II. András magyar király Székesfehérváron kihirdeti az Aranybullát (Jantyik Mátyás festménye 1901-ből)
Fotó: Wikipédia
Nyolcszáz évvel ezelőtt, 1222. április 24-én adta ki II. András (1205–1235) Fehérváron az Aranybullát, a rendi állam magyar jogrendszerének legfőbb tartóoszlopává váló oklevelet.
2022. április 17., 18:242022. április 17., 18:24
Az uralkodói hatalom korlátozásának első fontos eseményeként II. András 1222-ben kiadott egy arany függőpecséttel ellátott oklevelet, az Aranybullát. Ez az első olyan Árpád-kori törvény, amelynek szövege oklevél alakjában maradt ránk, megformálása így az oklevélszerkesztés szokásaihoz alkalmazkodik. A király kényszerű tette nem várt folyamat kezdete lett.
Az Aranybulla jelentőségét mutatja az is, hogy szerkezete és tartalma is hasonlít az Angliában alig hét évvel korábban kiadott híres Magna Chartához. Az Aranybulla rendelkezéseinek királyi betartását az ellenállási záradék garantálta, amely kimondta: a nemesek a hűtlenség vétke nélkül ellenállhatnak, ha a király a rendelkezéseket megszegi.
A bulla eredetileg hét példányban készült el, de egy sem maradt az utókor számára, szövegét hiteles másolatokból ismerjük. A kettős aranypecsét az oklevél hártyájának felhajtott alsó részén függött. A középkorban a pecsét a különféle oklevelek hitelesítésének fő eszköze volt, ami a 14. századra már kizárólagossá vált.
II. András Aranybullája a magyar történeti alkotmány egyik legfontosabb törvényeként a megszületését követő későbbi századokban hivatkozási alap volt a rendi szabadság védelmében, a 16. századtól pedig egészen a 20. század közepéig az írott törvénycikkelyeiben vagy csak a szellemében.
Az Aranybulla átirata 1351-ből
Fotó: Wikipédia
„A Szentháromság és oszolhatlan egység nevében. Endre, Isten kegyelméből Magyar-, Dalmát-és Horvátország, Ráma, Szerbia, Galícia örökös királya. Mivel mind országunk nemeseinek, mind másoknak is Szent István királytól alapított szabadsága némely királyok hatalma által, kik néha haragjukban boszút állottak, néha gonosz emberek hamis tanácsira is hallgattak, vagy saját hasznukat keresték, igen sok részben rövidséget szenvedett: nemeseink fenségünk és elődeink füleit gyakor ízben verdesték kérelmeikkel és folyamodásaikkal országunk javítása iránt” – áll az Aranybullában. Kérdés azonban, hogy milyen hatás alatt keletkezhetett, alkotási folyamatában milyen hatások érvényesültek.
hiszen ez is a nemesek szabadságjogait tárgyalja, a bennük lefektetett jogelvek több helyen hasonlóságot mutatnak. A különbségek viszont jelentősebbek, ráadásul a Magna Carta Libertatum 63 pontjának pontos megfogalmazása a hazainál jóval fejlettebb jogéletről tanúskodik.
Más kutatók az aragón befolyást tartják valószínűbbnek. Aragóniai Konstanciának, Imre király feleségének kísérete birtokokat szerezhetett, ezzel ellenzékévé válhatott II. Andrásnak. Nem kizárható tehát, hogy az ottani szokások a magyar jogra is hatással lehettek. Bár az ellenállás jogát Aragóniában csak 65 évvel az Aranybulla után, 1287-ben foglalták írásba, elképzelhető, hogy már ezt megelőzően szokásjogként ismeretes volt. A legvalószínűbb mégis az, hogy az Aranybulla, a Magna Carta és az aragóniai szabadságlevél közös forrásból meríthettek. S ennek köszönhető az egymástól távol eső országok hasonló alkotmányos fejlődése. Ugyanakkor valószínűsíthető, hogy az Aranybullában lefektetett jogelvek a keresztes háborúkkal kerültek a Szentföldről Magyarországra, a Magna Cartával és az aragóniai nemesi szabadságlevéllel való hasonlatosság pedig annak köszönhető, hogy Angliába és Aragóniába is eljuthattak ezek az elvek – szintén a keresztes háborúk közvetítésével. Az Aranybulla alapjait a Jeruzsálemi Királyság jogában keresni azért sem alaptalan, mert közismert, hogy a keresztes lovagok sok mindent hoztak magukkal mind anyagi, mind szellemi téren, s a Magyar Királyság első századaira is jellemző volt a külföldi szabályok átvétele.
Zsoldos Attila A 800 éves Aranybulla című kötetében (Országház Könyvkiadó, 2022) úgy vélekedik, hogy az Aranybullát nem egy II. Andrásra kényszerített, meghátrálással felérő kompromisszumként, hanem egy saját hatalmát megszilárdító, ugyanakkor az ország, illetve az uralkodó és a nemesség viszonyait átfogóan rendező döntésként mutatja be.
Ha Magyarországon járunk, érdemes megtekinteni az Aranybulla monumentális emlékművét Székesfehérvár Öreghegy városrészében. Annak is legmagasabb pontján, a Csúcsos-hegyen áll, mivel
A ma is látható emlékmű a második: az eredeti a második világháborúban megsérült. A hegyre 1970-ben egy szovjet harckocsi került, mint a világháború mementója. A ma is látható emlékművet 1972-ben az Aranybulla kiadásának 750. évfordulójára készítette Rétfalvy Sándor. Előbb más helyszínen volt, 1990. augusztus 18-án avatták föl jelenlegi helyén.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Radikális lépésre szánta el magát Erdély egyik legvonzóbb pontja: Brassó a tömegturizmus helyett inkább a minőségre fókuszál, 2034-től a „Kárpátok fővárosaként” reklámozza magát. Íme a nagyszabású, multikulturalizmusra is építő stratégia.
A szerdai kellemes, napos időt csütörtöktől kiadós esőzés és jelentős lehűlés váltja fel Erdélyben. Pénteken mindössze 13 Celsius-fokig emelkedik a hőmérséklet, a hétvégére azonban javul az idő, és ismét előbújik a nap.
Akár húszmillió ukrán menekült is Európába indulhat, ha Ukrajna vereséget szenved – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt heti brüsszeli uniós csúcstalálkozón. A lehetséges menekülhullámról kérdeztük az Európai Bizottság szóvívőjét.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter erdélyi körútja során eléggé élesen kirajzolódott, miként is viszonyul egymáshoz a romániai magyar közösség és az anyaország új kormánya.
A tiltás mindenkire vonatkozott, a terheket az érintettek mégsem egyformán viselték: akinek pénze vagy kapcsolata volt, biztonságosabb utat talált, a falusi és munkásasszonyok viszont sokszor az életükkel fizettek.
Az Egyesült Államok élőben közvetítheti Nidal Hasan kivégzését, akit 2009-ben 13 ember meggyilkolásáért ítéltek halálra a texasi Fort Hood katonai bázison. A volt katonai pszichiátert december 3-án kivégzőosztaggal tervezik kivégezni.
Változékony felhőzet, időnként napsütés, helyenként záporok jellemzik Erdély időjárását a következő egy hétben. Jelentős lehűlés egyelőre nem várható: a változékony időjárásban a nappali csúcshőmérsékletek többnyire 14–16 Celsius-fok körül alakulnak.
A gyenge PISA-eredmények hátterében több tényező áll, de a tanárképzés átalakítása, a több iskolai gyakorlat és a személyiségfejlesztés megkerülhetetlen. Birta-Székely Noémivel, a BBTE Pszichológia és Neveléstudományok Karának oktatójával beszélgettünk.
Immár két évtizede tevékenykedik a szatmárnémeti Aranykapu Kulturális Egyesület, amely a magyar népi hagyományok, kézműves mesterségek és az előző nemzedékek tudásának továbbadását tűzte ki célul.
A hét közepén még 23–24 Celsius-fokig emelkedhet a hőmérséklet Erdélyben, a hétvégére azonban véget ér az októberi meleg: eső, záporok és jelentős lehűlés érkezik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!