
Az 1876-ban szabadalmaztatott teledfon hatalmas utat tett meg napjainkig
Fotó: Pixabay.com
Az élet ma már elképzelhetetlen telefon nélkül. A 175 éve született Alexander Graham Bell, a távbeszélő feltalálója nem is sejthette, hogy találmánya mekkora változást okoz az emberek közötti kommunikációban.
2022. március 01., 14:492022. március 01., 14:49
2022. március 01., 17:002022. március 01., 17:00
Volt idő, amikor arra a kérdésre, hogy ki fedezte fel a telefont, minden kisiskolás kapásból rávágta: Bell! Manapság az okosabbnál okosabb kütyük világában talán már nem is annyira ismert az ifjabbak körében, kinek köszönhetjük a csodálatos távbeszélőt. Számukra biztos többet mond Steve Jobs vagy Steve Wozniak neve, mint a Graham Bellé.
Az idősebb nemzedék azzal szokott viccelődni, hogy bezzeg az ő korában is létezett mobiltelefon, mert ha az otthoni szerkezetnek elég hosszú volt a drótja, lehetett hordozni az egyik szobából a másikba. Ma már minden gyerek kezében ott a telefon, elképesztő módon tudják használni.
Alig fél évszázaddal ezelőtt tájainkon a telefon még luxuscikknek számított. A múlt század közepe táján évekig kellett várni, amíg beszerelték az otthonunkba. Akkor is általában ikertelefonnal kezdte az ember. Ha pedig a velünk összecsatolt szomszéd órákig nyomta a szöveget, beleőszültünk, amíg „vonalhoz” jutottunk. Persze erről nem a telefon feltalálója, a 175 éve született Alexander Graham Bell tehetett.
A skót műszaki zseni 1847. március 3-án látta meg a napvilágot Edinburgh-ban. Szülővárosában és Londonban járt iskolába. 11 éves korában kapta meg hivatalosan is a középső, Graham nevet szüleitől, mivel apját és nagyapját is Alexandernek hívták, így több azonos nevű Bell volt a családban. Előbb zenésznek készült, de tanára halála után felhagyott ezzel a pályával.
Az is ösztönözte, hogy édesanyja majdnem teljesen siket volt. A család próbált megoldást találni arra, hogy ne kelljen mindig a fülébe kiabálni. Tulajdonképpen érdeklődési köre vezette a telefon feltalálásához, mert édesanyján úgy próbált segíteni, hogy hallókészülékek kifejlesztésével kezdett foglalkozni. Meg is alkotott egy viszonylag kezdetleges eszközt, amely felerősítette a beszélő hangját.
A 175 éve született Alexander Graham Bell, a távbeszélő feltalálója
Fotó: forrás: wikipedia
A tüdővész elől 1870-ben a Bell család Kanadába menekült, a 23 éves Graham egy évvel később az Egyesült Államokban telepedett le, és 1873 és 1877 között a bostoni egyetemen hangfiziológiát tanított. A hang mechanikájával és fizikájával foglalkozó kutatásainak új erőt adott, amikor egy süket tanítványába lett szerelmes. Bell olyan szerkezet létrehozásán fáradozott, amely elektromosság útján továbbítja a hangot. Egy napon
Találmányára 1876-ban kapott szabadalmat, amelyet a philadelphiai Centenáriumi Kiállításon mutatott be. Kevesen múlott, hogy az ő neve került be a történelembe: ugyanazon a napon egy másik amerikai városban egy Elisha Gray nevű fizikus is szabadalmat kért ugyanilyen elvek alapján készített „messzeszólójára”.
A telefont hatalmas érdeklődéssel fogadták, azonban az Egyesült Nyugati Távíró Társaság végül elállt a találmány megvásárlásától. Bell ezért 1877-ben megalapította a Bell Telephone Companyt, amely 1885-től American Telephone and Telegraph Co. (AT&T) néven fejlődött multinacionális vállalattá. Kevésbé ismert, hogy több mint egy évszázaddal a mobiltelefonok elterjedése előtt Bell feltalált egy vezeték nélküli telefont, amely fénysugárral továbbította a beszélgetéseket és a hangokat. Az akkori műszaki feltételek mellett ez nem terjedt el, de a jövőt előrevetítette.
1922. augusztus 2-án hunyt el, két nappal később az Egyesült Államokban és Kanadában az összes telefonszolgáltatást egy percre felfüggesztették, amikor Bellt leeresztették a sírjába.
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
szóljon hozzá!