II. András magyar király Székesfehérváron kihirdeti az Aranybullát (Jantyik Mátyás festménye 1901-ből)
Fotó: Wikipédia
Nyolcszáz évvel ezelőtt, 1222. április 24-én adta ki II. András (1205–1235) Fehérváron az Aranybullát, a rendi állam magyar jogrendszerének legfőbb tartóoszlopává váló oklevelet.
2022. április 17., 18:242022. április 17., 18:24
Az uralkodói hatalom korlátozásának első fontos eseményeként II. András 1222-ben kiadott egy arany függőpecséttel ellátott oklevelet, az Aranybullát. Ez az első olyan Árpád-kori törvény, amelynek szövege oklevél alakjában maradt ránk, megformálása így az oklevélszerkesztés szokásaihoz alkalmazkodik. A király kényszerű tette nem várt folyamat kezdete lett.
Az Aranybulla jelentőségét mutatja az is, hogy szerkezete és tartalma is hasonlít az Angliában alig hét évvel korábban kiadott híres Magna Chartához. Az Aranybulla rendelkezéseinek királyi betartását az ellenállási záradék garantálta, amely kimondta: a nemesek a hűtlenség vétke nélkül ellenállhatnak, ha a király a rendelkezéseket megszegi.
A bulla eredetileg hét példányban készült el, de egy sem maradt az utókor számára, szövegét hiteles másolatokból ismerjük. A kettős aranypecsét az oklevél hártyájának felhajtott alsó részén függött. A középkorban a pecsét a különféle oklevelek hitelesítésének fő eszköze volt, ami a 14. századra már kizárólagossá vált.
II. András Aranybullája a magyar történeti alkotmány egyik legfontosabb törvényeként a megszületését követő későbbi századokban hivatkozási alap volt a rendi szabadság védelmében, a 16. századtól pedig egészen a 20. század közepéig az írott törvénycikkelyeiben vagy csak a szellemében.
Az Aranybulla átirata 1351-ből
Fotó: Wikipédia
„A Szentháromság és oszolhatlan egység nevében. Endre, Isten kegyelméből Magyar-, Dalmát-és Horvátország, Ráma, Szerbia, Galícia örökös királya. Mivel mind országunk nemeseinek, mind másoknak is Szent István királytól alapított szabadsága némely királyok hatalma által, kik néha haragjukban boszút állottak, néha gonosz emberek hamis tanácsira is hallgattak, vagy saját hasznukat keresték, igen sok részben rövidséget szenvedett: nemeseink fenségünk és elődeink füleit gyakor ízben verdesték kérelmeikkel és folyamodásaikkal országunk javítása iránt” – áll az Aranybullában. Kérdés azonban, hogy milyen hatás alatt keletkezhetett, alkotási folyamatában milyen hatások érvényesültek.
hiszen ez is a nemesek szabadságjogait tárgyalja, a bennük lefektetett jogelvek több helyen hasonlóságot mutatnak. A különbségek viszont jelentősebbek, ráadásul a Magna Carta Libertatum 63 pontjának pontos megfogalmazása a hazainál jóval fejlettebb jogéletről tanúskodik.
Más kutatók az aragón befolyást tartják valószínűbbnek. Aragóniai Konstanciának, Imre király feleségének kísérete birtokokat szerezhetett, ezzel ellenzékévé válhatott II. Andrásnak. Nem kizárható tehát, hogy az ottani szokások a magyar jogra is hatással lehettek. Bár az ellenállás jogát Aragóniában csak 65 évvel az Aranybulla után, 1287-ben foglalták írásba, elképzelhető, hogy már ezt megelőzően szokásjogként ismeretes volt. A legvalószínűbb mégis az, hogy az Aranybulla, a Magna Carta és az aragóniai szabadságlevél közös forrásból meríthettek. S ennek köszönhető az egymástól távol eső országok hasonló alkotmányos fejlődése. Ugyanakkor valószínűsíthető, hogy az Aranybullában lefektetett jogelvek a keresztes háborúkkal kerültek a Szentföldről Magyarországra, a Magna Cartával és az aragóniai nemesi szabadságlevéllel való hasonlatosság pedig annak köszönhető, hogy Angliába és Aragóniába is eljuthattak ezek az elvek – szintén a keresztes háborúk közvetítésével. Az Aranybulla alapjait a Jeruzsálemi Királyság jogában keresni azért sem alaptalan, mert közismert, hogy a keresztes lovagok sok mindent hoztak magukkal mind anyagi, mind szellemi téren, s a Magyar Királyság első századaira is jellemző volt a külföldi szabályok átvétele.
Zsoldos Attila A 800 éves Aranybulla című kötetében (Országház Könyvkiadó, 2022) úgy vélekedik, hogy az Aranybullát nem egy II. Andrásra kényszerített, meghátrálással felérő kompromisszumként, hanem egy saját hatalmát megszilárdító, ugyanakkor az ország, illetve az uralkodó és a nemesség viszonyait átfogóan rendező döntésként mutatja be.
Ha Magyarországon járunk, érdemes megtekinteni az Aranybulla monumentális emlékművét Székesfehérvár Öreghegy városrészében. Annak is legmagasabb pontján, a Csúcsos-hegyen áll, mivel
A ma is látható emlékmű a második: az eredeti a második világháborúban megsérült. A hegyre 1970-ben egy szovjet harckocsi került, mint a világháború mementója. A ma is látható emlékművet 1972-ben az Aranybulla kiadásának 750. évfordulójára készítette Rétfalvy Sándor. Előbb más helyszínen volt, 1990. augusztus 18-án avatták föl jelenlegi helyén.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.
Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.
Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Miközben az éjszakák még téliesen fagyosak maradnak, péntektől látványosan melegednek a nappalok, hétvégére akár 15 °C-os csúcshőmérséklet is várható. A tavasziasan meleg időjárás kitart a jövő hét első felében is.
Csapatmunkára és kommunikációra épülő, intenzív és figyelemlekötő játékra számíthatnak azok, akik a Szatmár Megyei Múzeumban járva „lemerészkednek” a pincébe is. Itt ugyanis Románia első, nemrég újranyílt szabadulószobája fogadja őket.
Folyamatos lehűlés, valamint esőben, havasesőben és hóban gazdag csapadék jellemzi az előttünk álló hetet. A télies hidegek elmúltával a jövő héttől számíthatunk enyhülésre.
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!