A Szent István napi ünnepségek egyik szép helyszíne a debreceni virágkarnevál
Fotó: MTI
Szent István napja a magyarság egyik legnagyobb ünnepe. Az államalapító alakja minden korban erőt adott a nemzetnek, így számos legenda és hagyomány kötődik augusztus 20-ához. A Hagyományok Háza munkatársa ezekből nyújt át egy csokorra valót.
2018. augusztus 16., 21:542018. augusztus 16., 21:54
2018. augusztus 16., 21:572018. augusztus 16., 21:57
Szent István napja mindenkor meghatározó ünnepe volt a magyarságnak. Nem véletlen, hogy a kommunisták uralomra kerülésekor a diktatúra is fontosnak tartotta a jeles napot, s az alkotmány ünnepére hegyezte ki. A Szent Jobb tisztelete is a budapesti Bazilikára korlátozódott.
Az évszázados népi hagyományban első királyunk kivételes figyelmet kapott, amelyben pogány és keresztény elemek keverednek. A búcsúk és a körmenetek egész hazánkban elterjedtek, a fővárosi ünnep egyben az egész magyarság összefogását is jelenti.
Esztergomban, a hagyomány szerint a vár Szent István szobájában született Vajk, így a román kori termet Simor János érsek 1874-ben kápolnává szentelte. A pannonhalmi altemplom Szent István székében a hagyomány szerint a nagy király is ült, ehhez az a hiedelem fűződik, ha valaki beleül, hát és derékfájása elmúlik.
A tordai Szent László legenda Szent István alakjában is életre kelt, a veszprémi szikla keletkezését társítják az első király és a pogányok harcával. A fehérvárcsurgói homokbányában található ember formájú kövek keletkezését is nagy uralkodónknak tulajdonítják: István király könyörgésére az Isten kővé változtatta a túlerőben lévő ellenséget, a tatárokat. A monda szerint ő ültette a vajkai templomkert hatalmas somfáit. Bodajkon és környékén az a hagyomány él, hogy a bodajki tóban azért nincsenek békák, mert István királyt áhítatában zavarta a békák kuruttyolása, s így megátkozta azokat.
Az „Élet”, az új kenyér ünnepe összekapcsolódik a nappal, s a korábban betakarított búzából készített kenyér alkalmat adott vígasságra, közös örömre. A galgamácsai koszorúvivés is az ünneplés falusi formája volt.
A népi időjóslásban is megjelenik augusztus vége. Ha Szent Istvánkor jó az idő, az negyven napig tart, s a termés is bőséges lesz. Tiszaháton a gólyáktól búcsúztak e napon. Moldvában különös tisztelet övezi királyunkat, templomok viselik nevét, s a belé vetett hit nem vesztett a századok alatt erejéből. Dallamkincsükben is visszatér Szent István alakja. Az augusztusban születetteket van ahol jó erkölcsűnek, tiszta életűnek tartják. Az augusztusi csillaghulláskor sok leány fogalmazta meg titkos kívánságát.
A hagyományok napjainkban is újraélednek, bővülnek. Nagyon szép kezdeményezés a „Magyarok Kenyere”, amely Korinek László pécsi professzor nevével fonódott össze. A jótékonysági akcióhoz egyre többen csatlakoznak, s augusztus 20-án áldják meg a Kárpát-medence minden részéből érkező búzából sütött kenyeret.
Benkő Ferenc Neszmély korábbi polgármestere a település kikötőjét nevezte el a Szent Koronáról, mivel a legenda szerint e helyen csempészte ki Szent István koronáját 1440-ben Kottanner Jánosné a Dunán át.
A Debreceni Virágkarnevál is hagyományt teremtett augusztus 20-án, amikor az egész világ elé tárják a virágkölteményeiket, melyek között a Szent Korona virágos ábrázolása is az esemény egyik fénypontja.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!