Az 1876-ban szabadalmaztatott teledfon hatalmas utat tett meg napjainkig
Fotó: Pixabay.com
Az élet ma már elképzelhetetlen telefon nélkül. A 175 éve született Alexander Graham Bell, a távbeszélő feltalálója nem is sejthette, hogy találmánya mekkora változást okoz az emberek közötti kommunikációban.
2022. március 01., 14:492022. március 01., 14:49
2022. március 01., 17:002022. március 01., 17:00
Volt idő, amikor arra a kérdésre, hogy ki fedezte fel a telefont, minden kisiskolás kapásból rávágta: Bell! Manapság az okosabbnál okosabb kütyük világában talán már nem is annyira ismert az ifjabbak körében, kinek köszönhetjük a csodálatos távbeszélőt. Számukra biztos többet mond Steve Jobs vagy Steve Wozniak neve, mint a Graham Bellé.
Az idősebb nemzedék azzal szokott viccelődni, hogy bezzeg az ő korában is létezett mobiltelefon, mert ha az otthoni szerkezetnek elég hosszú volt a drótja, lehetett hordozni az egyik szobából a másikba. Ma már minden gyerek kezében ott a telefon, elképesztő módon tudják használni.
Alig fél évszázaddal ezelőtt tájainkon a telefon még luxuscikknek számított. A múlt század közepe táján évekig kellett várni, amíg beszerelték az otthonunkba. Akkor is általában ikertelefonnal kezdte az ember. Ha pedig a velünk összecsatolt szomszéd órákig nyomta a szöveget, beleőszültünk, amíg „vonalhoz” jutottunk. Persze erről nem a telefon feltalálója, a 175 éve született Alexander Graham Bell tehetett.
A skót műszaki zseni 1847. március 3-án látta meg a napvilágot Edinburgh-ban. Szülővárosában és Londonban járt iskolába. 11 éves korában kapta meg hivatalosan is a középső, Graham nevet szüleitől, mivel apját és nagyapját is Alexandernek hívták, így több azonos nevű Bell volt a családban. Előbb zenésznek készült, de tanára halála után felhagyott ezzel a pályával.
Az is ösztönözte, hogy édesanyja majdnem teljesen siket volt. A család próbált megoldást találni arra, hogy ne kelljen mindig a fülébe kiabálni. Tulajdonképpen érdeklődési köre vezette a telefon feltalálásához, mert édesanyján úgy próbált segíteni, hogy hallókészülékek kifejlesztésével kezdett foglalkozni. Meg is alkotott egy viszonylag kezdetleges eszközt, amely felerősítette a beszélő hangját.
A 175 éve született Alexander Graham Bell, a távbeszélő feltalálója
Fotó: forrás: wikipedia
A tüdővész elől 1870-ben a Bell család Kanadába menekült, a 23 éves Graham egy évvel később az Egyesült Államokban telepedett le, és 1873 és 1877 között a bostoni egyetemen hangfiziológiát tanított. A hang mechanikájával és fizikájával foglalkozó kutatásainak új erőt adott, amikor egy süket tanítványába lett szerelmes. Bell olyan szerkezet létrehozásán fáradozott, amely elektromosság útján továbbítja a hangot. Egy napon
Találmányára 1876-ban kapott szabadalmat, amelyet a philadelphiai Centenáriumi Kiállításon mutatott be. Kevesen múlott, hogy az ő neve került be a történelembe: ugyanazon a napon egy másik amerikai városban egy Elisha Gray nevű fizikus is szabadalmat kért ugyanilyen elvek alapján készített „messzeszólójára”.
A telefont hatalmas érdeklődéssel fogadták, azonban az Egyesült Nyugati Távíró Társaság végül elállt a találmány megvásárlásától. Bell ezért 1877-ben megalapította a Bell Telephone Companyt, amely 1885-től American Telephone and Telegraph Co. (AT&T) néven fejlődött multinacionális vállalattá. Kevésbé ismert, hogy több mint egy évszázaddal a mobiltelefonok elterjedése előtt Bell feltalált egy vezeték nélküli telefont, amely fénysugárral továbbította a beszélgetéseket és a hangokat. Az akkori műszaki feltételek mellett ez nem terjedt el, de a jövőt előrevetítette.
1922. augusztus 2-án hunyt el, két nappal később az Egyesült Államokban és Kanadában az összes telefonszolgáltatást egy percre felfüggesztették, amikor Bellt leeresztették a sírjába.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Radikális lépésre szánta el magát Erdély egyik legvonzóbb pontja: Brassó a tömegturizmus helyett inkább a minőségre fókuszál, 2034-től a „Kárpátok fővárosaként” reklámozza magát. Íme a nagyszabású, multikulturalizmusra is építő stratégia.
A szerdai kellemes, napos időt csütörtöktől kiadós esőzés és jelentős lehűlés váltja fel Erdélyben. Pénteken mindössze 13 Celsius-fokig emelkedik a hőmérséklet, a hétvégére azonban javul az idő, és ismét előbújik a nap.
Akár húszmillió ukrán menekült is Európába indulhat, ha Ukrajna vereséget szenved – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt heti brüsszeli uniós csúcstalálkozón. A lehetséges menekülhullámról kérdeztük az Európai Bizottság szóvívőjét.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter erdélyi körútja során eléggé élesen kirajzolódott, miként is viszonyul egymáshoz a romániai magyar közösség és az anyaország új kormánya.
A tiltás mindenkire vonatkozott, a terheket az érintettek mégsem egyformán viselték: akinek pénze vagy kapcsolata volt, biztonságosabb utat talált, a falusi és munkásasszonyok viszont sokszor az életükkel fizettek.
Az Egyesült Államok élőben közvetítheti Nidal Hasan kivégzését, akit 2009-ben 13 ember meggyilkolásáért ítéltek halálra a texasi Fort Hood katonai bázison. A volt katonai pszichiátert december 3-án kivégzőosztaggal tervezik kivégezni.
Változékony felhőzet, időnként napsütés, helyenként záporok jellemzik Erdély időjárását a következő egy hétben. Jelentős lehűlés egyelőre nem várható: a változékony időjárásban a nappali csúcshőmérsékletek többnyire 14–16 Celsius-fok körül alakulnak.
A gyenge PISA-eredmények hátterében több tényező áll, de a tanárképzés átalakítása, a több iskolai gyakorlat és a személyiségfejlesztés megkerülhetetlen. Birta-Székely Noémivel, a BBTE Pszichológia és Neveléstudományok Karának oktatójával beszélgettünk.
Immár két évtizede tevékenykedik a szatmárnémeti Aranykapu Kulturális Egyesület, amely a magyar népi hagyományok, kézműves mesterségek és az előző nemzedékek tudásának továbbadását tűzte ki célul.
A hét közepén még 23–24 Celsius-fokig emelkedhet a hőmérséklet Erdélyben, a hétvégére azonban véget ér az októberi meleg: eső, záporok és jelentős lehűlés érkezik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!