II. András magyar király Székesfehérváron kihirdeti az Aranybullát (Jantyik Mátyás festménye 1901-ből)
Fotó: Wikipédia
Nyolcszáz évvel ezelőtt, 1222. április 24-én adta ki II. András (1205–1235) Fehérváron az Aranybullát, a rendi állam magyar jogrendszerének legfőbb tartóoszlopává váló oklevelet.
2022. április 17., 18:242022. április 17., 18:24
Az uralkodói hatalom korlátozásának első fontos eseményeként II. András 1222-ben kiadott egy arany függőpecséttel ellátott oklevelet, az Aranybullát. Ez az első olyan Árpád-kori törvény, amelynek szövege oklevél alakjában maradt ránk, megformálása így az oklevélszerkesztés szokásaihoz alkalmazkodik. A király kényszerű tette nem várt folyamat kezdete lett.
Az Aranybulla jelentőségét mutatja az is, hogy szerkezete és tartalma is hasonlít az Angliában alig hét évvel korábban kiadott híres Magna Chartához. Az Aranybulla rendelkezéseinek királyi betartását az ellenállási záradék garantálta, amely kimondta: a nemesek a hűtlenség vétke nélkül ellenállhatnak, ha a király a rendelkezéseket megszegi.
A bulla eredetileg hét példányban készült el, de egy sem maradt az utókor számára, szövegét hiteles másolatokból ismerjük. A kettős aranypecsét az oklevél hártyájának felhajtott alsó részén függött. A középkorban a pecsét a különféle oklevelek hitelesítésének fő eszköze volt, ami a 14. századra már kizárólagossá vált.
II. András Aranybullája a magyar történeti alkotmány egyik legfontosabb törvényeként a megszületését követő későbbi századokban hivatkozási alap volt a rendi szabadság védelmében, a 16. századtól pedig egészen a 20. század közepéig az írott törvénycikkelyeiben vagy csak a szellemében.
Az Aranybulla átirata 1351-ből
Fotó: Wikipédia
„A Szentháromság és oszolhatlan egység nevében. Endre, Isten kegyelméből Magyar-, Dalmát-és Horvátország, Ráma, Szerbia, Galícia örökös királya. Mivel mind országunk nemeseinek, mind másoknak is Szent István királytól alapított szabadsága némely királyok hatalma által, kik néha haragjukban boszút állottak, néha gonosz emberek hamis tanácsira is hallgattak, vagy saját hasznukat keresték, igen sok részben rövidséget szenvedett: nemeseink fenségünk és elődeink füleit gyakor ízben verdesték kérelmeikkel és folyamodásaikkal országunk javítása iránt” – áll az Aranybullában. Kérdés azonban, hogy milyen hatás alatt keletkezhetett, alkotási folyamatában milyen hatások érvényesültek.
hiszen ez is a nemesek szabadságjogait tárgyalja, a bennük lefektetett jogelvek több helyen hasonlóságot mutatnak. A különbségek viszont jelentősebbek, ráadásul a Magna Carta Libertatum 63 pontjának pontos megfogalmazása a hazainál jóval fejlettebb jogéletről tanúskodik.
Más kutatók az aragón befolyást tartják valószínűbbnek. Aragóniai Konstanciának, Imre király feleségének kísérete birtokokat szerezhetett, ezzel ellenzékévé válhatott II. Andrásnak. Nem kizárható tehát, hogy az ottani szokások a magyar jogra is hatással lehettek. Bár az ellenállás jogát Aragóniában csak 65 évvel az Aranybulla után, 1287-ben foglalták írásba, elképzelhető, hogy már ezt megelőzően szokásjogként ismeretes volt. A legvalószínűbb mégis az, hogy az Aranybulla, a Magna Carta és az aragóniai szabadságlevél közös forrásból meríthettek. S ennek köszönhető az egymástól távol eső országok hasonló alkotmányos fejlődése. Ugyanakkor valószínűsíthető, hogy az Aranybullában lefektetett jogelvek a keresztes háborúkkal kerültek a Szentföldről Magyarországra, a Magna Cartával és az aragóniai nemesi szabadságlevéllel való hasonlatosság pedig annak köszönhető, hogy Angliába és Aragóniába is eljuthattak ezek az elvek – szintén a keresztes háborúk közvetítésével. Az Aranybulla alapjait a Jeruzsálemi Királyság jogában keresni azért sem alaptalan, mert közismert, hogy a keresztes lovagok sok mindent hoztak magukkal mind anyagi, mind szellemi téren, s a Magyar Királyság első századaira is jellemző volt a külföldi szabályok átvétele.
Zsoldos Attila A 800 éves Aranybulla című kötetében (Országház Könyvkiadó, 2022) úgy vélekedik, hogy az Aranybullát nem egy II. Andrásra kényszerített, meghátrálással felérő kompromisszumként, hanem egy saját hatalmát megszilárdító, ugyanakkor az ország, illetve az uralkodó és a nemesség viszonyait átfogóan rendező döntésként mutatja be.
Ha Magyarországon járunk, érdemes megtekinteni az Aranybulla monumentális emlékművét Székesfehérvár Öreghegy városrészében. Annak is legmagasabb pontján, a Csúcsos-hegyen áll, mivel
A ma is látható emlékmű a második: az eredeti a második világháborúban megsérült. A hegyre 1970-ben egy szovjet harckocsi került, mint a világháború mementója. A ma is látható emlékművet 1972-ben az Aranybulla kiadásának 750. évfordulójára készítette Rétfalvy Sándor. Előbb más helyszínen volt, 1990. augusztus 18-án avatták föl jelenlegi helyén.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Erdélyben még rétegjelenség a gombatermesztés, de egyre többen látnak benne lehetőséget. A székelyföldi Márton Zoltán gourmet-gombákat termeszt, hírportálunknak arról beszélt, hogyan működik a termesztés, mivel érdemes kezdeni, és meg lehet-e élni belőle.
Dr. Sárosi Arthur, a kolozsvári diakóniai munka egyik meghatározó alakja a rendszerváltás utáni években indult el azon az úton, amely mára Erdély-szerte ismert intézményhálózatot eredményezett.
Pontosan egy héttel azután, hogy megvonta a politikai támogatást a Bolojan-kormánytól, felrobbantva a tíz hónappal ezelőtt összeállt koalíciót, a román Szociáldemokrata Párt (PSD) folytatta politikai ámokfutását.
A még mindig jó egészségnek és szellemi frissességnek örvendő pedagógus olyan korszakok tanúja, amelyeket a mai nemzedék tagjai elbeszélésekből, vagy csak a történelemkönyvekből ismerhetnek.
A Kolozsvári Magyar Opera immár 5 éve lehetővé teszi erdélyi és partiumi települések lakói számára, hogy megismerkedhessenek a zenés színház varázsával.
Ha valaki jó ideje pizzaimádó és spagettizabáló család tagjaként tengeti a boldog gyermekkor rántotthús-illatától egyre távolabb sodródó életét, óhatatlanul eljön a pillanat, amikor belátja: nincs mese, el kell vinni a pereputtyot Olaszországba.
Ha valaki jó ideje pizzaimádó és spagettizabáló család tagjaként tengeti a boldog gyermekkor rántotthús-illatától egyre távolabb sodródó életét, óhatatlanul eljön a pillanat, amikor belátja: nincs mese, el kell vinni a pereputtyot Olaszországba.
Szeles, de többnyire napos napok következnek a térségben: a hét közepén még hűvös marad az idő, a hétvégére azonban jelentős felmelegedés érkezik. Csapadék csak elszórtan fordulhat elő, ugyanakkor az északi szél több napon át erős marad.
Mindössze két hét telt el azóta, hogy az egyik nemzetközi hitelminősítő a politikai instabilitás kockázatára – és annak kedvezőtlen mellékhatásaira – figyelmeztetett Romániával kapcsán, és a politikum tett róla, hogy ez önbeteljesítő jóslattá váljék.
Miközben az éjszakák még jó ideig hűvösek maradnak, fagyra már nem kell számítani, a nappali csúcsértékek pedig elérik a 19–20 Celsius-fokot. Hétvégére azonban mérséklődik a nappali felmelegedés.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!