Fogolyán-emléktábla a ház falán: az örökösök a teljes ingatlant visszakövetelik
Fotó: Okos Márton
Emléktáblát avattak Sepsiszentgyörgyön dr. Fogolyán Kristóf főorvos emlékére. A város központjában található Fogolyán-háznak csak kisebbik részét kaphatták vissza az örökösök. A háromszéki esemény is jól rávilágít arra a jogi hercehurcára, amely az elkobzott ingatlanok restitúcióját övezi.
2017. október 21., 22:442017. október 21., 22:44
2017. október 21., 22:512017. október 21., 22:51
Bukarestben a köztársasági elnöki hivatal a Cotroceni-palotában székel, Sepsiszentgyörgyön a Kovászna Megyei Prefektúra a Fogolyán-házban. A párhuzam ezzel véget is ér. Míg a bukaresti épület jogi státusa rendezett, ugyanez a háromszékiről és sok más állami hivatalról nem mondható el.
Sepsiszentgyörgyön a Fogolyán-házat 1889-ben Fogolyán Kristóf örmény származású kereskedő építette. Amint normális világban lenni szokott, a családi ház évtizedeken át apáról fiúra öröklődött. Az örökösök között két orvost is találunk: dr. Fogolyán Kristóf főorvost, kórházigazgatót és kórházalapítót, valamint szintén orvos fiát, Miklóst. A Fogolyán főorvosok a múlt század első felében nemcsak az egészségügy terén alkottak maradandót, de a köz- és kulturális életből is jelentősen kivették részüket. Családi házuk a város egyik szellemi és kulturális központja lett, ahol Kós Károly, Majláth Gusztáv római katolikus püspök vagy Bartók Béla adták egymásnak a kilincset a két világháború között.
Sebastian Cucu Kovászna megyei prefetus is koszorúz
A ház és a család életében a törést mégsem a világháborúk okozták, hanem a békeidőknek számító negyvenes évek vége, a kommunisták hatalomra kerülése. Az osztályidegenné nyilvánított Fogolyán családot megfosztották vagyonától, és egyik napról a másikra a családi házat is el kellett hagyniuk. Így lett a Fogolyán-házból a kommunista párt helyi székháza, ami 1989 decemberéig tartott, amikor a pártkáderek az épület előtt tomboló népharagtól tartva a hátsó kijáratokon mentették irhájukat. A rendszerváltás utáni időszak első tíz éve lényegi változást mégsem hozott. Az ezredfordulóra születtek meg azok a jogszabályok, amelyek lehetővé tették a diktatúrában elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatását. A rendszerváltás után 27 évvel és a tulajdonos által megnyert perek ellenére a Fogolyán-háznak csupán az egy hatoda került vissza jogos tulajdonosához.
Szotyori Nagy Áron, dr. Fogolyán Kristóf unokája, a jogos örökös, aki a családi ház 1/6-át kapta vissza, úgy döntött, hogy a felmenői tiszteletére emléktáblával jelöli meg a házat. Tervéhez sikerült megszereznie az épületben székelő perfektúra engedélyét is. Annak a kormányintézménynek a beleegyezését, amelyik eleve kitart amellett, hogy egy igazságtalanul elkobzott ingatlanban folytassa tevékenységét. Az emléktábla avatására október 10-én került sor abból az alkalomból, hogy 65 éve írta Kós Károly sepsiszentgyörgyi barátjának az utolsó levelet.
Sebastian Cucu prefektus egyperces emlékezésre kérte a részvevőket, mivel előző nap, október 9-én volt Romániában a holokauszt napja. Az állam képviselőjeként az épületért folyó perekről viszont nem akart beszélni, de elismerően szólt a Fogolyánokról, akik jelentős mértékben járultak hozzá a város szellemi, kulturális, anyagi fejlődéséhez. A prefektus szerint a Fogolyán-ház építtetői biztosan büszkék lennének arra, hogy egykori házukban egy közösséget szolgáló intézmény működik.
A prefektus szavaira az örökös hallgatásba burkolózott, hiszen lepergett előtte az a sokévnyi per, ami az ingatlan visszaszerzéséért folyt, és aminek nyomán a romániai bíróság úgy döntött, hogy az egykori családi ház csak kis részéhez lehet joguk. Ráadásul amikor az épület visszakapott helyiségeibe lépnek be, ezt csak a prefektúra biztonsági szolgálatának szigorú ellenőrzése nyomán tehetik meg.
A rendezvény fővédnöke, Kelemen Hunor RMDSZ-elnök levélben üzent a sepsiszentgyörgyi emlékezőknek. Úgy fogalmazott, „az RMDSZ továbbra is minden eszközével küzd azért, hogy az elkobzott ingatlanok visszakerüljenek jogos tulajdonosaikhoz, történelmi magyar egyházainkhoz, fizikai személyekhez és a közösségi vagyonokat kezelő jogutódokhoz. Határozott meggyőződésünk – és ezt minden hazai és nemzetközi fórumon elmondjuk –, hogy nem történhetnek további jogsértések, a jelenlegieket pedig a törvényes előírásoknak megfelelően kell orvosolni!”
Rosner Herman, a Romániai Zsidó Közösség Szövetségének sepsiszentgyörgyi képviselője arról beszélt, hogy dr. Fogolyán Miklós a második világháborúban a fronton lévő katonakórházban nem tett különbséget a sebesültek és betegek között. A sepsiszentgyörgyi orvos több zsidó munkaszolgálatosnak is megmentette életét, emberi kiállásáért pedig a Yad Vasem Emlékmúzeum hivatalos elismerésben részesítette. Az örmény közösség nevében felszólaló Kalamár György az emléktábla avatását várostörténeti igazságtételnek nevezte.
Az emléktáblát megáldó Berszán Lajos esperest közvetlen kapcsolat fűzi a családhoz. Amikor nagybeteg várandós édesanyja arra kérte a főorvost, hogy szabadítsa meg kínjaitól, a nép által csak Fehér Angyalnak hívott orvos türelmet kért. Azt mondta, ha biztos volna abban, hogy a gyerek már nem él, azonnal megtenné, de így egy kicsi türelmet kér. Így született meg Berszán Lajos, a későbbi római katolikus pap és esperes. Szent Lászlóra utalva az egyházi elöljáró ünnepi férfiúnak nevezte a főorvost, és azt kívánta, hogy sok ilyen, az életet szolgáló embere legyen nemzetünknek.
Az emléktáblát állító unoka, Szotyori Nagy Áron mindenkinek megköszönte a segítséget. Mint fogalmazott, az elődök tisztelete mellett azért tartotta fontosnak e jelnek a megalkotását, hogy mindenki megismerje az épület történetét.
Az ünnepség keretében a résztvevők nemcsak koszorúztak, hanem megtekinthették a házban berendezett Fogolyán- emlékszobát, amely a jeles orvos életét mutatja be személyes tárgyak, fényképek és írott dokumentumok alapján.
Kós Károly dr. Fogolyán Kristóf főorvoshoz címzett leveléből
„Kedves jó Kristófom!
Megkaptam és nagyon-nagyon köszönöm kedves és részletes leveledet. Nagy, igazi belső, lelki örömöt szereztél vele nekem, meleg megnyugtatást és ajándékot adtál nekem, testvéri, bajtársi szeretet és bizalmat küldtél hozzám, amire mindinkább szükségem van, ahogy az idő haladtával rohamosan tűnik el körülöttem a régi világ, a régi élet és a régi emberek, akikkel az élet útját jártam akkor, amikor a mi korosztályunk volt az életküzdelem első vonalában.
Emlékezetem visszaszállott életemnek Veled összekapcsolódott múltjába és sorban peregtek le a csendes éccakában a képek: a régi Szentgyörgy a maga régi embereivel, akikkel együtt terveztük, álmodtuk, építettük hittel, reménységgel, és minden emberi kitartásunkkal és munkánkkal a mi hazánk, a mi népünk, és a mi kultúránk épületét. Elől jönnek elém a legrégibb képek: a Múzeum tervezése: Gödri Ferenc, az öreg Szentkereszty báró, László Ferenc, az építéssel együtt az iparosok Szabó, Molnár, aztán sorjában Csutak Vilmos, Malmos Andor. S a Te meleg, kedves, műveltséget, európai kultúrát árasztó régi otthonod ott az öreg kórház mellett, ahol annyi gyönyörű estét, annyi gazdag órát töltöttem.
Igen édes jó Kristófom, az az elmúlt élet pergett le előttem és az olyan szép volt, olyan jó volt, hogy most a szívem megfájdult tőle, a torkom elszorult és homályos lett a két, öreg szemem.”
1952. október 10.
Okos Márton
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy „mini nyugdíjjal” indult Balin, dán repülőjegy-lemondással folytatódott, és végül Ausztráliában kapott új irányt a sepsiszentgyörgyi fiatal házaspár története.
A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.
Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.
Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Miközben az éjszakák még téliesen fagyosak maradnak, péntektől látványosan melegednek a nappalok, hétvégére akár 15 °C-os csúcshőmérséklet is várható. A tavasziasan meleg időjárás kitart a jövő hét első felében is.
Csapatmunkára és kommunikációra épülő, intenzív és figyelemlekötő játékra számíthatnak azok, akik a Szatmár Megyei Múzeumban járva „lemerészkednek” a pincébe is. Itt ugyanis Románia első, nemrég újranyílt szabadulószobája fogadja őket.
Folyamatos lehűlés, valamint esőben, havasesőben és hóban gazdag csapadék jellemzi az előttünk álló hetet. A télies hidegek elmúltával a jövő héttől számíthatunk enyhülésre.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!