Az 1876-ban szabadalmaztatott teledfon hatalmas utat tett meg napjainkig
Fotó: Pixabay.com
Az élet ma már elképzelhetetlen telefon nélkül. A 175 éve született Alexander Graham Bell, a távbeszélő feltalálója nem is sejthette, hogy találmánya mekkora változást okoz az emberek közötti kommunikációban.
2022. március 01., 14:492022. március 01., 14:49
2022. március 01., 17:002022. március 01., 17:00
Volt idő, amikor arra a kérdésre, hogy ki fedezte fel a telefont, minden kisiskolás kapásból rávágta: Bell! Manapság az okosabbnál okosabb kütyük világában talán már nem is annyira ismert az ifjabbak körében, kinek köszönhetjük a csodálatos távbeszélőt. Számukra biztos többet mond Steve Jobs vagy Steve Wozniak neve, mint a Graham Bellé.
Az idősebb nemzedék azzal szokott viccelődni, hogy bezzeg az ő korában is létezett mobiltelefon, mert ha az otthoni szerkezetnek elég hosszú volt a drótja, lehetett hordozni az egyik szobából a másikba. Ma már minden gyerek kezében ott a telefon, elképesztő módon tudják használni.
Alig fél évszázaddal ezelőtt tájainkon a telefon még luxuscikknek számított. A múlt század közepe táján évekig kellett várni, amíg beszerelték az otthonunkba. Akkor is általában ikertelefonnal kezdte az ember. Ha pedig a velünk összecsatolt szomszéd órákig nyomta a szöveget, beleőszültünk, amíg „vonalhoz” jutottunk. Persze erről nem a telefon feltalálója, a 175 éve született Alexander Graham Bell tehetett.
A skót műszaki zseni 1847. március 3-án látta meg a napvilágot Edinburgh-ban. Szülővárosában és Londonban járt iskolába. 11 éves korában kapta meg hivatalosan is a középső, Graham nevet szüleitől, mivel apját és nagyapját is Alexandernek hívták, így több azonos nevű Bell volt a családban. Előbb zenésznek készült, de tanára halála után felhagyott ezzel a pályával.
Az is ösztönözte, hogy édesanyja majdnem teljesen siket volt. A család próbált megoldást találni arra, hogy ne kelljen mindig a fülébe kiabálni. Tulajdonképpen érdeklődési köre vezette a telefon feltalálásához, mert édesanyján úgy próbált segíteni, hogy hallókészülékek kifejlesztésével kezdett foglalkozni. Meg is alkotott egy viszonylag kezdetleges eszközt, amely felerősítette a beszélő hangját.
A 175 éve született Alexander Graham Bell, a távbeszélő feltalálója
Fotó: forrás: wikipedia
A tüdővész elől 1870-ben a Bell család Kanadába menekült, a 23 éves Graham egy évvel később az Egyesült Államokban telepedett le, és 1873 és 1877 között a bostoni egyetemen hangfiziológiát tanított. A hang mechanikájával és fizikájával foglalkozó kutatásainak új erőt adott, amikor egy süket tanítványába lett szerelmes. Bell olyan szerkezet létrehozásán fáradozott, amely elektromosság útján továbbítja a hangot. Egy napon
Találmányára 1876-ban kapott szabadalmat, amelyet a philadelphiai Centenáriumi Kiállításon mutatott be. Kevesen múlott, hogy az ő neve került be a történelembe: ugyanazon a napon egy másik amerikai városban egy Elisha Gray nevű fizikus is szabadalmat kért ugyanilyen elvek alapján készített „messzeszólójára”.
A telefont hatalmas érdeklődéssel fogadták, azonban az Egyesült Nyugati Távíró Társaság végül elállt a találmány megvásárlásától. Bell ezért 1877-ben megalapította a Bell Telephone Companyt, amely 1885-től American Telephone and Telegraph Co. (AT&T) néven fejlődött multinacionális vállalattá. Kevésbé ismert, hogy több mint egy évszázaddal a mobiltelefonok elterjedése előtt Bell feltalált egy vezeték nélküli telefont, amely fénysugárral továbbította a beszélgetéseket és a hangokat. Az akkori műszaki feltételek mellett ez nem terjedt el, de a jövőt előrevetítette.
1922. augusztus 2-án hunyt el, két nappal később az Egyesült Államokban és Kanadában az összes telefonszolgáltatást egy percre felfüggesztették, amikor Bellt leeresztették a sírjába.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.
Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.
Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Miközben az éjszakák még téliesen fagyosak maradnak, péntektől látványosan melegednek a nappalok, hétvégére akár 15 °C-os csúcshőmérséklet is várható. A tavasziasan meleg időjárás kitart a jövő hét első felében is.
Csapatmunkára és kommunikációra épülő, intenzív és figyelemlekötő játékra számíthatnak azok, akik a Szatmár Megyei Múzeumban járva „lemerészkednek” a pincébe is. Itt ugyanis Románia első, nemrég újranyílt szabadulószobája fogadja őket.
Folyamatos lehűlés, valamint esőben, havasesőben és hóban gazdag csapadék jellemzi az előttünk álló hetet. A télies hidegek elmúltával a jövő héttől számíthatunk enyhülésre.
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!