnos nem érte meg, hogy munkásságát magyar nyelvterületen tehetségéhez mérten elismerjék. A bolsevizmus ádáz ellenségének számított, így művei 1990-ig gyakorlatilag ismeretlenek maradtak a magyarországi vagy erdélyi olvasók számára.
2020. április 26., 15:532020. április 26., 15:53
2020. április 26., 22:152020. április 26., 22:15
Generációk nőttek fel úgy, hogy hivatalos fórumokon – iskolákban, egyetemeken, kulturális rendezvényeken és így tovább – senki nem ejthette ki Márai nevét. Jóformán ismeretlen volt számunkra, ahogyan Wass Albert, Nyírő József és sokan mások, akik szálkák voltak a kommunista hatalom szemében. Amikor már szabad volt beszélni az 1900. április 11-én született szerzőről, Márai már nem élt, ugyanis 1989. február 21-én egy pisztolylövéssel tett pontot életére az amerikai San Diego városában. Magyarországon az elismerés is akkor érte, amikor már késő volt: egy évvel halála után, 1990-ben posztumusz Kossuth-díjat kapott.
Talán kevesen tudják, hogy az a Radványi Géza volt az író öccse, aki filmrendezőként írta be nevét a magyar kultúrtörténetbe, hozzá fűződik többek között a Valahol Európában című film megalkotása.
Kassán és Eperjesen járt iskolába, alig 19 évesen Budapesten lett újságíró. 1919 októberében apja jóváhagyásával Bécsen át Berlinbe, majd Frankfurtba költözött, hogy egyetemi tanulmányokat folytasson. Ő volt Franz Kafka első magyar fordítója, barátságot ápolt Füst Milánnal, szomszédja volt a fővárosban Kosztolányi Dezső. 1933-ban lapja Berlinbe küldte. Nyomon követte Hitler hatalomátvételét, hitelesen és példás bátorsággal számolt be a nácizmus valóságáról, a Messiás a Sportpalastban például remek antifasiszta írás, egyben Hitler-paródia is volt.
Márai 1943 decemberében leírja naplójában, hogy becsületes embernek belső emigrációba kell vonulnia. Leányfalura ment, és nem lépett nyilvánosság elé 1945 tavaszáig. Mint közismert, a háború után Márai végleg elhagyta Magyarországot.
„A második, 1948-ban kezdődő és élete végéig tartó emigrációt vállaló Márai külföldre távozásának mindenképpen a legfontosabb oka: a Magyarországon és egész Kelet-Európában kiépülő szocialista rendszer, ami Márai emberképével, polgáreszményével összeegyeztethetetlen volt. Semmilyen lehetőségét sem látta egy olyan rendszerrel való bármiféle együttműködésnek, amely kollektivista jellegű volt és belső logikájából következően nem tartotta értéknek az individualitást. Ugyanez játszott többek között abban is szerepet, hogy Márai a nemzetiszocialista vagy éppen a fasiszta eszméket – még mielőtt azok embertelensége sokak számára nyilvánvalóvá vált – határozottan elutasította” – írja tanulmányában Kakuszi B. Péter irodalomtörténész.
Elsősorban anyagi okokból később visszatért Itáliába, de végül ismét Amerikában, ezúttal San Diegóban kötött ki, hogy szeretett fogadott fia, János közelében legyen.
1985-ben elveszítette két testvérét, Katót és Gábort. Felesége, Lola egy évvel később halt meg. A veszteségek hatására már ekkor megfogalmazódott benne az öngyilkosság gondolata, fegyvert is vett. Nem sokkal később öccse, Géza is elhunyt, majd nevelt fia, János is. Ezt már nem tudta feldolgozni. Életének pisztollyal vetett véget, hamvait a Csendes-óceánba szórták.
Az 1989-ben elhunyt Márai után három lányunoka maradt: Lisa, Sarah és Jennifer Márai, akik az Egyesült Államokban élnek. Mivel unokáit nem tanították meg magyarul, soha nem tudták megérteni nagyapjuk életművét.
A könyv eladásai 1998-ban az olaszoknál meghaladták a százezret. Ezután német, spanyol, portugál és angol nyelvterületen, valamint számos kelet-európai nyelven is hatalmas sikerrel jelentek meg a művei. 2000-ben a németországi könyveladások elérték az egymilliós példányszámot. És végre mi, magyarok is megismerkedhettünk Márai nem mindennapi életművével…
Fontos mérföldkőhöz érkezett az apahidai református közösség templomépítése: a Krónika munkatársainak jelenlétében időkapszulát helyeztek el az épülő torony egyik szegletében.
Erdélyben még rétegjelenség a gombatermesztés, de egyre többen látnak benne lehetőséget. A székelyföldi Márton Zoltán gourmet-gombákat termeszt, hírportálunknak arról beszélt, hogyan működik a termesztés, mivel érdemes kezdeni, és meg lehet-e élni belőle.
Dr. Sárosi Arthur, a kolozsvári diakóniai munka egyik meghatározó alakja a rendszerváltás utáni években indult el azon az úton, amely mára Erdély-szerte ismert intézményhálózatot eredményezett.
Pontosan egy héttel azután, hogy megvonta a politikai támogatást a Bolojan-kormánytól, felrobbantva a tíz hónappal ezelőtt összeállt koalíciót, a román Szociáldemokrata Párt (PSD) folytatta politikai ámokfutását.
A még mindig jó egészségnek és szellemi frissességnek örvendő pedagógus olyan korszakok tanúja, amelyeket a mai nemzedék tagjai elbeszélésekből, vagy csak a történelemkönyvekből ismerhetnek.
A Kolozsvári Magyar Opera immár 5 éve lehetővé teszi erdélyi és partiumi települések lakói számára, hogy megismerkedhessenek a zenés színház varázsával.
Ha valaki jó ideje pizzaimádó és spagettizabáló család tagjaként tengeti a boldog gyermekkor rántotthús-illatától egyre távolabb sodródó életét, óhatatlanul eljön a pillanat, amikor belátja: nincs mese, el kell vinni a pereputtyot Olaszországba.
Ha valaki jó ideje pizzaimádó és spagettizabáló család tagjaként tengeti a boldog gyermekkor rántotthús-illatától egyre távolabb sodródó életét, óhatatlanul eljön a pillanat, amikor belátja: nincs mese, el kell vinni a pereputtyot Olaszországba.
Szeles, de többnyire napos napok következnek a térségben: a hét közepén még hűvös marad az idő, a hétvégére azonban jelentős felmelegedés érkezik. Csapadék csak elszórtan fordulhat elő, ugyanakkor az északi szél több napon át erős marad.
Mindössze két hét telt el azóta, hogy az egyik nemzetközi hitelminősítő a politikai instabilitás kockázatára – és annak kedvezőtlen mellékhatásaira – figyelmeztetett Romániával kapcsán, és a politikum tett róla, hogy ez önbeteljesítő jóslattá váljék.
szóljon hozzá!