Az atomtámadás után kő kövön nem maradt Hirosimában
Fotó: archiv
Hetvenöt éve dobtak az amerikaiak atombombát két japán városra. 1945. augusztus 6. és 9. fekete dátum az emberiség történelmében.
2020. augusztus 17., 07:542020. augusztus 17., 07:54
Az amerikaiak a Manhattan-terv keretében 1942 óta dolgoztak a nukleáris fegyver kifejlesztésén. A terv elindítását 1939-ben kezdeményezte Franklin D. Roosevelt, a terv alapját Enrico Fermi olasz és Szilárd Leó magyar fizikusok atomkutatásai jelentették.
1945. augusztus 6-án reggel fél nyolckor három amerikai repülőgép tűnt fel a japán nagyváros, Hirosima fölött. Közülük az egyik B-29 típusú, Enola Gay nevet viselő bombázó alacsonyabbra ereszkedett, és „valamilyen tárgyat” dobott le. 8 óra után 15 perccel és 17 másodperccel a város fölött vakító kékesfehér fény lobbant, majd mennydörgés következett, és az azóta elhíresült gombafelhő szökött az ég felé 600 méter magasságban: felrobbant a 17 ezer tonna TNT-vel egyenlő hatású első atombomba. A másodikat, egy Fat Man típusú plutóniumtöltetű atombombát, Nagaszakira dobták le három nappal később, augusztus 9-én.
A következő hónapokban számtalan ember halt bele a sugárbetegségbe, az égési sérülésekbe vagy a sugárzás következtében kialakult egyéb betegségekbe.
Az első atombombát az amerikaiak 1945. július 16-án robbantották fel az új-mexikói Alamogordo mellett. A fegyver éles bevetését a második világháború végén még mindig rendkívül szívósan harcoló Japán ellen augusztus 5-én engedélyezte Harry Truman amerikai elnök, Hirosima után másodlagos célpontnak Kokurát és Nagaszakit jelölték ki.
Augusztus 6-án hajnalban hét B-29-es bombázó szállt fel a Mariana-szigetekhez tartozó Tinian szigetéről, köztük az Enola Gay, bombaterében a 3,6 méter hosszú, 0,7 méter széles, 4,4 tonnás nukleáris fegyverrel, amely a Little Boy nevet kapta.
Az Enola Gay 9400 méter magasságban oldotta ki a bombát, majd délután három órakor szállt le ismét Tinianon. Parancsnoka, Paul Tibbets ott helyben megkapta a Szolgálati Érdemkeresztet, ő egyébként élete végéig nem bánta meg tettét.
A robbanás körzetében 1,2 kilométer sugarú körben minden a földdel vált egyenlővé, az áldozatok számáról mai napig csak becslések vannak. Tény, hogy a hirosimai emlékművön 61 ezer 443 név szerepel. Ugyanakkor a többség halálát nem a robbanás okozta, hanem az azt követő tűzvész, épületomlás és pánik.
Különös módon az amerikai atombomba saját nemzetének fiait és lányait is pusztította. Igaz, nem közvetlenül, de sokan hunytak el vagy betegedtek meg a kísérletek következtében. Az áldozatok méghozzá – ki gondolta volna? – a film fellegvárához, Hollywoodhoz kötődnek. Az Egyesült Államokban 1956 elején mutatták be az A hódító című szélesvásznú, színes filmet Dick Powell rendezésében John Wayne-nel a főszerepben. Az akkor 49 éves milliárdos Howard Hughes az RKO filmstúdió tulajdonosaként pénzelte az addigi legköltségesebb filmjét, és 1954 elején a Utah állambeli St. George környékére küldte a stábot forgatni. Nagy erőkkel dolgoztak: 200 ember igyekezett több mint 250 négyzetkilométernyi érintetlen területet sivataggá változtatni, 1000 lovat és 5000 statisztát alkalmaztak, 12. századi mongol és tatár falvakat építettek régi rajzok alapján, két házat és 27 szállodát foglaltak le. Csupán egy dolog kerülte el az alkotók figyelmét: akkoriban ugyanis St. George az USA egyik legveszélyesebb helye volt. 1953. május 19-én, amikor Hughes még csak tervezgette a filmet, az 1951 óta elvégzett 100 kísérleti atomrobbantás közül akkor hajtották végre az utolsót Nevadában. A radioaktív hamu nagy kiterjedésű lakott területet borított be, köztük a 230 km-re lévő St. George-ot is.
Susan Hayward tüdő-, majd agydaganatot kapott, és 1975-ben meghalt, Agnes Mooreheadet pedig méhnyakrák vitte el 1974-ben. John Wayne 1964-ben tüdőrákos lett, ezért kivették a teljes bal tüdejét, ő 1979-ben gyomorrákban hunyt el. Dick Powell rendező is rákban halt meg 1963-ban. De szintén rákban halt meg két másik mellékszereplő is: Pedro Armendáriz 1963-ban, illetve a tüdőrákos John Hoyt, bár ő csak 1991-ben. Wayne és Hayward több olyan rokona is rákos lett, akik ellátogattak a forgatásra: John Wayne egyik fia bőrrákos lett, egy másiknak a melléből kellett kiműteni egy daganatot, míg Hayward fiának egy jóindulatú daganatot távolítottak el a szájából. A nyilvánosságra hozott adatok szerint a 220 stábtagból a nyolcvanas évek végére 91 ember lett rákos, közülük 46 bele is halt a betegségbe.
Ha az embert kétszer rázza meg az áram, ügyetlen. Ha többször is belecsap ugyanabba a személybe a villám, az mérhetetlen pech. De mit szóljon az, akire kétszer dobtak atombombát?
Jamagucsi Nagaszakiban dolgozott, üzleti ügyekben járt 1945. augusztus 6-án Hirosimában, amikor az amerikaiak ledobták az első atombombát. Másnap inkább holtan, mint élve valahogy hazavergődött Nagaszakiba. Ki sem aludta a történelem első atomtámadásának fáradalmait, sebeit be sem kötözték még rendesen, amikor augusztus 9-én oda is ledobtak egy atombombát. Elképzelni sem tudjuk, mekkorát nézhetett emberünk, amikor a kórház ablakából megint meglátta a gombafelhőt és a vakító fényt. Ez már a japánoknak is sok volt: egyet még elhittek neki, de 2009-ig tartott, míg történészek bebizonyították, hogy Jamagucsi kétszer részesült az atombombából…
Egy-két atombomba ide vagy oda, Jamagucsi 93 éves koráig élt…
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!