
Az alvinci református templom eredeti szépségében. Kevés dél-erdélyi templomot sikerül megmenteni
Fotó: Demján László
A Dél-Erdélyben nagy területen pusztuló épített magyar örökség sorában vannak szerencsés kivételek is. Sorozatunkban az alvinci református és a római katolikus templomot mutatjuk be, amelyeket sikerült megmenteni. Míg a Martinuzzi-féle kastély romos állapotba került, a két szórványgyülekezet templomai magyarországi programoknak és rengeteg helyi közmunkának köszönhetően újultak meg.
2020. október 03., 09:212020. október 03., 09:21
2020. október 03., 09:312020. október 03., 09:31
Alvincet a szászok alapították: a 13. századtól a marosi sóút átkelőhelye. A szerzetesek 1300-ban építettek itt templomot, a település 1370-ben kapott vásártartási jogot. A 15. század derekától egy évszázadon át a Királyföldhöz tartozott. A török betörések és a pestisjárvány miatt meggyérült szász lakossága mellé idővel magyarok és katolikus délszlávok is betelepültek. Mohács után Fehér, majd Alsófehér vármegyéhez tartozott. 1546-ban uradalmával együtt Fráter György szerezte meg, akit később kastélyában meggyilkoltak.
Alvinc szász polgárai részben a Királyföld városaiba költöztek, részben református hitre tértek. 1590 körül utolsó szász papja is elhagyta, templomát a reformátusok kapták meg. 1601-ben papját, Kecskeméti Búzás Balázst választották erdélyi püspökké, a következő egy évben itt működött a püspökség székhelye is.
Bethlen Gábor 1621 és 1623 között hutterita kézműveseket telepített Alvincre, de ahogy adómentességüket elveszítették, többségük elhagyta a települést.
A római katolikus kolostorház folyosója. Az épület az alvinci születésű Pongrácz István nevét viseli
Fotó: Demján László
1638-ban három, egymástól független joghatóság működött a településen: a fejedelmi uradalom bírája, az alvinci és borbereki nemesek közösségéé és az alvinci polgárok magyar és román bírája.
A Maros alacsony fekvésű kiöntési medrében a folyótól néhány száz méterre ovális körítőfalak közepén áll a református templom. A falaknak nemigen volt védelmi jelentőségük. A település a Maros túlsó oldalán magasabb helyen fekszik. Amint arról korábbi írásunkban beszámoltunk, a templomhoz közeli Martinuzzi-kastély romos állapotban van, állaga napról napra romlik, az épület gyakorlatilag megsemmisült. A körítőfalakon belül ma már síroknak nincs nyoma, a templom nyugati előterében a látogató betemetődött kútra bukkan.
Istentisztelet a szószékről. A reformátusok 2013-ban vették újra birtokukba a templomot
Fotó: Demján László
Jelen állapotában
A jelenlegi alaprajzi állapot egyetlen hosszanti tér a nyolcszög felével záródó gótikus szentéllyel. A szentély gótikus boltozata valószínűleg már a 16. századi események során beszakadt. Szakemberek szerint a protestáns birtokbavétel után kerülhetett sor az oldalhajók lebontására, a főhajó és a mellékhajók közötti árkádív befalazására és a tetőszerkezettel összeépülő egyszerű síkmennyezet elkészítésére. A teljes átalakítás során előcsarnokot építettek, a padlószintet jelentősen megemelték és a templom nyugati részét befalazták. Istvánfi Gyula Veszendő templomaink–I. Erdélyi református templomok című munkájából tudjuk, hogy a templom négyzetes alaprajzú zömök nyugati tornya áll, hegyes vízvetős sisakja valószínűleg a későbbi korból származik.
A templom kőfalazattal épült, egykor vakolat borította, a szentélyben még látható támpillérek szabályos kváderfalazattal készültek. A torony valószínűleg későbbi téglaszerkezet.
A római katolikus templom oldalnézetből
Fotó: Demján László
Különösen a tetőszerkezet állapota került veszélybe.
Az alvinci református gyülekezet létszáma jelentősen megfogyatkozott. A templomot az 1970-es években többször elöntötte a Maros, ekkor vált használhatatlanná. Harangját, tetőcserepeit ellopták, de az utóbbi később megkerült és a gyülekezet visszarakta, a templomot pedig újra zárhatóvá tette.
Az Ágoston Sándor Alapítvány segítségével az épületet 2004-ben nagyobb munkával sikerült némiképp rendbe rakni. A templombelső helyreállítására és a liturgikus funkció újbóli kialakítására végül a Teleki László Alapítvány segítségével kerülhetett sor 2013-ban Sarkadi Márton építész tervei szerint.
A templom mai állapotáról Szabó Előd lelkész az Erdélyi Naplónak elmondta:
A templom állapota folyamatosan romlott és minden elképzelhető megtörtént, ami csak megtörténhet egy magára hagyott épülettel. Amikor 2011-ben a lelkészi lakás és az imaterem is leégett, megfogalmazódott a gyülekezetben, hogy a régi templomot újítsa fel. A Rómer Flóris Terv keretében helyezték vissza a mennyezetet, restaurálták a szószéket és megjavították a tetőszerkezetet. A felújítási folyamatból a hívek és a református teológiai hallgatók rengeteg közmunkával vették ki részüket.
Jelenleg a külső épületjavítás és a torony javítása folyik, és tervezik a belső meszelést is.
Templombelső. A kolostor és a templom is újabb feljavításra szorul
Fotó: Demján László
Csiprovci környékéről 1690-ben katolikus bolgárok érkeztek Alvincre, a reformációt követően azonban a katolikus élet csak 1725-ben indul újra. 1729-ig a románokkal közösen a görögkatolikus templomot használták. A hozzájuk kötődő ferencesek ekkor külön templomot, rá két évre pedig rendházat építettek. A habánok – „morvák” vagy „fekete németek” – fejlett munkamegosztású kézművességgel, zöldség- és virágkertészettel, a bolgárok pedig kereskedelemmel foglalkoztak. Mind a habánok, mind a bolgárok külön városrészben éltek.
A második világháború után 1948-tól egyházmegyés papok gondozták. 1990-től a kommunizmus idején kisajátított kolostort felújították, és Pongrácz Szent István néven tanulmányi házként működött. A templom és a kolostor általános belső javítására 2009-ben került sor.
Szabó Előd lelkész lapunknak azt is elmondta, hogy az egykori ferences rendi templom és kolostor egyházmegyei tulajdonban áll. A kolostor épületét legutóbb a 1990-es években javították. Ma is szükség volna felújításra, hogy komolyabb rendezvényekre, illetve vendéglátásra tegyék alkalmassá. A kolostor a magyar szent, a kassai vértanú, az alvinci születésű Pongrácz István nevét viseli.
A templomban minden vasárnap szentmisét tartanak, az alvinci római katolikus gyülekezet mintegy negyven lelket számlál, és többsége részt vesz a miséken.
több gyerek született. Az egyházi szolgálatot a kudzsiri plébános végzi, nagyobb részben magyar, kisebb részben román nyelven.
Köszönetet mondunk Keresztes Géza műépítésznek a rendelkezésünkre bocsátott dokumentumokért és Demján László műemlékvédő építésznek a képekért.
A szentté avatott kassai vértanú
Pongrácz Istvánt két társával együtt 1619-ben Kassán végezték ki, mert nem volt hajlandó megtagadni katolikus hitét. A római katolikus egyház 1905-ben boldoggá, 1995-ben pedig szentté avatta a három mártírt.
Egy „mini nyugdíjjal” indult Balin, dán repülőjegy-lemondással folytatódott, és végül Ausztráliában kapott új irányt a sepsiszentgyörgyi fiatal házaspár története.
A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.
Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.
Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Miközben az éjszakák még téliesen fagyosak maradnak, péntektől látványosan melegednek a nappalok, hétvégére akár 15 °C-os csúcshőmérséklet is várható. A tavasziasan meleg időjárás kitart a jövő hét első felében is.
Csapatmunkára és kommunikációra épülő, intenzív és figyelemlekötő játékra számíthatnak azok, akik a Szatmár Megyei Múzeumban járva „lemerészkednek” a pincébe is. Itt ugyanis Románia első, nemrég újranyílt szabadulószobája fogadja őket.
Folyamatos lehűlés, valamint esőben, havasesőben és hóban gazdag csapadék jellemzi az előttünk álló hetet. A télies hidegek elmúltával a jövő héttől számíthatunk enyhülésre.
szóljon hozzá!