Berethalom. Erdély legnagyobb erődtemploma a világörökség részét képezi
Fotó: Demján László
Berethalom épségben megmaradt legnagyobb erdélyi erődtemploma ma jórészt múzeumként várja a messze földről érkező turistákat. A mintegy 600 lelket számláló helybeli száz lakosság a 80-as és 90-es években szinte teljesen áttelepedett Németországba, helyükbe románok és cigányok költöztek. Erdély építészeti örökségét bemutató sorozatunk újabb állomása a történelmi Királyföldre kalauzolja az olvasót.
2020. november 14., 11:252020. november 14., 11:25
2020. november 19., 11:282020. november 19., 11:28
Erdély legjelentősebb erődtemplomát a történelmi Királyföldön, a mai Szeben megyei Berethalomban találjuk. A település arról is híres, hogy 1775-ben a falutól 5 km-re korai keresztény tárgyakra bukkantak. Többek között egy 4. századi bronz fogadalmi Krisztus-monogramra, az úgynevezett berethalmi donáriumra, amelyen ez a felirat áll: „EGO ZENOVIVS VOTVM POSVI”. A román régészek egy része szerint a lelet azt bizonyítja, hogy a rómaiak 3. századi, Daciából való kivonulását követően a helyben maradt latin nyelvű népességtől származik. Ezzel szemben magyar és külföldi kutatók a leletben egy szerémségi mester munkáját azonosították. A lelet a helybéli ariánus gót közösség egyik tagjától származhat. E régészeti vita azonban semmit nem von le abból a megállapításból, hogy
A gótikus stílusú templom misztikus hangulata messze földről is vonzza a látogatókat
Fotó: Demján László
Egyes feltételezések szerint a falut már az 1241–1242-es tatárjárást megelőzően is szászok lakták, vagy azt követően települtek ide. 1300-ban mintegy ötven ház állt a faluban. Először 1397-ben említették oppidiumként, rendszeres hetivásárt tarthatott. Bíráskodási jogát 1553-ban erősítették meg, saját bírósága 1883-ig működött.
A 16. század elején 230 telket jegyeztek Berethalmon, 1532-ben pedig 345-öt. 1508-ból maradt fenn első céhszabályzata, a takácsoké. Ezt követően sorra jelent meg a vargák, a fazekasok, a kovácsok, a kádárok, a szűcsök és a bognárok céhe. Iskoláját először 1531-ben említik. 1387 és 1518 között negyvennégy berethalmi diák járt külföldi egyetemekre, a legtöbben Bécsbe. Ezzel Erdély települései között a hetedik helyet foglalta el. A mezővárosban országgyűlést is tartottak.
Részlet a belső udvarból
Fotó: Demján László
Az egykori szász evangélikus püspöki székhely impozáns, hatalmas falakkal körbevett gótikus stílusú temploma misztikus hangulatával, világhírű szárnyasoltárával páratlan látnivaló. Erdély legépebben fennmaradt vártemplomát 1486-ban említik először írásos dokumentumok, építését 1516-ban fejezték be. A vártemplom 1572-től szász evangélikus püspöki székhely volt.
Erődítési rendszere a templomot övező hét bástyás hármas védőfallal különböző időszakokban épült ki. Belső falgyűrűjén kapu és óratorony is található, harmadik falgyűrűje azonban sosem készült el teljesen.
Az 1989-es rendszerváltás után sikerült helyreállítani, a templomerőd pedig elnyerte az Europa Nostra-díjat, 1993 óta az UNESCO Világörökség része.
Az erődtemplomot a falu közepén emelkedő dombra építették, két ép falgyűrű veszi körül több kaputoronnyal, amelyek némelyikét raktárnak, tanácsteremnek, tömlöcnek használták. Az északnyugati toronyból fedett lépcső vezet a felső udvarba, ennek közepén áll a későgótikus, háromhajós csarnoktemplom, amelyben gyönyörű hálóboltozatot és díszes gótikus ablakokat látunk.
Az árkádok alatti sétányok a középkor hangulatát idézik
Fotó: Demján László
Érdekes történet fűződik a berethalmi templom keleti fekvésű tornyához, a Bortoronyhoz, ugyanis
Úgy tartják, egy házapás kivételével mind kibékültek.
A bortorony mellett fontos funkcióval voltak felruházva a templom többi tornyai is. Az egyik ilyen építményben kapott helyet a városka szalonnakészlete.
A gótikus templom nagy kincse Erdély legnagyobb gótikus szárnyasoltára. A huszonnyolc táblaképből álló háromszintes oltár 1483 és 1524 között készült. A méreteiben és művészi megmunkálásában egyaránt lenyűgöző alkotás belső részét Krisztus keresztre feszítését ábrázoló szoborkompozíció díszíti, az oltárszegélyt faragott, apró indák szövik át. A németalföldi hatású táblaképek Jézus életének jeleneteit ábrázolják.
A templombelső falait középkori céhzászlók és keleti szőnyegek díszítik. 1515-re datálható figyelemre méltó sekrestyéje.
A tizenöt zárnyelvet mozgató szerkezet az egykori templom és faluközösség vagyonát védte
Fotó: Demján László
A tizenöt zárnyelvet mozgató szerkezet az egykori templom és faluközösség vagyonát védte. E korszak további alkotásai a díszes és faragott padok – Reichmut János mester munkája – és a kőből faragott értékes kora gót keresztelőmedence.
Az erdélyi szászok Berethalmon tartják éves találkozójukat, a Sachsentreffent, amely a legérdekesebb szász kulturális esemény Erdélyben. A szeptemberben megrendezésre kerülő egésznapos rendezvényen átfogó képet kaphatunk az erdélyi szászok kultúrájáról, népviseletéről és népzenéjéről. Ilyenkor hazatér pár napra a Németországba kitelepedett szászok egy része is.
Az évszázadokig itt élő szászok két hullámban, hirtelen hagyták el őseik portáit. 1980-ban kezdődött meg a kivándorlás, amely az 1989-es változások után teljesedett ki, amikor a hatszáz lelket számláló közösség tagjai szinte kivétel nélkül Németországba telepedtek át.
A háromszintes oltár 1483 és 1524 között készült
Fotó: Demján László
A lakosság ma többségében román, a jelentős számú roma népesség mellett mintegy 30–30 tagot számlál a magyar és a német közösség. A többségi ortodox és görögkatolikus felekezet mellett pünkösdisták, evangélikusok, adventisták, reformátusok és római katolikusok lakják a falut.
amely az erdélyi szászok történelmének egyik leglátványosabb bizonyítéka. 2019-ben mintegy 45 ezren váltottak jegyet a műemléktemplom megtekintéséhez, az ide érkező vendégek túlnyomó többsége külföldi turista volt.
Köszönetet mondunk Keresztes Géza műépítésznek a rendelkezésünkre bocsátott dokumentumokért és Demján László műemlékvédő építésznek a képekért.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!