
Az 1876-ban szabadalmaztatott teledfon hatalmas utat tett meg napjainkig
Fotó: Pixabay.com
Az élet ma már elképzelhetetlen telefon nélkül. A 175 éve született Alexander Graham Bell, a távbeszélő feltalálója nem is sejthette, hogy találmánya mekkora változást okoz az emberek közötti kommunikációban.
2022. március 01., 14:492022. március 01., 14:49
2022. március 01., 17:002022. március 01., 17:00
Volt idő, amikor arra a kérdésre, hogy ki fedezte fel a telefont, minden kisiskolás kapásból rávágta: Bell! Manapság az okosabbnál okosabb kütyük világában talán már nem is annyira ismert az ifjabbak körében, kinek köszönhetjük a csodálatos távbeszélőt. Számukra biztos többet mond Steve Jobs vagy Steve Wozniak neve, mint a Graham Bellé.
Az idősebb nemzedék azzal szokott viccelődni, hogy bezzeg az ő korában is létezett mobiltelefon, mert ha az otthoni szerkezetnek elég hosszú volt a drótja, lehetett hordozni az egyik szobából a másikba. Ma már minden gyerek kezében ott a telefon, elképesztő módon tudják használni.
Alig fél évszázaddal ezelőtt tájainkon a telefon még luxuscikknek számított. A múlt század közepe táján évekig kellett várni, amíg beszerelték az otthonunkba. Akkor is általában ikertelefonnal kezdte az ember. Ha pedig a velünk összecsatolt szomszéd órákig nyomta a szöveget, beleőszültünk, amíg „vonalhoz” jutottunk. Persze erről nem a telefon feltalálója, a 175 éve született Alexander Graham Bell tehetett.
A skót műszaki zseni 1847. március 3-án látta meg a napvilágot Edinburgh-ban. Szülővárosában és Londonban járt iskolába. 11 éves korában kapta meg hivatalosan is a középső, Graham nevet szüleitől, mivel apját és nagyapját is Alexandernek hívták, így több azonos nevű Bell volt a családban. Előbb zenésznek készült, de tanára halála után felhagyott ezzel a pályával.
Az is ösztönözte, hogy édesanyja majdnem teljesen siket volt. A család próbált megoldást találni arra, hogy ne kelljen mindig a fülébe kiabálni. Tulajdonképpen érdeklődési köre vezette a telefon feltalálásához, mert édesanyján úgy próbált segíteni, hogy hallókészülékek kifejlesztésével kezdett foglalkozni. Meg is alkotott egy viszonylag kezdetleges eszközt, amely felerősítette a beszélő hangját.
A 175 éve született Alexander Graham Bell, a távbeszélő feltalálója
Fotó: forrás: wikipedia
A tüdővész elől 1870-ben a Bell család Kanadába menekült, a 23 éves Graham egy évvel később az Egyesült Államokban telepedett le, és 1873 és 1877 között a bostoni egyetemen hangfiziológiát tanított. A hang mechanikájával és fizikájával foglalkozó kutatásainak új erőt adott, amikor egy süket tanítványába lett szerelmes. Bell olyan szerkezet létrehozásán fáradozott, amely elektromosság útján továbbítja a hangot. Egy napon
Találmányára 1876-ban kapott szabadalmat, amelyet a philadelphiai Centenáriumi Kiállításon mutatott be. Kevesen múlott, hogy az ő neve került be a történelembe: ugyanazon a napon egy másik amerikai városban egy Elisha Gray nevű fizikus is szabadalmat kért ugyanilyen elvek alapján készített „messzeszólójára”.
A telefont hatalmas érdeklődéssel fogadták, azonban az Egyesült Nyugati Távíró Társaság végül elállt a találmány megvásárlásától. Bell ezért 1877-ben megalapította a Bell Telephone Companyt, amely 1885-től American Telephone and Telegraph Co. (AT&T) néven fejlődött multinacionális vállalattá. Kevésbé ismert, hogy több mint egy évszázaddal a mobiltelefonok elterjedése előtt Bell feltalált egy vezeték nélküli telefont, amely fénysugárral továbbította a beszélgetéseket és a hangokat. Az akkori műszaki feltételek mellett ez nem terjedt el, de a jövőt előrevetítette.
1922. augusztus 2-án hunyt el, két nappal később az Egyesült Államokban és Kanadában az összes telefonszolgáltatást egy percre felfüggesztették, amikor Bellt leeresztették a sírjába.
A zene nemcsak hangszertudást adhat a gyerekeknek: megtaníthatja őket figyelni, kitartani, alkotni, kiállni mások elé és hinni önmagukban. Erre a szemléletre építve hozta létre a Sound Garden Zenei Egyesületet Vigh Emőke széki orgonaművész, pedagógus.
Bár az ütemtervnek megfelelően halad a fekete-tengeri gázkitermelés előkészítése, jelentős biztonsági kockázatokkal kénytelen szembesülni az európai léptékben mérve is óriási román beruházás.
Három hét Sanghajban egy kínai egyetemen, ahol a színészképzés egészen más alapokra épül, mint Európában. Kasler Viktor és Benkő Boróka számára a nyári egyetem nemcsak különleges szakmai lehetőség, hanem valódi kulturális kaland is volt.
Romániában fokozatosan az elektronikus személyazonosító igazolvány válthatja fel a jelenlegi egészségbiztosítási kártyát. Az átállás azonban nem egyik napról a másikra történik: a két okmány egy ideig párhuzamosan használható.
Az alkotmánybíróság ítélete, amellyel alkotmányosnak minősítette a feddhetetlenségi törvény módosítását, komoly kérdéseket vet fel a visszamenőleges hatály miatt.
A Kolozsvári Református Egyházmegye mintegy negyven gyülekezetből álló közössége idén is saját nyílt nappal kapcsolódott be a Kolozsvári Magyar Napok rendezvénysorozatába.
Pénteken tetőzik a hőség Erdélyben, amikor a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 37 Celsius-fokot. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai záporok után csütörtökön és pénteken sok napsütésre számíthatunk, majd a hétvégén labilisabbá válik a légkör.
Ha az erdélyi lakásárakat vesszük górcső alá, Kolozsvár továbbra is verhetetlen, és egyben toronymagasan a legdrágább romániai nagyváros. Érdekes aspektus azonban, hogy Nagyszebenben, Nagyváradon és Temesváron is gyorsabban emelkedtek a lakásárak.
Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott
Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.
szóljon hozzá!