Jelenet a Bánk bánból. Ha semmi mást nem írt volna, csak a Bánk bánt, Katona József neve akkor is fennmarad a magyar drámairodalom nagyjai között
Fotó: Balogh Zoltán/MTI
2021. november 16., 10:032021. november 16., 10:03
2021. november 16., 10:102021. november 16., 10:10
Ha semmi mást nem ír, csak a Bánk bánt, neve akkor is fennmarad a magyar drámairodalom nagyjai között. Katona József 230 éve, 1791. november 11-én született Kecskeméten. Az elemi iskolát a kecskeméti katolikus iskolában végezte. Apja 1802-ben Pestre íratta a gimnáziumba, de a sokat betegeskedő fiút szülei az iskolai év végén hazavitték. 1808-ban a VII. osztályt a szegedi piaristáknál járta, a következő évet is itt folytatta, végül 1810-ben Pesten fejezte be. Halász Bálint pesti ügyvéd irodájába 1813 nyarán került, ahol joggyakornokként, 1814-től pedig jegyzőként működött 1815. november 22-ig. Abban az időben műkedvelőként (Békési álnév alatt) többször is fellépett egy társulattal. Szüleinek rábeszélésére a színészettel szakított, és minden idejét az önképzésnek, különösen a magyar irodalom és az esztétika tanulmányozásának szentelte.
Híres röpiratát 1820-ban írta: Mi az oka annak, hogy Magyarországban a játékszíni költőmesterség lábra nem tud kapni? A tárgyalt tények: az állandó kőszínház hiánya, a nemzeti dicsekvés, a könyvformában való megjelenés nehézségei, a cenzúra működése, a recenzió és az elvi bírálat hiánya. 1826-ban városi főügyész lett. Zárkózott életet élt, színjátszással, irodalommal keveset foglalkozott. Még nem volt negyvenéves, amikor egy nap hivatalába tartva összeesett; szívroham végzett vele.
Katona József 1826-ban városi főügyész lett, zárkózott életet élt
Fotó: KImnach László festménye (1893)
Műve ugyanis a kolozsvári színház Farkas utcai állandó otthonának 1821-es avatását köszöntő pályázatra íródott. Az író még 1815-ben elkészült a darab első változatával, majd 1820-ban átírta. Ami a bemutatót illeti, a nemesek gőgje közbeszólhatott, hiszen 1821. március 12-én a színház megnyitóján, amikor először gördült fel a Farkas utcai színház függönye, „főrangú műkedvelők adták elő Theodor Körner Zrínyi-drámáját, a címszerepben a fordítóval, Petrichevich Horváth Dániellel, fontos szerepben a gubernátor lányával és vejével”.
Bár művének kolozsvári ősbemutatója nem jött össze, a Bánk bán érdekes módon mégis elkísérte rögös, kitérőkkel teli útján a kolozsvári színjátszást: a felújított, immár a Kolozsvári Nemzeti Színház nevet viselő Farkas utcai épület Erkelnek Katona művéből írott operájával nyitotta meg kapuit.
Jászai Mari pályája is szorosan összefügg Kolozsvárral és a művel. Noha csupán három évadot töltött a Kolozsvári Nemzeti Színházban, Jászai színésznővé válása ehhez a periódushoz köthető.
Jászai Mari úgy emlékezett, hogy 1870-ben öltötte magára először a királyné jelmezét, de Janovics Jenő adatai szerint Katona Bánk bánjának bemutatójára 1871. november 7-én került sor.
A Bánk bánt a Farkas utcai kőszínház deszkáin a társulat utoljára 1906. június 17-én játszotta Jászai Mari vendégszereplésével.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.
Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.
Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Miközben az éjszakák még téliesen fagyosak maradnak, péntektől látványosan melegednek a nappalok, hétvégére akár 15 °C-os csúcshőmérséklet is várható. A tavasziasan meleg időjárás kitart a jövő hét első felében is.
Csapatmunkára és kommunikációra épülő, intenzív és figyelemlekötő játékra számíthatnak azok, akik a Szatmár Megyei Múzeumban járva „lemerészkednek” a pincébe is. Itt ugyanis Románia első, nemrég újranyílt szabadulószobája fogadja őket.
Folyamatos lehűlés, valamint esőben, havasesőben és hóban gazdag csapadék jellemzi az előttünk álló hetet. A télies hidegek elmúltával a jövő héttől számíthatunk enyhülésre.
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!