Berethalom. Erdély legnagyobb erődtemploma a világörökség részét képezi
Fotó: Demján László
Berethalom épségben megmaradt legnagyobb erdélyi erődtemploma ma jórészt múzeumként várja a messze földről érkező turistákat. A mintegy 600 lelket számláló helybeli száz lakosság a 80-as és 90-es években szinte teljesen áttelepedett Németországba, helyükbe románok és cigányok költöztek. Erdély építészeti örökségét bemutató sorozatunk újabb állomása a történelmi Királyföldre kalauzolja az olvasót.
2020. november 14., 11:252020. november 14., 11:25
2020. november 19., 11:282020. november 19., 11:28
Erdély legjelentősebb erődtemplomát a történelmi Királyföldön, a mai Szeben megyei Berethalomban találjuk. A település arról is híres, hogy 1775-ben a falutól 5 km-re korai keresztény tárgyakra bukkantak. Többek között egy 4. századi bronz fogadalmi Krisztus-monogramra, az úgynevezett berethalmi donáriumra, amelyen ez a felirat áll: „EGO ZENOVIVS VOTVM POSVI”. A román régészek egy része szerint a lelet azt bizonyítja, hogy a rómaiak 3. századi, Daciából való kivonulását követően a helyben maradt latin nyelvű népességtől származik. Ezzel szemben magyar és külföldi kutatók a leletben egy szerémségi mester munkáját azonosították. A lelet a helybéli ariánus gót közösség egyik tagjától származhat. E régészeti vita azonban semmit nem von le abból a megállapításból, hogy
A gótikus stílusú templom misztikus hangulata messze földről is vonzza a látogatókat
Fotó: Demján László
Egyes feltételezések szerint a falut már az 1241–1242-es tatárjárást megelőzően is szászok lakták, vagy azt követően települtek ide. 1300-ban mintegy ötven ház állt a faluban. Először 1397-ben említették oppidiumként, rendszeres hetivásárt tarthatott. Bíráskodási jogát 1553-ban erősítették meg, saját bírósága 1883-ig működött.
A 16. század elején 230 telket jegyeztek Berethalmon, 1532-ben pedig 345-öt. 1508-ból maradt fenn első céhszabályzata, a takácsoké. Ezt követően sorra jelent meg a vargák, a fazekasok, a kovácsok, a kádárok, a szűcsök és a bognárok céhe. Iskoláját először 1531-ben említik. 1387 és 1518 között negyvennégy berethalmi diák járt külföldi egyetemekre, a legtöbben Bécsbe. Ezzel Erdély települései között a hetedik helyet foglalta el. A mezővárosban országgyűlést is tartottak.
Részlet a belső udvarból
Fotó: Demján László
Az egykori szász evangélikus püspöki székhely impozáns, hatalmas falakkal körbevett gótikus stílusú temploma misztikus hangulatával, világhírű szárnyasoltárával páratlan látnivaló. Erdély legépebben fennmaradt vártemplomát 1486-ban említik először írásos dokumentumok, építését 1516-ban fejezték be. A vártemplom 1572-től szász evangélikus püspöki székhely volt.
Erődítési rendszere a templomot övező hét bástyás hármas védőfallal különböző időszakokban épült ki. Belső falgyűrűjén kapu és óratorony is található, harmadik falgyűrűje azonban sosem készült el teljesen.
Az 1989-es rendszerváltás után sikerült helyreállítani, a templomerőd pedig elnyerte az Europa Nostra-díjat, 1993 óta az UNESCO Világörökség része.
Az erődtemplomot a falu közepén emelkedő dombra építették, két ép falgyűrű veszi körül több kaputoronnyal, amelyek némelyikét raktárnak, tanácsteremnek, tömlöcnek használták. Az északnyugati toronyból fedett lépcső vezet a felső udvarba, ennek közepén áll a későgótikus, háromhajós csarnoktemplom, amelyben gyönyörű hálóboltozatot és díszes gótikus ablakokat látunk.
Az árkádok alatti sétányok a középkor hangulatát idézik
Fotó: Demján László
Érdekes történet fűződik a berethalmi templom keleti fekvésű tornyához, a Bortoronyhoz, ugyanis
Úgy tartják, egy házapás kivételével mind kibékültek.
A bortorony mellett fontos funkcióval voltak felruházva a templom többi tornyai is. Az egyik ilyen építményben kapott helyet a városka szalonnakészlete.
A gótikus templom nagy kincse Erdély legnagyobb gótikus szárnyasoltára. A huszonnyolc táblaképből álló háromszintes oltár 1483 és 1524 között készült. A méreteiben és művészi megmunkálásában egyaránt lenyűgöző alkotás belső részét Krisztus keresztre feszítését ábrázoló szoborkompozíció díszíti, az oltárszegélyt faragott, apró indák szövik át. A németalföldi hatású táblaképek Jézus életének jeleneteit ábrázolják.
A templombelső falait középkori céhzászlók és keleti szőnyegek díszítik. 1515-re datálható figyelemre méltó sekrestyéje.
A tizenöt zárnyelvet mozgató szerkezet az egykori templom és faluközösség vagyonát védte
Fotó: Demján László
A tizenöt zárnyelvet mozgató szerkezet az egykori templom és faluközösség vagyonát védte. E korszak további alkotásai a díszes és faragott padok – Reichmut János mester munkája – és a kőből faragott értékes kora gót keresztelőmedence.
Az erdélyi szászok Berethalmon tartják éves találkozójukat, a Sachsentreffent, amely a legérdekesebb szász kulturális esemény Erdélyben. A szeptemberben megrendezésre kerülő egésznapos rendezvényen átfogó képet kaphatunk az erdélyi szászok kultúrájáról, népviseletéről és népzenéjéről. Ilyenkor hazatér pár napra a Németországba kitelepedett szászok egy része is.
Az évszázadokig itt élő szászok két hullámban, hirtelen hagyták el őseik portáit. 1980-ban kezdődött meg a kivándorlás, amely az 1989-es változások után teljesedett ki, amikor a hatszáz lelket számláló közösség tagjai szinte kivétel nélkül Németországba telepedtek át.
A háromszintes oltár 1483 és 1524 között készült
Fotó: Demján László
A lakosság ma többségében román, a jelentős számú roma népesség mellett mintegy 30–30 tagot számlál a magyar és a német közösség. A többségi ortodox és görögkatolikus felekezet mellett pünkösdisták, evangélikusok, adventisták, reformátusok és római katolikusok lakják a falut.
amely az erdélyi szászok történelmének egyik leglátványosabb bizonyítéka. 2019-ben mintegy 45 ezren váltottak jegyet a műemléktemplom megtekintéséhez, az ide érkező vendégek túlnyomó többsége külföldi turista volt.
Köszönetet mondunk Keresztes Géza műépítésznek a rendelkezésünkre bocsátott dokumentumokért és Demján László műemlékvédő építésznek a képekért.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy „mini nyugdíjjal” indult Balin, dán repülőjegy-lemondással folytatódott, és végül Ausztráliában kapott új irányt a sepsiszentgyörgyi fiatal házaspár története.
A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.
Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.
Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Miközben az éjszakák még téliesen fagyosak maradnak, péntektől látványosan melegednek a nappalok, hétvégére akár 15 °C-os csúcshőmérséklet is várható. A tavasziasan meleg időjárás kitart a jövő hét első felében is.
Csapatmunkára és kommunikációra épülő, intenzív és figyelemlekötő játékra számíthatnak azok, akik a Szatmár Megyei Múzeumban járva „lemerészkednek” a pincébe is. Itt ugyanis Románia első, nemrég újranyílt szabadulószobája fogadja őket.
Folyamatos lehűlés, valamint esőben, havasesőben és hóban gazdag csapadék jellemzi az előttünk álló hetet. A télies hidegek elmúltával a jövő héttől számíthatunk enyhülésre.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!