A Szent István napi ünnepségek egyik szép helyszíne a debreceni virágkarnevál
Fotó: MTI
Szent István napja a magyarság egyik legnagyobb ünnepe. Az államalapító alakja minden korban erőt adott a nemzetnek, így számos legenda és hagyomány kötődik augusztus 20-ához. A Hagyományok Háza munkatársa ezekből nyújt át egy csokorra valót.
2018. augusztus 16., 21:542018. augusztus 16., 21:54
2018. augusztus 16., 21:572018. augusztus 16., 21:57
Szent István napja mindenkor meghatározó ünnepe volt a magyarságnak. Nem véletlen, hogy a kommunisták uralomra kerülésekor a diktatúra is fontosnak tartotta a jeles napot, s az alkotmány ünnepére hegyezte ki. A Szent Jobb tisztelete is a budapesti Bazilikára korlátozódott.
Az évszázados népi hagyományban első királyunk kivételes figyelmet kapott, amelyben pogány és keresztény elemek keverednek. A búcsúk és a körmenetek egész hazánkban elterjedtek, a fővárosi ünnep egyben az egész magyarság összefogását is jelenti.
Esztergomban, a hagyomány szerint a vár Szent István szobájában született Vajk, így a román kori termet Simor János érsek 1874-ben kápolnává szentelte. A pannonhalmi altemplom Szent István székében a hagyomány szerint a nagy király is ült, ehhez az a hiedelem fűződik, ha valaki beleül, hát és derékfájása elmúlik.
A tordai Szent László legenda Szent István alakjában is életre kelt, a veszprémi szikla keletkezését társítják az első király és a pogányok harcával. A fehérvárcsurgói homokbányában található ember formájú kövek keletkezését is nagy uralkodónknak tulajdonítják: István király könyörgésére az Isten kővé változtatta a túlerőben lévő ellenséget, a tatárokat. A monda szerint ő ültette a vajkai templomkert hatalmas somfáit. Bodajkon és környékén az a hagyomány él, hogy a bodajki tóban azért nincsenek békák, mert István királyt áhítatában zavarta a békák kuruttyolása, s így megátkozta azokat.
Az „Élet”, az új kenyér ünnepe összekapcsolódik a nappal, s a korábban betakarított búzából készített kenyér alkalmat adott vígasságra, közös örömre. A galgamácsai koszorúvivés is az ünneplés falusi formája volt.
A népi időjóslásban is megjelenik augusztus vége. Ha Szent Istvánkor jó az idő, az negyven napig tart, s a termés is bőséges lesz. Tiszaháton a gólyáktól búcsúztak e napon. Moldvában különös tisztelet övezi királyunkat, templomok viselik nevét, s a belé vetett hit nem vesztett a századok alatt erejéből. Dallamkincsükben is visszatér Szent István alakja. Az augusztusban születetteket van ahol jó erkölcsűnek, tiszta életűnek tartják. Az augusztusi csillaghulláskor sok leány fogalmazta meg titkos kívánságát.
A hagyományok napjainkban is újraélednek, bővülnek. Nagyon szép kezdeményezés a „Magyarok Kenyere”, amely Korinek László pécsi professzor nevével fonódott össze. A jótékonysági akcióhoz egyre többen csatlakoznak, s augusztus 20-án áldják meg a Kárpát-medence minden részéből érkező búzából sütött kenyeret.
Benkő Ferenc Neszmély korábbi polgármestere a település kikötőjét nevezte el a Szent Koronáról, mivel a legenda szerint e helyen csempészte ki Szent István koronáját 1440-ben Kottanner Jánosné a Dunán át.
A Debreceni Virágkarnevál is hagyományt teremtett augusztus 20-án, amikor az egész világ elé tárják a virágkölteményeiket, melyek között a Szent Korona virágos ábrázolása is az esemény egyik fénypontja.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Radikális lépésre szánta el magát Erdély egyik legvonzóbb pontja: Brassó a tömegturizmus helyett inkább a minőségre fókuszál, 2034-től a „Kárpátok fővárosaként” reklámozza magát. Íme a nagyszabású, multikulturalizmusra is építő stratégia.
A szerdai kellemes, napos időt csütörtöktől kiadós esőzés és jelentős lehűlés váltja fel Erdélyben. Pénteken mindössze 13 Celsius-fokig emelkedik a hőmérséklet, a hétvégére azonban javul az idő, és ismét előbújik a nap.
Akár húszmillió ukrán menekült is Európába indulhat, ha Ukrajna vereséget szenved – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt heti brüsszeli uniós csúcstalálkozón. A lehetséges menekülhullámról kérdeztük az Európai Bizottság szóvívőjét.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter erdélyi körútja során eléggé élesen kirajzolódott, miként is viszonyul egymáshoz a romániai magyar közösség és az anyaország új kormánya.
A tiltás mindenkire vonatkozott, a terheket az érintettek mégsem egyformán viselték: akinek pénze vagy kapcsolata volt, biztonságosabb utat talált, a falusi és munkásasszonyok viszont sokszor az életükkel fizettek.
Az Egyesült Államok élőben közvetítheti Nidal Hasan kivégzését, akit 2009-ben 13 ember meggyilkolásáért ítéltek halálra a texasi Fort Hood katonai bázison. A volt katonai pszichiátert december 3-án kivégzőosztaggal tervezik kivégezni.
Változékony felhőzet, időnként napsütés, helyenként záporok jellemzik Erdély időjárását a következő egy hétben. Jelentős lehűlés egyelőre nem várható: a változékony időjárásban a nappali csúcshőmérsékletek többnyire 14–16 Celsius-fok körül alakulnak.
A gyenge PISA-eredmények hátterében több tényező áll, de a tanárképzés átalakítása, a több iskolai gyakorlat és a személyiségfejlesztés megkerülhetetlen. Birta-Székely Noémivel, a BBTE Pszichológia és Neveléstudományok Karának oktatójával beszélgettünk.
Immár két évtizede tevékenykedik a szatmárnémeti Aranykapu Kulturális Egyesület, amely a magyar népi hagyományok, kézműves mesterségek és az előző nemzedékek tudásának továbbadását tűzte ki célul.
A hét közepén még 23–24 Celsius-fokig emelkedhet a hőmérséklet Erdélyben, a hétvégére azonban véget ér az októberi meleg: eső, záporok és jelentős lehűlés érkezik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!